Várandósok egészség-magatartása hazai és nemzetközi viszonylatban Edukációs lehetőségek az egészségnevelés területén

Article Sidebar

PDF
Megjelent: febr 16, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.160
Kulcsszavak:
várandósság, egészségnevelés, prevenció, egészség-magatartás

Main Article Content

Kocsis-Fuszkó Zita
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet, MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport

Absztrakt

Gyakori, hogy várandósság alatt a kismamák nagyobb motivációval rendelkeznek az életmódváltás terén, fontosabbnak tartják az egészséges táplálkozást, a megfelelő testmozgást. Ezért érdemes ebben az időszakban nagyobb figyelmet fordítani az életmódváltással kapcsolatos edukációra, különböző prevenciós programok szervezésére, hiszen a csoportba tartozó hölgyek nagyobb nyitottsággal fordulnak az egészséggel kapcsolatos információk felé. Az egészség-magatartás alatt értünk minden olyan viselkedést, mely az egészségi állapot befolyásolására irányul, ilyen például az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a vitaminok szedése, de ezen felül a káros egészség-magatartással kapcsolatos viselkedések is, mint például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Jelen tanulmányban a hazai, illetve nemzetközi mintán mért egészség-magatartással kapcsolatos hasonlóságokat, illetve különbözőségeket mutatjuk be. Az összehasonlításból kiderült, hogy a magyar nők bizonyos hányada a várandósság előtt nem tartotta fontosnak az egészséges táplálkozást, azonban várandósság alatt ez megváltozott, míg Angliában a megkérdezettek nagy része már várandósság előtt figyelmet fordít az egészséges étkezésre. Magyarországon a vitamint szedő kismamák aránya nagyobb, mint más vizsgált országokban. A testmozgást tekintve a magyar nők kevesebb mint fele végez heti legalább 150 perc mozgást, más országokban nagyobb arányban voltak fizikailag aktívak. A dohányzók aránya hasonló, az alkoholt fogyasztók azonban jóval magasabb százalékban jelennek meg a magyar mintán. Célunk felhívni a figyelmet az esetleges hiányosságokra és különbözőségekre ezeken a területeken, így lehetőség adódhat fejlesztésekre a várandósok körben az egészséges életmódra nevelés révén.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kocsis-Fuszkó, Z. (2023). Várandósok egészség-magatartása hazai és nemzetközi viszonylatban: Edukációs lehetőségek az egészségnevelés területén. Iskolakultúra, 33(1-2), 160–166. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.160
Folyóirat szám
Évf. 33 szám 1-2 (2023)
Rovat
Tanulmány

Funding data

Hivatkozások

ACOG Committee Opinion No. 650 (2015). Physical activity and exercise during pregnancy and the postpartum period. Obstetics Gynecology, 126(6): e135– 42. 10.1097/AOG.0000000000001214. (https://doi.org/10.1097/AOG.0000000000001214).

Ágoston Helga, Bőcs Éva, Domonkos Andrea, Fekete Krisztina, Greiner Erika dr. és Szórád Ildikó (2005). Táplálkozási ajánlások várandós kismamáknak. Készült a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében, Kiadja az Országos Egészségfejlesztési Intézet. http://vmek.oszk.hu/08200/08259/08259.pdf , Utolsó letöltés: 2022.12.09.

Backhausen, M.G., Ekstrand, M., Tydén, T., Magnussen, B.K., Shawe, J., Stern, J., & Hegaard, HK. (2013). Pregnancy planning and lifestyle prior to conception and during early pregnancy among Danish women. The European journal of contraception & reproductive health care : the official journal of the European Society of Contraception 19(1):57-65 19. 10.3109/13625187.2013.851183. (https://doi.org/10.3109/13625187.2013.851183).

Bödecs Tamás, Horváth Boldizsár, Szilágyi Enikő, Diffelné Németh Marietta és Sándor János (2010). A szorongás, a depresszió, az önértékelés és a társadalmi tőke összefüggései a várandósok egészségmagatartásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 11(1), 17–30.

Dombi Edina dr., Berta Renáta és Jámbori Szilvia dr. (2019). Az ante- és posztnatális időszakban előforduló hangulati zavarokat befolyásoló szociális, szociodemográfiai és intrapszichés tényezők vizsgálata - Perinatális hangulati zavar. Magyar Nőorvosok Lapja, 2019(82) 257–266.

Egészségvonal (2022). Mozgás kismamaként. Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében. https://egeszsegvonal.gov.hu/m/1636-mozgas-kismamakent.html , Utolsó letöltés:2022.12.09.

Faden, V.B., Hanna, E. & Graubard, B.I. (1997). The effect of positive and negative health behaviour during gestation on pregnancy outcome. Journal of Substance Abuse 1997(9), 63–76. 10.1016/s0899-3289(97)90006-7 (https://doi.org/10.1016/S0899-3289(97)90006-7).

Fowles, E.R., Stang, J., Bryant, M. & Kim, S. (2012) Stress, Depression, Social Support, and Eating Habits Reduce Diet Quality in the First Trimester in Low-Income Women: A Pilot Study, Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, 112(10), 1619-1625. 10.1016/j.jand.2012.07.002. (https://doi.org/10.1016/j.jand.2012.07.002).

Gochman, D.S. (1988). Health behavior: Plural perspectives. In: Gochman, D. (szerk.) Health Behavior. Emerging Research Perspectives. Plenum, New York, 1988. 3–17.

Gubányi Erika (2018). A testképpel való elégedetlenség a várandósság időszakában. Nem publikált szakdolgozat. SZTE, ETSZK Szakdolgozat.

Jawad, A., Patel, D., Brima, N. & Stephenson, J. (2019). Alcohol, smoking, folic acid and multivitamin use among women attending maternity care in London: A cross-sectional study. Sexual & reproductive healthcare : official journal of the Swedish Association of Midwives, 22:100461. 10.1016/j.srhc.2019.100461. (https://doi.org/10.1016/j.srhc.2019.100461).

Matarazzo, J.D. (1984). Behavioral health: A 1990 challenge for the healthsciences professions. In Matarazzo, J.D., Millner, N.E., Weis, S.M. & Herd, J.A. (szerk.) Behavioral Health: A Handbook of Health Enhancement and Disease Prevention. New York, John Wiley, 1984. 3-40.

Mills, J.L., Graubard, B.I., Harley, E.E., Rhoads, G.G. & Berendes, H.W. (1984). Maternal alcohol consumption and birth-weight: how much drinking during pregnancy is safe? Journal of American Medical Association, 252, 1875–1879.

Prémusz Viktória, Makai Alexandra, Melczer Csaba, Perjés Beatrix, Ács Pongrác dr., Bódis József dr., Lampek Kinga dr. és Várnagy Ákos dr. (2018) Habituális fizikai aktivitás és életminőség összefüggése várandósság alatt a WHO Global Physical Activity Questionnaire alapján. Magyar Nőorvosok Lapja, 2019(81), 2-9.

Savitz, D.A. & Pastore, L.M. (1999). Causes of prematurity. In: McCormick, M.C., Siegel, J.E. (szerk.). Prenatal Care: Effectiveness and Implementation. Cambridge, Cambridge University Press, 1999. 63–104.

Olander, E., Atkinson, L., Edmunds, J. & French, D. (2012). Promoting healthy eating in pregnancy: What kind of support services do women say they want? Primary Health Care Research & Development, 13(3), 237-243. 10.1017/S1463423611000636, (https://doi.org/10.1017/S1463423611000636).

Watson, E.D., Micklesfield, L.K., van Poppel, M.N.M., Norris, S.A., Sattler, M.C. & Dietz, P. (2017) Validity and responsiveness of the Global Physical Activity Questionnaire (GPAQ) in assessing physical activity during pregnancy. PloS one, 12(5). 10.1371/journal.pone.0177996 (https://doi.org/10.1371/journal.pone.0177996).

Wise, N. J & Arcamone, A. A. (2011). Survey of Adolescent Views of Healthy Eating During Pregnancy. MCN, The American Journal of Maternal/Child Nursing 36(6), 381-386. 10.1097/NMC.0b013e31822f4778. (https://doi.org/10.1097/NMC.0b013e31822f4778).