A magyar megyei jogú városok helyi hozzáadottérték kalkulációja – Mikro és makro szintű gazdaságelemzési gyakorlatok Magyarországon
Main Article Content
Absztrakt
A gazdaságot befolyásoló hatások – a Pandémia, a folyó Orosz-Ukrán konfliktus, a növekvő energia árak és a magas infláció – az utóbbi időszakban jelentősen és kiszámíthatatlanul gyorsan változnak. Emiatt is elengedhetetlenül fontos felmérni mik azok a sajátosságok, amik megfigyelhetők Magyarország gazdasági motorjaiban, azaz a nagyvárosokban. Először bemutatjuk az alulról és felülről építkező GDP becslési módszerek korlátait, pontosságát és gyakorlati megvalósíthatóságát. Az elemzés során a felülről építkező GDP számítást választottuk, ahol a vármegyei GDP adatokat és a helyi iparűzési adó értékeit használjuk fel. Így megkapva a vizsgált 24 város helyi GDP értékét, és ezeket összehasonlítjuk a vármegyei és országos GDP tendenciákkal. Megállapítható, hogy ezek a városok meghatározó gazdasági súllyal rendelkeznek, hiszen több mint 63%-át adják a magyar bruttó hazai terméknek. A GDP változást vizsgálva nem minden nagyváros mutat magasabb növekedési ütemet, mint amit az ország átlagosan 2010 és 2020 között elért. A nagyvárosok közel fele meghaladta az országos 75%-os növekedést, akár 120%-os bővülést is produkálva, míg a többi település alatta maradt ennek az ütemnek. Ezen információk hasznosak lehetnek a városok számára, hiszen a célzott gazdaságfejlesztés irányvonalait alapozhatják meg a jövőre tekintve.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.
Asesor Consulting (2022): GINOP Plusz-1.2.1-21 - Eredményességi mérés szempontjai. Asesor Consulting Kft., Budapest.
Gál Z. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66 (6): 653–686. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.653
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2023): GVI Konjunktúra Mutató és a GDP alakulása, <https://gvi.hu/adatok/3/grafikonok> (2023.08.19.)
Kahoun, J., Sixta, J. (2013): Regional GDP Compilation: Production, Income and Expenditure Approach. University of Economics in Prague, Statistics and Economy Journal, 93 (4): 24–36.
Kolozsi P. P., Czeczeli V., Kutasi G., Marton Á. (2020): Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén. Pénzügyi Szemle, 65 (3): 323–349. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_1
Koppány K., Kovács Z., Dusek T. (2018): A gazdasági teljesítmény területi eloszlása és koncentrációja Magyarországon. Széchenyi István Egyetem, Győr.
Központi Statisztikai Hivatal (2009): GNI Inventory 2.1. KSH, Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal (2022a): Nemzeti számlák: GDP. <https://www.ksh.hu/nemzeti-szamlak-gdp> (2022.02.24.)
Központi Statisztikai Hivatal (2022b): A IV. negyedévben és 2021 egészében egyaránt 7,1%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye <https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp2112.html> (2022.03.24.)
Központi Statisztikai Hivatal (2019): Regisztrált vállalkozások száma, <https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd024g.html> (2022.03.06.)
Mankiw, N. G. (2016): Macroeconomics. Worth Publishers, New York.
Molnár E., Kozma G. (2019): A debreceni gazdaságfejlesztés zászlóshajói: a városban működő ipari parkok jellegzetességei. Tér és Társadalom, 33 (3): 50–71. https://doi.org/10.17649/TET.33.3.3188
Novoszáth P. (2018): Az Audi Hungaria Zrt. makrogazdasági beágyazódásának mérföldkövei és hatása a térségi és nemzetgazdasági versenyképességre. Tér–Gazdaság–Ember, 6 (1): 43–68.
Ormos M. (2008): Számvitel. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság– és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet, Budapest.
Pupos T., Baranyai Zs., Fenyves V., Pupos T., Takács I., Tarnóczi T. (2013): Gazdasági elemzés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Ritzlné Kazimir I. (2011): Az egyéni vállalkozók hozzáadott értékének számítása. Statisztikai Szemle, 91 (7): 691–717.
TEIR (2010-2020): KSH/Megyei-Regionális Statisztikai Adatok Rendszere, <https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=tdm_nd&rq_proc=main> (2021.09.29.)
Világgazdaság (2018): A társas vállalkozások több mint fele Közép-Magyarországon működik, <https://www.vg.hu/cegvilag/2018/04/a-tarsas-vallalkozasok-tobb-mint-fele-kozep-magyarorszagon-mukodik> (2023.08.14.)
Világgazdaság (2022): A Mercedes 400 milliárd forintos gigaberuházásba kezd Kecskeméten, <https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/a-mercedes-400-milliard-forintos-gigaberuhazasba-kezd-kecskemeten> (2023.09.04.)
Világgazdaság (2019): Fokozatosan fehéredik a gazdaság, <https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2019/10/fokozatosan-feheredik-a-gazdasag-2> (2022.03.19.)
Zsupanekné Palányi I. (2009): A vállalati növekedés mérésének problematikája. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest.