A szakértői autoritás korlátozására tett kísérletek a középiskolai tanárképzés területén az első világháborút követően

Main Article Content

Garai Imre

Absztrakt

A modern értelmiségi hivatások, köztük a középiskolai tanárképzést felügyelő szakértők csoportja a 19. második felében jöttek létre hazánkban. Szakterületüket az állami végrehajtó hatalommal együtt annak bürokratikus szabályzórendszerén keresztül monopolizálták. Ez az együttműködés azonban az első világháború során és az azt követő időszakban felbomlott. A tanulmány a középiskolai tanárképző intézethez kapcsolódó személyi kinevezések, a tanulmányi rendben kezdeményezett változások és a tornatanárképzés reformján keresztül vizsgálja azt, hogy az államhatalom beavatkozásai a tanári hivatást felügyelő intézmények belügyeibe deprofesszionalizálták- e a szakértői csoport egészét. A tanulmány egy nagyobb vizsgálat első eredményeit adja közre, amely megközelítését tekintve deduktív és idiografikus jellegű, levéltári és másodlagos könyvészeti forrásokra támaszkodó kutatás. A kutatás elsődleges módszerei a levéltári források dokumentumelemzése és a könyvészeti források áttekintő elemzése voltak. A kutatási kérdések közül a miniszteriális igazgatási szerv és a tanárképzés szakértői közötti kapcsolat természetének változásaira vonatkozó aspektust tárgyalja jelen munka. Mind a személyi kinevezések, mind a tanulmányi rendbe történő beavatkozás, illetve a tornatanárképzés ügye is azzal fenyegettek, hogy az 1920 előtt kialakult eszmei keretek, amelyek mentén a tanárképző szervek monopolizálták a középiskolai tanárképzés felügyeletét, felbomlanak. A korábban kialakult eszmei-ideológiai keretek megszűnése végső soron a szakértői kompetenciákon alapuló működést korlátozta volna, így pedig azonnali deprofesszionalizációhoz vezethettek. Ennek elkerülése egy fajsúlyos politikai szereplő reformokban való érintetté válásával sikerült ugyan, ám ez nem vetett véget a visszatérő állami beavatkozásoknak az ellenforradalmi rendszer későbbi évtizedeiben.


            A tanulmány egy nagyobb vizsgálat első eredményeit adja közre, amely megközelítését tekintve deduktív és idiografikus jellegű, levéltári és másodlagos könyvészeti forrásokra támaszkodó kutatás. A kutatás elsődleges módszerei a levéltári források dokumentumelemzése és a könyvészeti források áttekintő elemzése voltak. A kutatási kérdések közül a miniszteriális igazgatási szerv és a tanárképzés szakértői közötti kapcsolat természetének változásaira vonatkozó aspektus kerül tárgyalásra jelen munka keretei között.


            Mind a személyi kinevezések, mind a tanulmányi rendbe történő beavatkozás, illetve a tornatanárképzés ügye is azzal fenyegettek, hogy az 1920 előtt kialakult eszmei keretek, amelyek mentén a tanárképző szervek monopolizálták a középiskolai tanárképzés felügyeletét, felbomlanak. A korábban kialakult eszmei-ideológiai keretek megszűnése végső soron a szakértői kompetenciákon alapuló működést korlátozta volna, így pedig azonnali deprofesszionalizációhoz vezethettek. Ennek elkerülése egy fajsúlyos politikai szereplő a reformokban való érintetté válásával sikerült ugyan, ám ez nem vetett véget a visszatérő állami beavatkozásoknak az ellenforradalmi rendszer későbbi évtizedeiben.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Garai, I. (2022). A szakértői autoritás korlátozására tett kísérletek a középiskolai tanárképzés területén az első világháborút követően. Iskolakultúra, 32(10), 62–76. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.10.62
Rovat
Tanulmány

Funding data

Hivatkozások

Ablonczy, B. (2005). Teleki Pál. Osiris Kiadó.

Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.

Fináczy, E. (1927). Az újkori nevelés története. 1600–1800. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. Kirá-lyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Friedson, E (2001). Professionalism. The third logic.Polity Press.

Johnson, T. J. (1972). Professions and power. MacMillan.

Garai, I. (2016). A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895–1950. ELTE Eötvös József Collegium.

Garai, I. (megjelenés alatt). A középiskolai tanári professzió intézményesülésének folyamatai. A tanár-vizsgáló bizottság és a tanárképző intézetműködése a pesti tudományegyetemen az 1862–1919 közötti időszakban. ELTE Eötvös József Collegium.

Heidenreich, M. (1999). Berfuskonstruktion und Professionalisierung. Erträgen soziologischen Forschung. In Apel, H. J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 35–58.

Grimm, G., Bali, B. & Pirka, V. (2012). Lehrerbildung in Österreich – Aspekte ihrer Gense von den Anfängen im späten 18. Jahrhundert bis zur Zweiten Republik. In Németh, A. & Skiera, E. (szerk.), Lehrerbildung in Europa - Geschichte, Struktur, Reform. Teatcher Training in Europa – History, Struktur and Reform. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften. 91–109.

Hesse, H. A. (1968). Berufe im Wandel: ein Beitrag zum Problem der Professionalisierung. Eke.

Hofstetter, M., J. (2001). The romantic idea of a university. England and Germany, 1770–1850. Palgrave.

Horlacher, R. (2016). The educated subject and the German concept of Bildung. A Comparative cultural History. Routledge. DOI: 10.4324/9781315814667

Jarausch, K., H. (1990). The German pofessions in History and Theory. In Cocks, G. & Jarausch, K. H. (szerk.), German Professions, 1890–1950. Oxford University Press. 9–37.

Jeismann, K.-E. (1999). Zur Professionalisierung der Gymnasianlehrer in 19. Jahrhundert. In Apel, H., J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 59–79.

Karády, V. (2005). A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum könyvkiadó.

Kéri, K. (2001). Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó.

Kiss, I. (1988, szerk.). Eötvös Józseftől – Eötvös Lorándig. Dokumentumok a budapesti egyetem tanárképző intézetének és gyakorló-főgimnáziumának történetéből. (1870–1918). Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Larson, M. S. (1977). The rise of professionalism. A sociological analysis. University of California Press.

Lundgreen, P. (1999). Berufskonstruktion und Professionalisierung in historische Perspektive. In Apel, H., J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 19–34.

McClelland, C. E. (1991). The German experience of professionalization. Modern learned professions and their organizations from the early nineteenth century to the Hitler era. Cambridge University Press. DOI: 10.1017/cbo9780511528910

Middell, M. (2000). European history and cultural transfer. Diogenes, 48(189), 23–30. DOI: 10.1177/039219210004818903

Mikonya, Gy. (2017). Az európai egyetemek története (1700–1945). ELTE TÓK.

Németh, A. (2002). A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, egyetemi tudománnyá válás, középiskolai tanárképzés. Osiris Kiadó.

Németh, A. (2004). A modern európai iskola kialakulása és fejlődése. In Németh, A. & Pukánszky, B. (szerk.), A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó. 427–456.

Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudomány-története. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, nemzeti sajátosságok. Gondolat Kiadó.

Németh, A., Szabolcs, É. & Vincze, B. (2012). Lehrerbildung in Ungarn – Von den Anfängen im späten 18. Jahrhundert bis zur politischen Wende um 1990. In Németh, A. & Skiera, E. (szerk.), Lehrerbildung in Europa – Geschichte, Struktur, Reform. Teatcher Training in Europa – History, Struktur and Reform.Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften. 21–39.

Parsons, T. (1954). The professions and social structure. In Parsons, T. (szerk.), Essays in sociological theory. Macmillan. 34–50.

Romsics, I. (2005). Bethlen István. Politikai életrajz.Osiris Könyvkiadó.

Romsics, I. (2004). Magyarország története a XX. században. Osiris Könyvkiadó.

Rossini, M. & Toggweiler, M. (2014). Cultural transfer: an introduction. A Journal of Literary Studies and Linguistics,4(2), 5–9.

Szabolcs, É. (2011): Deduktív (Analitikus) jellegű kutatások. In Falus I., Tóth, I., Környei, M., Bábosik, I., Réthy, E., Szabolcs, É., Nahalka, I., Csapó, B. & Mayer Miklósné Nádasi, M. (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó Kft. 84–94. https://docplayer.hu/5665571-Bevezetes-a-pedagogiai-kutatas-modszereibe.html

Szentpétery, I. (1935). A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. IV. kötet. A böl-csészettudományi kar története, 1635–1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Tóth, T. (2001): A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In Tóth, T. (szerk.), Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatási tanulmányok. Professzorok Háza. 95–124.

Ugrai, J. (2019): Intézménytörténeti megközelítések és a helytörténetírás. Interdiszciplináris megfontolások a helytörténetírás okulására. In Lengvári I., Pilkhoffer, M. & Vonyó, J. (szerk.), Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Magyar Történelmi Társulat – Kronosz Kiadó – MTA Pécsi Területi Bizottsága. 267–281.