Pénzügyi személyiségteszt Módszertan és eredmények három korcsoportban

Main Article Content

Kálmán Botond Géza
Németh Erzsébet

Absztrakt

A pénzügyi magatartás előrejelzése szempontjából különös jelentősége van a pénzügyi személyiség és attitűdök megismerésének. Kutatásunk egy 2015-ben induló Pénzügyi Személyiség Teszt eredményei alapján három korcsoportban vizsgálja a magyar lakosság pénzügyi személyiségstruktúráját. A tesztet több mint ötvenezren töltötték ki. A 36 kérdésből álló online kérdőív anonim és önkéntes volt, a kitöltők rövid visszajelzést és tanácsadást is kaptak. Az eredmények alapján az egyes korosztályok pénzügyi személyisége több dimenzióból épül fel. Bár az összesített eredmények kedvezőek, mindhárom korosztály számára a legnehezebbnek a mértéktartás, a fogyasztói csábításoknak való ellenállás bizonyult: a legfiatalabbak 38%, a középiskolások 19%, a felnőttek 32%-a tartozik ebbe a csoportba. Az általános iskolások a pénz tudatos használatát illetően elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól, a középiskolások egyes kérdéseknél még a felnőtteknél is tudatosabbak és önállóbbak, a felnőttek általában pontosan tudják, mennyi pénzük van, és ha kevés, takarékoskodnak. Ezen csoportok megismerése jelentős segítséget jelent a pénzügyi oktatás személyre szabhatóvá tételében és korszerűsítésben.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kálmán, B. G., & Németh, E. (2024). Pénzügyi személyiségteszt: Módszertan és eredmények három korcsoportban. Iskolakultúra, 34(1), 42–59. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.1.42
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
Információk a szerzőről

Németh Erzsébet, Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Kommunikációtudományi Intézet

Prof. Dr. Németh Erzsébet, a kommunikáció elméletének, gyakorlatának és kutatásának egyik legelismertebb hazai szakértője. Egyetemi tanár, a METU alapító tagja. Habilitált kommunikáció-, PhD, pszichológia tudományból. Összes tudományos publikációinak száma: 189, idézettsége: 809. Felelős szerkesztője a Public Finance Quarterly/Pénzügyi Szemle kétnyelvű szakfolyóiratnak. A Kommunikáció-kutatás, a Személyes kommunikáció hatásmechanizmusai és a Közszereplés tantárgyakat oktatója, illetve kommunikációs készségfejlesztő tréningeket tart. Főbb érdeklődési- és kutatási területei: Közszereplés, nyilvános kommunikáció, meggyőzés, TV- és internet-használat testi-lelki hatásai, valamint Pénzügyi kultúra kutatása.

Hivatkozások

Chen, H, & Volpe, R. P. (1998). An Analysis of Personal Financial Literacy among College Students [A főiskolai hallgatók személyes pénzügyi ismereteinek elemzése, angolul]. Financial Services Review, 7(2), 107–128, https://doi,org/10,1016/s1057-0810(99)80006-7

Danes, S. M., & Hira, T. K. (1987). Money Management Knowledge of College Students [Főiskolai hallgatók pénzgazdálkodási ismeretei, angolul]. Journal of Student Financial Aid, 17(1), 4–16,

Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., Ansar, S., & Hess, J. (2018). Global Findex Database 2017: Measuring Financial Inclusion around the World (151 p.) [Globális Findex Adatbázis 2017: A pénzügyi befogadás mérése szerte a világon, angolul]. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank / Világbank. https://doi,org/10,1596/978-1-4648-1259-0

Demirgüc-Kunt, A., Klapper, L., Singer, D., & Oudheusden, P. V. (2015). Global Findex Database 2014: Measuring Financial Inclusion around the World [Globális Findex Adatbázis 2014: A pénzügyi befogadás mérése szerte a világon, angolul] (91 p.). Világbank. Elérhető: https://thedocs.worldbank.org/en/doc/681361466184854434-0050022016/original/2014GlobalFindexReportDKSV.pdf

Kaur, A., & Goel, P. (2022). Impact of Big-five Personality Traits on Investor’s Risk Attitude. Indian Journal of Economics and Development, 477–482. https://doi.org/10.35716/IJED/20184

Klapper, L., Lusardi, A., & van Oudheusden, P. (2018). Financial Literacy around the World: (No, 3313; p, 28). Világbank. Elérhető: https://gflec,org/wp-content/uploads/2015/11/3313-Finlit_Report_FINAL-5,11,16,pdf?x66755

Lusardi, A., & Mitchell, O. S. (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence [A pénzügyi műveltség gazdasági jelentősége: elmélet és bizonyíték, angolul]. Journal of Economic Literature, 52(1), 5–44, https://doi,org/10,3386/w18952

Németh E., Béres D., Huzdik K, Kovács P., & Sápi Á. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról (ISBN: 978-615-5222-06-1; 73 p.). Állami Számvevőszék. Elérhető: https://docplayer.hu/1016533-Felmeres-a-felsooktatasban-tanulo-fiatalok-penzugyi-kulturajarol.html

Otto, P. (2010). Cognitive finance: Data analysis with a behavioral edge [Kognitív pénzügy: Adatelemzés viselkedési éllel, angolul]. Data Mining and Management, 1–37.

Otto, P. E., Davies, G. B., & Chater, N. (2007). Note on ways of saving: Mental mechanisms as tools for self-control? Global Business and Economics Review, 9(2/3), 227. https://doi.org/10.1504/GBER.2007.013703

Polya, G, (1920). Über den zentralen Grenzwertsatz der Wahrscheinlichkeitsrechnung und das Momentenproblem [A valószínűségszámítás centrális határérték-tételéről és a pillanatok problémájáról, németül]. Mathematische Zeitschrift, 8(3–4), 171–181. https://doi,org/10,1007/BF01206525

Ponterotto, J. G., & Ruckdeschel, D. E. (2007). An Overview of Coefficient Alpha and a Reliability Matrix for Estimating Adequacy of Internal Consistency Coefficients with Psychological Research Measures. Perceptual and Motor Skills, 105(3), 997–1014. https://doi.org/10.2466/pms.105.3.997-1014

Renu, I. R., & Christie, P. (2018). Investment Behavior of Secondary Equity Investors: An Examination of the Relationship Among the Biases. Indian Journal of Finance, 12(9), 7. https://doi.org/10.17010/ijf/2018/v12i9/131556

T. Kárász J., Nagybányai Nagy, O., Széll K., & Takács S. (2022). Cronbach-alfa: Vele vagy nélküle? Magyar Pszichológiai Szemle, 77(1), 81–98. https://doi,org/10,1556/0016,2022,00004