Részvételi módszerek az iskolai egészségfejlesztésben Az érintettek bevonására épülő beavatkozások

Article Sidebar

PDF
Megjelent: febr 16, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2023.1-2.31
Kulcsszavak:
egészségfejlesztés, részvételi módszer, iskolai egészség, demokrácia

Main Article Content

Kollányi Zsófia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport
https://orcid.org/0000-0003-1261-6745
Várfi Melinda
Közösségi Vállalkozás Fejlesztésért Alapítvány

Absztrakt

A részvételi módszereket a világ számos pontján alkalmazzák egészségfejlesztési programok kidolgozásában. A módszer lényege, hogy egy program célcsoportját és más érintettjeit magukat is bevonják a program kidolgozásába, akár már a problémafelmérés fázisától. Az így kidolgozott programok reálisabb, pontosabb, a célcsoport valóságérzékelésének jobban megfelelő problémadefiníciókat, az ezekhez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz és korlátokhoz jobban illeszkedő beavatkozási irányokat alkalmaznak, és jelentősen növekedhet az érintettek elkötelezettsége a program, illetve a probléma leküzdése iránt. Azt, hogy az egészségi állapot számos tényező együttes hatása alakítja, ezért vele kapcsolatban nem csak az egészségügy és a népegészségügy, hanem további szektorok (az oktatás, a gazdaság, a szociális szféra, stb.) is kompetensek, nemzetközi szervezetek dokumentumai is rögzítik. Az érintettek bevonása nagyon különböző módokon, mélységben és formában történhet meg. Lehet a bevonás névleges, de lehet „transzformatív” vagy átformáló is, amelyben az érintettek a hatalom birtokosaivá is válnak az őket érintő kérdések viszonylatában. Megtörténhet a bevonás a helyzetértékelés, a problémadefiníció, a program kidolgozása, az implementáció és a hatások monitorozásának fázisában, vagy akár mindegyikben is; a formája a passzív kérdőíves véleményfelméréstől a mély interakciókra és közösségi folyamatok beindítására is alkalmas részvételi megbeszélésekig terjedhet.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kollányi, Z., & Várfi, M. (2023). Részvételi módszerek az iskolai egészségfejlesztésben: Az érintettek bevonására épülő beavatkozások. Iskolakultúra, 33(1-2), 31–45. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2023.1-2.31
Folyóirat szám
Évf. 33 szám 1-2 (2023)
Rovat
Tanulmány

Funding data

Hivatkozások

Abma, T., Lips, S., & Schrijver, J. (2020). Sowing Seeds to Harvest Healthier Adults: The Working Pronciples and Impact of Participatory Health Research with Children in a Primary Scool Context. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(451). doi:doi:10.3390/ijerph17020451

Allender, S., Orellana, L., Crooks, N., Bolton, K., Fraser, P., Dwirght Brown, A., . . . Strugnell, C. (2021). Four-Year Behavioral, Health-Related Quality of Life, and BMI Outcomes from a Cluster Randomized Whole of Systems Trial of Prevention Strategies for Childhood Obesity. Obesity, 29(6). doi:https://doi.org/10.1002/oby.23130

Bagnall, A.-M., Radley, D., Jones, R., Gately, P., Nobles, J., Van Dijk, M., . . . Sahota, P. (2019). Whole systems approaches to obesity and other complex public health challenges: a systematic review. BMC Public Health, 19(1). doi:doi: 10.1186/s12889-018-6274-z

Beierle, T. (1999). Using social goals to evaluate public participation in environmental decisions. Policy Studies Review, 16(3-4), 75-103.

Blowers, A., Boersema, J., & Martin, A. (2005). Experts, decision making and deliberative democracy. Environmental Sciences, 2(1), 1-3. doi:https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/15693430500111793

Cornwall, A. (2008). Unpacking ‘Participation’: models, meanings and practices. Community Development Journal, 43(3). doi:https://doi.org/10.1093/cdj/bsn010

de Jong, M., Tijhuis, Y., Koelen, M., & Wagemakers, A. (2022). Intersectoral collaboration in a Dutch community health promotion programme: building a coalition and networks. Health Promotion International. doi: https://doi.org/10.1093/heapro/daab207

de Jong, M., Wagemekers, A., & Koelen, M. (2019). Study protocol: evaluation of a community health promotion program in a socioeconomically deprived city district in the Netherlands using mixed methods and guided by action research. BMC Public Health, 19(72).

Dorner, T., Nunes, L., & Zeegers Paget, D. (dátum nélk.). E-Collection: Health promotion and the need for a multisectoral approach. European Journal of Public Health. Forrás: https://academic.oup.com/eurpub/pages/health_promotion

Haldane, V., Chuah, F., Srivastava, A., Singh, S., Koh, G., Seng, C., & Legido-Quigley, H. (2019). Community participation in health services development, implementation, and evaluation: A systematic review of empowerment, health, community, and process outcomes. PLoS One, 14(5). doi:doi: 10.1371/journal.pone.0216112

Hargreaves Heap, S. (2004). A note on participatory decision-making and rationality. Cambridge Journal of Economics, 457-467.

Harting, J., Kruithof, K., Ruijter, L., & Stronks, K. (2022). Participatory research in health promotion: a critical review and illustration of rationales. Health Promotion International, 37(Issue Supplement_2), ii7-ii20. doi:https://doi.org/10.1093/heapro/daac016

Koivusalo, M. (2010). The state of Health in All policies (HiAP) in the European Union: potential and pitfalls. Journal of Epidemiology & Community Health, 64(4). doi:http://dx.doi.org/10.1136/jech.2009.102020

Kollányi, Zsófia – Várfi, Melinda (2021): Részvételi módszerek. In: Pipicz, Márton – Terebessy, András – Vitrai, József (szerk.): Útmutató a gyermekek egészségének javítására megalakuló Partneri Együttműködés számára. Egészségfejlesztés 62(1).

Marent, B., Forster, R., & Nowak, P. (2012). Theorizing participation in health promotion: A literature review. Social Theory & Health, 188-207. doi: doi:10.1057/sth.2012.2

Pan Canadian Joint Consortium for School Health. (2010). Stakeholder Engagement for Improved School Policy: Development and Implementation. Canadian Journal of Public Health, 101(Supplement 2), S21-S24.

Poletta, F. (2016). Participatory enthusiasms: a recent history of citizen engagement initiatives. Journal of Civil Society, 12(3), 231-246. doi:DOI: 10.1080/17448689.2016.1213505

Rifkin, S. (2009). Lessons from community participation in health programmes: a review of the post Alma-Ata experience. International Health, 1(1), 31-36.

Sain, M. (2010). Segédlet a közösségi tervezéshez. Budapest: VÁTI Nonprofit Kft.

Simovska, V. (2011). Case Study of a Participatory Health-Promotion Intervention in School. Democracy and Education, 20(1), 1-10.

Strobl, H., Ptack, K., Töpfer, C., Sygusch, R., & Tittlbach, S. (2020). Effects of a Participatory Scool-Based Intervention on Students' Health-Related Knowledge and Understanding. Frontiers in Public Health, 8(122). doi:doi: 10.3389/fpubh.2020.00122

Surowiecki, J. (2007). A tömegek bölcsessége. Budapest: Napvilág Kiadó.

Szántó, Richárd (2012). Társadalmi részvétel Magyarországon - Siker vagy kudarc? Kovász, 33-53.

Tasmanian Government. (dátum nélk.). Your Care, Your Say: consumer, carer and community engagement A guide to engagement techniques. Forrás: Tasmanian Government Department of Health Website: https://www.dhhs.tas.gov.au/__data/assets/pdf_file/0008/76283/Toolkit_December_2010_finalised.pdf

White, S. (2000). Depoliticising development: the uses and abuses of participation. In J. Pierce, Development, NGOs, and civil society. Oxford: Oxfam GB.

WHO. (1978). Declaration of Alma-Ata.

WHO. (1986). The Ottawa Charter for Health Promotion. Geneva, Switzerland.

WHO. (2014). Health in All Policies - Helsinki Statement - Framework for Country Action. Helsinki, Finland: World Health Organization.

WHO. (2016). Flagship Report 2016 - Open Mindsets - Participatory Leadership for Health. Forrás: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/251458/9789241511360-eng.pdf;jsessionid=CB056037C069927B9E52F1C84EB47455?sequence=1