Hesitation Patterns and Pauses in Four Dialects of Spanish and in the Oral Production of Hungarian Learners of Spanish
Main Article Content
Abstract
In this study, we analyze the different types of disfluency, that is, pauses and hesitation patterns in four dialects of Spanish (Madrilenian, Andalusian, Mexican, and Rioplatense) and in the oral production of B2 (CEFR) level Hungarian learners of Spanish. We investigate the phenomena in semi-spontaneous speech (interviews), with the help of the phonetic-acoustic software Praat: we calculate the total proportion of pauses and hesitation patterns in the speech of the informants and also the distribution of the different types of disfluency with respect to the total duration of pauses and hesitation phenomena. According to our results, the different types of disfluency together make up 15,26%-17,28% in the Spanish corpus, while this proportion is 33,46% in the speech of the Hungarian learners of Spanish. In addition, the results show that the silent pause is the most common type of disfluency in the speech of all of the informants (either native speakers of Spanish or Hungarian). The difference between the two groups can be highlighted based on the application of hesitation patterns: the use of the sound [e] is the most common phenomenon in all of the four analyzed dialects of Spanish, while the Hungarian learners of Spanish tend to use the sound [ø] the most frequently.
Downloads
Article Details
References
Baditzné Pálvölgyi, Kata (2020). Magyar ajkú spanyol nyelvtanulók kiejtése spanyol anyanyelvűek szemével. En: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea – Nádor, Orsolya – Sólyom, Réka (eds.). Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben. Budapest: Akadémiai Kiadó. 13-18.
Baditzné Pálvölgyi, Kata (2019). ¿Debería importarnos la pronunciación en la enseñanza del español con fines específicos? En: Nyakas, Judit – Gazsi, Rebeka Dalma (eds.). Lingua – Corvinus Nyelvi Napok tanulmánykötet. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Idegennyelvi Oktató- és Kutatóközpont. 232-243.
Baditzné Pálvölgyi, Kata (2015). A szóbeli kifejezőkészség fejlesztendő elemei a spanyolnyelv-órán. En: Antalné Szabó, Ágnes – Major, Éva (eds.). Szakpedagógiai körkép II. Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok. Budapest: Eötvös Loránd Tudomány-egyetem. 131-151.
Blondet S., María Alejandra (2001). Las pausas llenas: marcas de duda e identidad lingüística. Lingua Americana, V(8). 5-15.
Boersma, Paul – Weenink, David (2021). Praat: doing phonetics by computer [Programa informático]. Versión 6.1.52, descargado: el 29 de agosto de 2021. Disponible en: http://www.praat.org/ (última consulta: 25/05/2022)
Bóna, Judit (2016). Temporális sajátosságok a beszédben. En: Bóna, Judit (ed.). Fonetikai olvasókönyv. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. 159-173. DOI: 10.18425/FONOLV.2016.13.
Bóna, Judit (2014). Temporal characteristics of speech: The effect of age and speech style. The Journal of the Acoustical Society of America, 136(2). 116-121. DOI: 10.1121/1.4885482.
Bóna, Judit (2009). A gyors beszéd. Budapest: Lexica Kiadó – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Bóna, Judit (2007). A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai [Tesis doctoral]. Budapest: Universidad Eötvös Loránd.
Bóna, Judit (2005). A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar nyelvőr, 129(2). 235-242.
Castilla del Pino, Carlos (1992a). El silencio en el proceso comunicacional. En: Castilla del Pino, Carlos (comp.). El silencio. Madrid: Alianza Universidad. 79-97.
Dell, Gary S. (1986). A Spreading-Activation Theory of Retrieval in Sentence Production. Psychological Review, 93(3). 283-321.
Fónagy, Iván (1967). Áthajlás, szünet, szerkezet. Nyelvtudományi Közlemények, LXIX(1). 313-343.
Gallardo-Paúls, Beatriz (1996). Análisis conversacional y pragmática del receptor. Valencia: Ediciones Episteme, Colección Sinapsis.
Gallardo-Paúls, Beatriz (1993). La transición entre turnos conversacionales: silencios, solapamientos e interrupciones. Contextos, XI(21-22). 189-220.
Gocsál, Ákos (2001). Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás 2001. 61-72.
Goldman-Eisler, Frieda (1973). Pschycolinguistics. Experiments in Spontaneus Speech [segunda edición]. New York: Academic Press.
Gósy, Mária (2005). Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.
Gósy, Mária (2004). Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó.
Gósy, Mária – Menyhárt, Krisztina (eds.) (2003). Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Budapest: NIKOL Kkt.
Gósy, Mária (2000). A beszédszünetek kettős funkciója. Beszédkutatás 2000. 1-14.
Gósy, Mária (1997). A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés. Magyar Nyelvőr, 121(2). 129-139.
Guaïtella, Isabelle (1996). Analyse prosodique des hésitations vocales: propositions pour un modèle rythmique. Revue de Phonétique Appliquée, 118-119. 113-145.
Gyarmathy, Dorottya – Auszmann, Anita – Neuberger, Tilda (2016). Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői. Anyanyelv-pedagógia, 9(1). 5-19. DOI: 10.21030/anyp.2016.1.
Horváth, Viktória (2014). Hezitációs jelenségek a magyar beszédben. Beszéd – Kutatás – Alkalmazás 3. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Horváth, Viktória (2010). Filled pauses in Hungarian: Their phonetic form and function. Acta Linguistica Hungarica, 57(2-3). 288-306.
Hualde, José Ignacio (2014). Los sonidos del español. New York, NY: Cambridge University Press.
Koreman, Jacques (2006). Perceived speech rate: The effects of articulation rate and speaking style in spontaneous speech. Journal of the Acoustical Society of America, 119(1). 582–596. https://doi.org/10.1121/1.2133436
Kovács, Dorottya (en prensa). Syllable Contraction in Spanish Dialects and B2 Level Hungarian Learners of Spanish. PHONICA.
Kovács, Dorottya (2020). La velocidad de articulación en la enseñanza de ELE. Acta Hispanica, 25. 87–99. https://doi.org/10.14232/actahisp.2020.25.87-99
Krepsz, Valéria (2016). Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban. En: Bóna, Judit (ed.). Fonetikai olvasókönyv. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. 175-188.
Levinson, Stephen C. (1989). Pragmática. Barcelona: Teide.
Machuca, María Jesús – Llisterri, Joaquim – Ríos, Antonio (2015). Las pausas sonoras y los alargamientos en español: un estudio preliminar. Normas. Revista de Estudios Lingüísticos Hispánicos, 5. 81-96.
Madrid Servín, Edgar A. (2008). Hacia el establecimiento de unidades para la medición de la velocidad de habla. El caso del español. En: Butragueño, Pedro Martín – Herrera Z., Esther (coords.). Fonología instrumental: patrones fónicos y variación. México, D. F.: El Colegio de México. 257-274.
Markó, Alexandra (2005). A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége [Tesis doctoral]. Budapest: Universidad Eötvös Loránd.
Mateu Serra, Rosa (2001). El Lugar del silencio en el proceso de comunicación [Tesis doctoral]. Lérida: Universidad de Lérida.
Mátraházi, Noémi (2020). Eltérő nyelvi hátterű hallgatók beszédfolyamatosság-értékelése magyar és spanyol beszéd alapján. En: Ludányi, Zsófia – Gráczi, Tekla Etelka (eds.). Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2020. Budapest: Nyelvtudományi Intézet. 93-105.
McBride, Kara (2015). Which Features of Spanish Learners' Pronunciation Most Impact Listener Evaluations? Hispania, 98(1). 14-30.
Ministerio de Educación, Cultura y Deporte (2002). Marco Común Europeo de Referencia para las lenguas: Aprendizaje, Enseñanza, Evaluación. Disponible en: https://cvc.cervantes.es/ensenanza/biblioteca_ele/marco/cvc_mer.pdf (última consulta: 25/05/2022)
Quilis, Antonio (1999). Tratado de fonética y fonología españolas. Madrid: Editorial Gredos.
Shrosbree, Miki (2015). Cross-Linguistic Articulation Rate among Near-Balanced Bilinguals and Implications for Second Language Fluency Measurement. 18th International Congress of Phonetic Sciences. Glasgow, Reino Unido.
Sjons, Johan – Hörberg, Thomas (2016). Articulation rate in child-directed speech increases as a function of child age. Fonetik 2016. Stockholm, Suecia.
Strangert, Eva (2003). Emphasis by Pausing. En: Solé, María Josep – Recasens, Daniel – Romero, Joaquim (eds.). 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona, España. 2477-2480.
Szende, Tamás (1976). A beszédfolyamat alaptényezői. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Voigt, Stefanie – Schüppert, Anja (2013). Articulation rate and syllable reduction in Spanish and Portuguese. En: Gooskens, Charlotte S. – Van Bezooijen, Renee. (eds.). Phonetics in Europe: Perception and Production. Fráncfort del Meno: Peter Lang. 317-332. https://doi.org/10.3726/978-3-653-03517-9
Wainschenker, Rubén – Doorn, Jorge – Castro, Marcela (2002). Medición Cuantitativa de la Velocidad del Habla. Procesamiento del Lenguaje Natural, 28. 99-104.