Calculation of the Local Added Value of Hungarian Cities With County Status – Micro and Macro Level Economic Analysis Practices in Hungary

Main Article Content

Tamás Bence Tarnóczi
Andrea Bauerné Gáthy

Abstract

The effects influencing the economy – currently the pandemic, the ongoing Russian-Ukrainian conflict, rising energy prices, and high inflation – have been changing significantly and unpredictably in recent times. Therefore, it is essential to assess the characteristics that can be observed in the economic engines of Hungary, namely the major cities. Firstly, we present the limitations, accuracy, and practical feasibility of GDP calculation methods based on bottom-up and top-down approaches. In the analysis, we opted for the top-down approach, utilizing county-level GDP data and local business tax values. Thus, we obtained the local GDP values for the examined 24 cities and compared them with county and national GDP trends. It can be concluded that these cities possess a significant economic weight, accounting for over 63% of Hungary's gross domestic product. Examining GDP trends, not every major city exhibits a higher growth rate compared to the national average achieved between 2010 and 2020. Nearly half of the major cities exceeded the national growth rate of 75%, even achieving expansions of up to 120%, while the remaining ones fell below this pace. This information can be valuable for cities as it can provide a basis for targeted, future-oriented economic development strategies.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Tarnóczi, Tamás Bence, and Andrea Bauerné Gáthy. 2024. “Calculation of the Local Added Value of Hungarian Cities With County Status – Micro and Macro Level Economic Analysis Practices in Hungary”. Current Social and Economic Processes / Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 19 (1-2):83-101. https://doi.org/10.14232/jtgf.2024.1-2.83-101.
Section
Economic and financial analysis
Author Biography

Tamás Bence Tarnóczi, University of Debrecen Faculty of Economics and Business

PhD Student

References

A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.

Asesor Consulting (2022): GINOP Plusz-1.2.1-21 - Eredményességi mérés szempontjai. Asesor Consulting Kft., Budapest.

Gál Z. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66 (6): 653–686. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.653

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2023): GVI Konjunktúra Mutató és a GDP alakulása, <https://gvi.hu/adatok/3/grafikonok> (2023.08.19.)

Kahoun, J., Sixta, J. (2013): Regional GDP Compilation: Production, Income and Expenditure Approach. University of Economics in Prague, Statistics and Economy Journal, 93 (4): 24–36.

Kolozsi P. P., Czeczeli V., Kutasi G., Marton Á. (2020): Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén. Pénzügyi Szemle, 65 (3): 323–349. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_1

Koppány K., Kovács Z., Dusek T. (2018): A gazdasági teljesítmény területi eloszlása és koncentrációja Magyarországon. Széchenyi István Egyetem, Győr.

Központi Statisztikai Hivatal (2009): GNI Inventory 2.1. KSH, Budapest.

Központi Statisztikai Hivatal (2022a): Nemzeti számlák: GDP. <https://www.ksh.hu/nemzeti-szamlak-gdp> (2022.02.24.)

Központi Statisztikai Hivatal (2022b): A IV. negyedévben és 2021 egészében egyaránt 7,1%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye <https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdp/gdp2112.html> (2022.03.24.)

Központi Statisztikai Hivatal (2019): Regisztrált vállalkozások száma, <https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qvd024g.html> (2022.03.06.)

Mankiw, N. G. (2016): Macroeconomics. Worth Publishers, New York.

Molnár E., Kozma G. (2019): A debreceni gazdaságfejlesztés zászlóshajói: a városban működő ipari parkok jellegzetességei. Tér és Társadalom, 33 (3): 50–71. https://doi.org/10.17649/TET.33.3.3188

Novoszáth P. (2018): Az Audi Hungaria Zrt. makrogazdasági beágyazódásának mérföldkövei és hatása a térségi és nemzetgazdasági versenyképességre. Tér–Gazdaság–Ember, 6 (1): 43–68.

Ormos M. (2008): Számvitel. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság– és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet, Budapest.

Pupos T., Baranyai Zs., Fenyves V., Pupos T., Takács I., Tarnóczi T. (2013): Gazdasági elemzés. Debreceni Egyetem, Debrecen.

Ritzlné Kazimir I. (2011): Az egyéni vállalkozók hozzáadott értékének számítása. Statisztikai Szemle, 91 (7): 691–717.

TEIR (2010-2020): KSH/Megyei-Regionális Statisztikai Adatok Rendszere, <https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=tdm_nd&rq_proc=main> (2021.09.29.)

Világgazdaság (2018): A társas vállalkozások több mint fele Közép-Magyarországon működik, <https://www.vg.hu/cegvilag/2018/04/a-tarsas-vallalkozasok-tobb-mint-fele-kozep-magyarorszagon-mukodik> (2023.08.14.)

Világgazdaság (2022): A Mercedes 400 milliárd forintos gigaberuházásba kezd Kecskeméten, <https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/a-mercedes-400-milliard-forintos-gigaberuhazasba-kezd-kecskemeten> (2023.09.04.)

Világgazdaság (2019): Fokozatosan fehéredik a gazdaság, <https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2019/10/fokozatosan-feheredik-a-gazdasag-2> (2022.03.19.)

Zsupanekné Palányi I. (2009): A vállalati növekedés mérésének problematikája. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest.