Digitális pedagógia módszertanok a VUCA (gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, ellentmondásos) világában

Article Sidebar

PDF
Megjelent: júl 1, 2020
Kulcsszavak:
VUCA világa, információs társadalom, fordított osztályterem, blended learning, gamifikáció, digitális történetmondás, mikrotartalmak, MOOC

Main Article Content

Szűts Zoltán
Eszterházy Károly Egyetem

Absztrakt

Összefoglaló tanulmányunkban bemutatjuk azokat az innovatív, az online kommunikációs csatornákra és digitális platformokra alapozó módszereket és módszertanokat, melyek nem csupán elérték a produktivitás fennsíkját, de meg is honosodtak mind a nemzetközi, mind a magyar oktatási gyakorlatban. Ezek a következők: fordított osztályterem, blended learning, gamifikáció, digitális történetmondás, mikrotartalmak, e-learning, MOOC. Célunk rámutatni, hogy a digitális pedagógia ernyője alatt számtalan, nem minden esetben korreláló, hanem gyakran ellentmondásos megközelítések húzódnak. Egyes módszerek például könnyen beépíthetők a közoktatásba is, így például a gamifikáció az osztálytermi számonkérés játékosított formájává válhat, a digital storytelling a csoportos munka vagy projektfeladatok interaktív online környezetbe történő áthelyezése lehet.
Az e-learning alkalmazásának már határokat szab a kerettanterv, mely világosan kijelöli a tanár vagy a tananyag szerepét a tanítási folyamatban, és kevésbé rugalmasan kezeli a tanár megváltozott szerepeit. A bemutatás során az egyes módszereket az osztályterem és a tanári szerep kiterjesztésének lehetőségei alapján is vizsgáljuk. Azon módszerekkel kezdjük a sort, melyek egyértelműen megkövetelik az osztálytermi jelenlétet, végül pedig eljutunk az osztályterem virtuális térbe történő teljes kihelyezéséhez.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szűts, Z. (2020). Digitális pedagógia módszertanok a VUCA (gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, ellentmondásos) világában. Iskolakultúra, 30(7), 76–90. Elérés forrás https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33483
Folyóirat szám
Évf. 30 szám 7 (2020)
Rovat
Szemle
Információk a szerzőről

Szűts Zoltán, Eszterházy Károly Egyetem

Szűts Zoltán média és digitális pedagógia kutató, az Eszterházy Károly Egyetem Humáninformatika Tanszékének habilitált egyetemi docense, az Online és A világháló metaforái szakkönyvek szerzője, országos televízió és rádió csatornák, illetve nyomtatott lapok állandó szakértője.

Szűts Zoltán kutatási területeinek közös elemei az internetes lét és a digitális kultúra. A digitális pedagógia tudományterületéhez, az online irodalom, majd az online média és internetes kommunikáció, végül pedig az információs társadalom területén végzett kutatásai vezetették. Interdiszciplináris kutatói és egyetemi oktatói munkája így kiterjed mindazon infokommunikációs jelenségekre, melyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben és hatást gyakoroltak a jelen oktatási, kulturális, társadalmi és gazdasági környezetére. Szűts Zoltán neveléstudományi kérdések mellett publikált az online kontextus természetét meghatározó hypertextualitás, a multimedialitás, az interaktivitás, a virtuális és az augmentált valóság, az álhírek, a Big Data, a chatbotok, a crowdsourcing, vagy éppen a sharing economy témájában is.

Szűts Zoltán 1976-ban született Nagybecskereken, Budapesten él. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott 2000-ben magyar nyelv és irodalom szakos előadóként. Első doktori képzése alatt az ELTE Bölcsészettudományi Informatika Programján tanított. 2008-ban az ELTE-n szerzett doktori fokozatot irodalomtudományból, 2015-ben pedig az ELTE-n habilitált szociológiából, az információs társadalom témaköréből.

Szűts Zoltán az elmúlt két évtizedben több magyar és külföldi egyetem oktatója volt. 2001-től 2004-ig az ELTE ösztöndíjas megbízott előadója, 2004 és 2007 között a koreai Hankuk University of Foreign Studies vendégtanára. 2008 és 2015 között a Kodolányi János Főiskola oktatója, 2011-től főiskolai tanára. 2015 és 2019 között a McDaniel College óraadója, a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció tanszékének vezetője, az ELTE PPK óraadója. 2016 és 2020 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia tanszékének először adjunktusa majd docense volt. 2020-tól már az Eszterházy Károly Egyetem Humáninformatika Tanszékén dolgozik egyetemi docensként. Az elmúlt 19 évben a magyar mellett angolul és szerbül is oktatott. 2018-tól a Milton Friedman Egyetem Alkalmazott Infokommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, 2019-től 2020-ig pedig a BME-MTA OCD Nyitott Tananyagfejlesztő Kutatócsoport szenior kutatója volt. 2013-ban Nemzeti Kiválóság ösztöndíjat kapott, 2019-ben a BME GTK kutatási díját nyerte el szenior kategóriában.

Az MTMT szerint több, mint 150 tudományos közleménye van. Ebből 58 folyóiratcikk, 2 nagymonográfia. 20 könyvfejezet szerzője, melyekből 6 idegen nyelvű. Szűts Zoltán 22 konferencia közleményt jegyez, ezekből 19 idegen nyelvű. A Web of Science (WOS) által indexelt folyóirat cikkeinek száma 15, a legutóbbi kettő a Civil Szemlében jelent meg, és egy újabbat fogadott el közlésre a zágrábi Croatian Journal of Education. Szűts Zoltán közleményeinek összesített impakt faktora 3.12, a Hirsch indexe 12. 

Hivatkozások

Ballér Endre (2011). A tanterv. In Falus Iván (szerk.). Didaktika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 154–179.
Bánkeszi Katalin, Szepesi Judit (2018). Módszertan és eszköztár elektronikus oktatási környezetben. Könyvtári Figyelő, 3. http://ki2.oszk.hu/kf/2018/10/modszertan-es-eszkoztar-elektronikus-oktatasi-kornyezetben/ Utolsó letöltés: 2020. 05. 06.
Bauman, Z (2000). Liquid Modernity. Cambridge: Polity Press.
Bell, D. (2001). An Introduction to Cybercultures. London: Routledge.
Benedek András (szerk.) (2013). Digitális pedagógia 2.0. Budapest: Typotex.
Benedek András, Horváth Cz János (2016). Case Studies in Teaching Systems Thinking. In Mikuláš, H., Rossiter, A. (szerk.). Preprints of the 11th IFAC Symposium on Advances in Control Education. Pozsony, IFAC, 286-290.
Bishop, J. L., Verleger, M. A. (2013). The flipped classroom: A survey of the research. ASEE national conference proceedings, Atlanta, GA. 2013. Vol. 30. No. 9. https://peer.asee.org/22585
Bloom, B. (1956). Taxonomy of educational objectives. New York: David McKay Company.
Breslow, L. et al. (2013). Studying learning in the worldwide classroom research into edx’s first MOOC. Research & Practice in Assessment, 8., 13–25.
Csepeli György (2015). A szervezkedő ember. A szervezeti élet szociálpszichológiája. Budapest: Kossuth Kiadó.
Csermely Péter (2005). A rejtett hálózatok ereje. Mi segíti a világ stabilitását? Budapest: Vince.
Dicheva, D. és mtsai. (2015). Gamification in education: A systematic mapping study. Educational Technology & Society, 18(3), 75–88.
Fodorné Tóth Krisztina (2018). E-learning trendek és kérdések. Opus et Educatio, 1. http://opuseteducatio.hu/index.php/opushu/article/view/244/419 Utolsó letöltés: 2020. 05. 06.
Forgó Sándor (2005). Az elearning fogalma. In Hutter Ottó, Magyar Gábor, Mlinarics József (szerk.), E-learning. (elearning kézikönyv). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
Glazer, F. S. (2011). Blended Learning: Across the Disciplines, across the Academy. New Pedagogies and Practices for Teaching in Higher Education. Herndon: Stylus Publishing.
Handelsman, J., Miller, S., Pfund, C. (2007). Scientific teaching. New York: Macmillan.
Kapp, K. (2012). Games, Gamification, and the Quest for Learner Engagement. T+D, 66(6), 64–68.
Kozma Tamás (2001). Paradigmáink. Iskolakultúra, 2001, 10. 3–14.
Lengyelné Molnár Tünde (2016). Digitális írástudás fejlesztése a könyvtárakban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2. 65–72.
Majuri, J., Koivisto, J., Hamari, J. (2018). Gamification of education and learning: A review of empirical literature. Proceedings of the 2nd International gamifin Conference, May 21-23. CEUR-WS.
Rivard, R. (2013). Measuring the MOOC dropout rate. Inside Higher Ed, 8. http://www.insidehighered.com/news/2013/03/08/researchers-explore-who-taking-moocs-and-why-so-many-drop-out. Utolsó letöltés: 2020. 05. 06.
Szűts Zoltán (2014). Bevezetés az internetpedagógiába – Hálózati tanulás, hálózati tudomány, hálózati tudás. E-nyelvmagazin, 3. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00022/bevezetes-az-internetpedagogiaba-halozati-tanulas-halozati-tudomany-halozati-tudas.html Utolsó letöltés: 2020. 05. 06.
Szűts Zoltán (2018). Online. Az internetes kommunikáció története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer.
Tucker, B. (2012). The flipped classroom. Education next, 12(1), 82–83.
Vári Péter (1977). Médiumkiválasztás. OPI Dokumentumok 2. Budapest.