Articulation Rate in Teaching Spanish as a Foreign Language
Main Article Content
Abstract
In this paper, we analyze articulation rate in semi-spontaneous speech, that is, the velocity of the production of linguistic elements. We compare the mean rate of four dialects of Spanish (Northern Spanish, Southern Spanish, Mexican, Argentine-Uruguayan) so that we could get an answer to the question if native speakers of European Spanish speak faster than native speakers of American Spanish. Also, we investigate the articulation rate of intermediate level (B2) Hungarian students of Spanish to see if they speak more slowly than native Spanish speakers and if their communicative competences need development. Our results suggest that (i) there is no considerable difference among the four dialects of Spanish, but the Mexican Spanish seems to be the fastest dialect of the ones we analyzed; (ii) the articulation rate of the Hungarian students is significantly lower than the mean rate of all the analyzed dialects.
Downloads
Article Details
Accepted 2020-11-26
Published 2020-12-19
References
Baditzné Pálvölgyi, Kata (2014). ¿Cómo logro que mis alumnos conversen con espontaneidad en español en un contexto no hispanohablante?. En: Izquierdo, J. M. (ed.). V Congreso Internacional de FIAPE: ¿Qué español enseñar y cómo? Variedades del español y su enseñanza. Jornadas Pedagógicas. Ministerio de Educación y Cultura. Madrid. 1–9. Asequible en: https://www.educacionyfp.gob.es/dam/jcr:62944178-5b09-4487-b94b-525380fba58e/1--como-logro-que-mis-alumnos-conversen-con-espontaneidad-en-espanol-en-un-contexto-no-hispanohablante--palvolgyikata-pdf.pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Baditzné Pálvölgyi, Kata (2019). ¿Debería importarnos la pronunciación en la enseñanza del español con fines específicos? Lingua. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Idegennyelvi Oktató- és Kutatóközpont. 232-243. Asequible en: http://www.risk-conference.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/ tarsadalomtudomanyi/iok/files/konferencia_koetet_2018.pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Baditzné Pálvölgyi, Kata – Gaál, Zoltán Kristóf – Hegedüs, Renáta – Kovács, Dorottya – Poller, Lilla – Takács, Lili (2019). Nyelvhelyesség vagy érthetőség?: Magyar anyanyelvű nyelvtanulók beszédproduktumainak megítélése spanyoltanári szemmel. MODERN NYELVOKTATÁS, 25(1). 29-38. Asequible en: https://epa.oszk.hu /03100/03139/00038/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2019_01_029-038.pdf, fecha de consulta: 9-11-2020.
Balázs, Boglárka (1993). Az időskori hangképzés jellemzői. Beszédkutatás ’93. 156-165. DOI: 10.18425/FONOLV.2016.02. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/4672/, fecha de consulta: 8-11-2020.
Blondet S., María Alejandra (2001). Las pausas llenas: marcas de duda e identidad lingüística. Lingua Americana, 5(8). 5-15. Asequible en: https://produccioncientificaluz.org /index.php/lingua/article/view/17077, fecha de consulta: 10-11-2020.
Boersma, Paul – Weenink, David (2020). Praat: doing phonetics by computer [programa informático]. Versión 6.1.16. Asequible en: http://www.praat.org/, fecha de consulta: 9-11-2020.
Bóna, Judit (2005). A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar nyelvőr, 129(2). 235-242. Asequible en: http://epa.oszk.hu/00100/00188/00038/pdf/129209.pdf, fecha de consulta: 10-11-2020.
Bóna, Judit (2007). A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai. (Tesis doctoral). Asequible en: http://doktori.btk.elte.hu/lingv/bona/Phd_dolgozat_BonaJudit.pdf, fecha de consulta: 10-11-2020.
Bóna, Judit (2009). A gyors beszéd. Budapest: Lexica Kiadó y Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Bóna, Judit (2014). Temporal characteristics of speech: The effect of age and speech style. The Journal of the Acoustical Society of America, 136(2). 116-121. DOI: 10.1121/1.4885482. Asequible en: https://asa.scitation.org/doi/abs/10.1121/1.4885482, fecha de consulta: 8-11-2020.
Bóna, Judit (2016). Temporális sajátosságok a beszédben. En: Bóna, J. (ed.). Fonetikai olvasókönyv. 159-173. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. DOI: 10.18425/FONOLV.2016.13. Asequible en: http://real.mtak.hu/41368/, fecha de consulta: 9-11-2020.
Dankovicová, Jana (1999). Articulation Rate Variation within the Intonation Phrase in Czech and English. Phonetic sciences. 269-272. Asequible en: https://www.inter nationalphoneticassociation.org/icphs-proceedings/ICPhS1999/papers/p14_0269.pdf, fecha de consulta: 10-11-2020.
Gocsál, Ákos (1999). Egyéni különbségek az artikulációs tempó percepciójában. Beszédkutatás ’99. 19-29. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/4686/, fecha de consulta: 9-11-2020.
Gocsál, Ákos (2001). Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás 2001. 61-72. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/4688/, fecha de consulta: 8-11-2020.
Gold, Erica (2018). Articulation Rate as a Speaker Discriminant in British English. Proc. Interspeech 2018. 1828-1832. DOI: 10.21437/Interspeech.2018-1384. Asequible en: https://www.researchgate.net/publication/325650762_Articulation_Rate_as_a_Speaker_Discriminant_in_British_English, fecha de consulta: 10-11-2020.
Gósy, Mária (1997). A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés. Magyar Nyelvőr, 121(2). 129-139. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/6071/1/MagyarNyelvor_1997.pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Gósy, Mária (2004). Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó.
Gyarmathy, Dorottya – Auszmann, Anita – Neuberger, Tilda (2016). Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői. Anyanyelv-pedagógia, 9(1). 5-19. DOI: 10.21030/anyp.2016.1. Asequible en: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek. php?id=609, fecha de consulta: 10-11-2020.
Hegedűs, Lajos (1957). Beszédtempó-elemzések. Magyar nyelvőr, 81(1). 223-227. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/6044/1/MagyarNyelvor_1957.pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Hegedüs, Renáta (2019). Tanárnő, mikor beszélgetünk a robottal?: Szorongásoldás kiskamasz korban idegennyelv órán a mesterséges intelligencia segítségével. Trabajo presentado en la Conferencia Nacional de Asociaciones de Estudiantes Científicos. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Kassai, Ilona (1993). Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100-120 évben? Beszédkutatás ’93. 62-69. Asequible en: http://real-j.mtak.hu/4672/, fecha de consulta: 10-11-2020.
Kovács, Dorottya (2019). La velocidad de habla de los hungaroparlantes al hablar español espontáneo. Trabajo presentado en la Conferencia Nacional de Asociaciones de Estudiantes Científicos. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Markó, Alexandra (2005). A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége. (Tesis doctoral). Asequible en: http://www.spontanbeszed.hu/letoltes/aspontanbeszed szuprasz.pdf, fecha de consulta: 9-11-2020.
Mátraházi, N. (en prensa). Eltérő nyelvi hátterű hallgatók beszédfolyamatosság-értékelése magyar és spanyol beszéd alapján. 14ª Conferencia para Doctorandos de Lingüística Aplicada, 07/02/2020.
Ministerio de Educación, Cultura y Deporte (2002). Marco Común Europeo de Referencia para las lenguas: Aprendizaje, Enseñanza, Evaluación. Asequible en: https://cvc.cervantes.es /ensenanza/biblioteca_ele/marco/cvc_mer.pdf, fecha de consulta: 10-11-2020.
Quené, Hugo (2008). Multilevel modeling of between-speaker and within-speaker variation in spontaneous speech tempo. The Journal of the Acoustical Society of America, 123(2). 1104-1113. DOI: 10.1121/1.2821762.
Shrosbree, Miki (2015). Cross-Linguistic Articulation Rate among Near-Balanced Bilinguals and Implications for Second Language Fluency Measurement. 18th International Congress of Phonetic Sciences. Glasgow (Reino Unido). Asequible en: https://www.international phoneticassociation.org/icphs-proceedings/ICPhS2015/Papers/ICPHS0572.pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Sjons, Johan – Hörberg, Thomas (2016). Articulation rate in child-directed speech increases as a function of child age. Fonetik 2016. Stockholm (Suecia). Asequible en: https://www.researchgate.net/publication/304676516_Articulation_rate_in_child-directed_speech_increases_as_a_function_of_child_age, fecha de consulta: 9-11-2020.
Subosits, István (1990). Adatok az életkor és a beszédtempó összefüggéséhez egy eszközfonetikai vizsgálat alapján. En: Földi, É. (ed.). Egyetemi Fonetikai Füzetek 3. 159–167. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszék. Asequible en: https://edit.elte.hu /xmlui/handle/10831/10651?show=full, fecha de consulta: 8-11-2020.
Trouvain, Jürgen – Möbius, Bernd (2014). Sources of variation of articulation rate in native and non-native speech: comparisons of French and German. Speech Prosody 2014. 275-279. DOI: 10.21437/SpeechProsody.2014-42. Asequible en:
https://www.researchgate.net/publication/262723047_Sources_of_variation_of_articulation_rate_in_native_and_non-native_speech_Comparisons_of_French_and_German, fecha de consulta: 8-11-2020.
Tuomainen, Outi – Hazan, Valerie (2016). Articulation rate in adverse listening conditions in younger and older adults. INTERSPEECH 2016. 2105-2109. DOI: 10.21437/Interspeech.2016-843. Asequible en: https://www.researchgate.net/publication /307889418_Articulation_Rate_in_Adverse_Listening_Conditions_in_Younger_and_Older_Adults, fecha de consulta: 10-11-2020.
Voigt, Stefanie – Schüppert, Anja (2013). Articulation rate and syllable reduction in Spanish and Portuguese. In: Gooskens, Van Bezooijen, C. R. (Eds.). Phonetics in Europe: Perception and Production. 317-332. DOI: https://doi.org/10.3726/978-3-653-03517-9. Asequible en: http://www.let.rug.nl/gooskens/project/pdf/Voigt%20&%20Schueppert %20(2013).pdf, fecha de consulta: 8-11-2020.
Wainschenker, Rubén – Doorn, Jorge – Castro, Marcela (2002). Medición Cuantitativa de la Velocidad del Habla. Procesamiento del Lenguaje Natural, 28. 99-104. Asequible en: http://journal.sepln.org/sepln/ojs/ojs/index.php/pln/article/view/3308, fecha de consulta: 10-11-2020.