Akadémiai kultúra és etikai kódexek vizsgálat a gazdaságtudományi felsőoktatásban

Main Article Content

Benke Eszter
Szőke Andrea

Absztrakt

A szervezeti kultúra meghatározó tényezője minden szervezet működésének, fejlődésének és eredményeinek. Míg a kultúra egyes elemei általánosak és egyértelműek adott közösségek számára, nem tekinthetőek maguktól értetődőnek ezek az értékek. A szervezeti kultúrára ez különösen igaz, így alapvető fontosságú, hogy az általánosan elfogadott értékrend minden szervezeti tag számára egyértelművé váljon. Ebben a kontextusban a felsőoktatási intézmények szerepe kiemelt jelentőségű, hiszen az intézményi etikai kódexek nem csupán az akadémiai szabályok meghatározását szolgálják, hanem a szervezeti kultúra alakítását és az etikai normák közvetítését is elősegítik. A tanulmány fókuszában gazdaságtudományi képzési területen oktatást folytató felsőoktatási intézmények etikai kódexeinek tartalmi és formai vizsgálata áll. Ugyan az etikai kódex megléte magában nem biztosítja az akadémiai integritást, ugyanakkor elengedhetetlen alapeleme az akadémia kultúrának. A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy milyen etikai elvárásokat kommunikál a szervezet a tagjai számára, jelen esetben az egyetem a hallgatók és az oktatók számára. A feltáró jellegű kutatás megvizsgálja az egyetemi etikai kódexekben leggyakrabban előforduló alapelveket, majd összeveti az eredményeket a Bretag és munkatársai (2011) által kidolgozott modellel, amely a példaértékű és követendő etikai kódexek alapvető sajátosságait mutatja be.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Benke, E., & Szőke, A. (2024). Akadémiai kultúra és etikai kódexek: vizsgálat a gazdaságtudományi felsőoktatásban. Iskolakultúra, 34(9), 76–95. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.9.76
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Alegre, I., Berbegal-Mirabent, J., Guerrero, A., & Mas-Machuca, M. (2018). The real mission of the mission statement: A systematic review of the literature. Journal of Management & Organization, 24(4), 456–473. 10.1017/jmo.2017.82

ALLEA (2017). The European Code of Conduct for Research Integrity. Revised Edition. Berlin: ALLEA – All European Academies, Berlin. https://allea.org/code-of-conduct/ Utolsó letöltés: 2023. 03. 18.

ALLEA (2018). A kutatási integritás európai magatartási kódexe. Átdolgozott kiadás. Berlin: ALLEA – All European Academies, Berlin. https://allea.org/code-of-conduct/ Utolsó letöltés: 2023. 03. 18.

Baird, J. S. (1980). Current trends in college cheating. Psychology in the School, 17, 512–522.

Ballantine, J. A., Guo, X., & Larres, P. (2016). Can future managers and business executives be influenced to behave more ethically in the workplace? the impact of approaches to learning on business students’ cheating behavior. Journal of Business Ethics, 149(1), 245–258. 10.1007/s10551-016-3039-4

Barizsné Hadházi Edit és Kiss Zsuzsanna (2017). Egyetemi hallgatók etikai attitűdjei a csalással kapcsolatban. Taylor, 9(1), 121-29.

http://www.analecta.hu/index.php/taylor/article/view/13083. Utolsó letöltés: 2020. 07. 22.

Bertram Gallant, T. (2017). Academic integrity as a teaching & learning issue: From theory to practice. Theory Into Practice, 56(2), 88–94. 10.1080/00405841.2017.1308173

Bretag, T. (2016). Handbook of academic integrity. Springer Singapore. 10.1007/978-981-287-098-8.

Bretag, T. (2018). Academic Integrity. Volume 1. Oxford University Press.

Breznik, K., & Law, K. M. (2019). What do mission statements reveal about the values of top universities in the world?. International Journal of Organizational Analysis, 27(5), 1362-1375. /10.1108/IJOA-08-2018-1522

Camelia, G. & Dorel, P.M. (2013). Mission statements in higher education: context analysis and research agenda. Annals of Faculty of Economics, 1, 653-663.

Christensen Hughes, J. (2022). Academic integrity across time and place: Higher Education’s questionable moral calling. Academic Integrity in Canada, 25–59. doi.org/10.1007/978-3-030-83255-1_2

Cizek, G. J. (1999). Cheating on tests: How to do it, detect it, and prevent it. Lawrence Erlbaum.

Council of Europe. (2022). Countering education fraud - council of Europe. Recommendation CM/Rec(2022)18 of the Committee of Ministers to member States on countering education fraud. https://rm.coe.int/ok-prems-137222-gbr-2512-cmrec-2022-18-et-expose-motifs-a5-web-1-/1680a96147 Utolsó letöltés: 2022. október 4.

Crown, D. F. & Spiller, M. S. (1998). Learning from the literature on college cheating: A review of empirical research. Journal of Business Ethics, 17, 683–700.

Csillag Sára, Géring Zsuzsanna, Király Gábor, Nicholas Chandler, Miskolczi Péter (2017). Párhuzamos univerzumok. A hallgatói csalással kapcsolatos percepciók vizsgálata oktatók és hallgatók körében. Educatio, 26 (4), pp. 639–648. doi: 10.1556/2063.26.2017.4.10

De Maio, C., & Dixon, K. (2022). Promoting academic integrity in institutions of higher learning: What 30 Years of Research (1990-2020) in Australasia has taught us. Journal of College and Character, 23(1), 6–20. 10.1080/2194587x.2021.2017972

Doró Katalin (2018). A csalás és a plágium hallgatói megítélése – a kontextus és a hallgatói tréning szerepe. Iskolakultúra, 28(10-11), 25-38. 10.17543/ISKKULT.2018.10-11.25

Jorge, M. L. & Peña, F. J. A. (2017). Analysing the literature on university social responsibility: A review of selected higher education journals. Higher Education Quarterly, 71, 302-319. 10.1111/hequ.12122

Juhász, T., Horváth-Csikós, G., & Gáspár, T. (2023). Gap Analysis of future employee and employer on Soft Skills. Human Systems Management, 1–16. 10.3233/hsm-220161

Glendinning, I. (2013). Comparison of policies for academic integrity in higher education across the European Union. http://pagiarism.cz/ippheae/files/D2-3-00%20EU%20IPPHEAE%20CU%20Survey%20EU-wide%20report.pdf. Utolsó letöltés: 2021. 02. 10.

Glendinning, I. (2014). Responses to student plagiarism in higher education across Europe. International Journal for Educational Integrity 10(1), 4-20. 10.21913/IJEI.V10I1.930

Glendinning, I. (2016a). European Perspectives of Academic Integrity. In Bretag, T., Handbook of academic integrity. Springer Singapore. 55-74.

Glendinning, I. (2016b). Evaluation of Policies for Academic Integrity in Higher Education: An International Perspective. Unpublished PhD Thesis. Coventry: Coventry University.

Glendinning, I. (2022). Academic integrity. How World Events Are Changing Education, 123–137. 10.1163/9789004506466_015

Granitz, N., & Loewy, D. (2006). Applying ethical theories: Interpreting and responding to student plagiarism. Journal of Business Ethics, 72(3), 293–306. 0.1007/s10551-006-9171-9

Horváth József (2012). „A szakmai közösségnek tudnia kell ezekről a problémákról”: A plágium kezelése a magyar egyetemi gyakorlatban. Iskolakultúra, 22(7-8), 96–110.

ICAI – International Center for Academic Integrity (2014). Fundamental values. Clemson: Clemson University. https://www.academicintegrity.org/wp-content/uploads/2017/12/Fundamental-Values-2014.pdf. Utolsó letöltés: 2021. 02. 12.

Jackall, R. (1988). Moral Mazes. Oxford University Press.

Jánvári Miriam, Tóth-Király István, Bőthe Beáta, Orosz Gábor (2019). A tanári lelkesedés, a tanulmányi motivációk, az alapvető szükségletek és az egyetemi csalás kapcsolatának vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, 19(1), 27–50. 10.17627/ALKPSZICH.2019.1.27

Király Gábor, Géring Zsuzsanna, Nicholas Chandler, Miskolczi Péter, Kovács Kinga, Lovas Yvett, Csillag Sára (2018). Csalással az élre? A hallgatói csalás vizsgálata az üzleti felsőoktatásban. Vezetéstudomány/Budapest Management Review 59(3). 28-40. 10.14267/VEZTUD.2018.03.04

Löfström, E. (2016). Academic integrity in social sciences. In Bretag, T. (szerk.), Handbook of Academic Integrity. Singapore: Springer Singapore. 713-728. 10.1007/978-981-287-098-8_47

Löfström, E., Trotman, T., Furnari, M. & Shephard, K. (2015). Who teaches academic

integrity and how do they do it? Higher Education, 69(3), 435-448. 10.1007/s10734-014-9784-3

Magna Charta Universitatum 2020 (2020). https://www.magna-charta.org/magna-charta-universitatum/mcu2020 Utolsó letöltés: 2023. 05. 06.

McCabe, D.L. & Trevino, L. K. (1995). Academic dishonesty: Honor codes and other contextual influences. Journal of Higher Education, 64(5), 522–538.

McCabe, D. L., Trevino, L. K., & Butterfield, K. D. (1999). Academic Integrity in Honor Code and Non-Honor Code Environments: A Qualitative Investigation. The Journal of Higher Education, 70(2), 211–234.

Mclaughlin, R. D. & Ross, S. M. (1989). Student cheating in high school: A case of moral reasoning vs. “fuzzy logic. High School Journal, 73(3), 97–104.

Mezey Barna (2014). A tudományetikai felelősség kérdései a magyar felsőoktatásban. Az egyetemi és a tudományos élet etikai szabályozása – az egyetemi kódexek. In Magyar Tudomány Tudományetika Európában és Magyarországon, 2014. június, 655-664. http://www.matud.iif.hu/2014/06/04.htm Utolsó letöltés: 2020. 07. 24.

Orosz Gábor, Jánvári Marianna, Salamon János (2012). Csalás és versengés a felsőoktatásban. Pszichológia 32(2), 153–171. 10.1556/Pszicho.32.2012.2.5

Parks-Leduc, L., Guay, R. P., & Mulligan, L. M. (2021). The relationships between personal values, justifications, and academic cheating for business vs. non-business students. Journal of Academic Ethics, 20(4), 499–519. 10.1007/s10805-021-09427-z

Peters, M., Boies, T., & Morin, S. (2019). Teaching academic integrity in Quebec universities: Roles professors adopt. Frontiers in Education, 4. 10.3389/feduc.2019.00099

Rettinger, D. A., & Gallant, B. T. (2022). Cheating academic integrity: Lessons from 30 years of research. Jossey-Bass, a Wiley imprint.

Rettinger, D. A. & Jordan, A. E. (2005). The relations among religion, motivation, and college cheating: A natural experiment. Ethics & Behavior, 15(2), 107–129. 10.1207/s15327019eb1502_2

Seeber, M., Barberio, V., Huisman, J., & Mampaey, J. (2017). Factors affecting the content of universities’ mission statements: An analysis of the United Kingdom Higher education system. Studies in Higher Education, 44(2), 230–244. 10.1080/03075079.2017.1349743

Sims, R. L. (1993). The relationship between academic dishonesty and unethical business practices. Journal of Education for Business, 207–214.

Sitku Krisztina (2019). Vidéki egyetemek harmadik missziós tevékenysége: a társadalmi tudásmegosztás hatásai. Iskolakultúra, 29(8), 17-35. 10.14232/ISKKULT.2019.8.17

Sörény Edina (2015). Plagizáció a felsőoktatásban – a felsőoktatási könyvtárak a plagizálás csökkentéséért. TMT, 62(10), 389-392. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/565. Utolsó letöltés: 2020. 07. 22.

Timiraos, N. (2002). Professor discusses research, trends in cheating on college campuses. The Hoya, 15(1).

Valente, M., Sá, C., Soares, N., & Sousa, S. (2021). Exploring the consistency of ethical perceptions by business and Economics Higher Education Students: Looking from academia towards the corporate world. The International Journal of Management Education, 19(2), 100499. 10.1016/j.ijme.2021.100499

VERBI Software. (2021). MAXQDA 2022 [computer software]. Berlin, Németország: VERBI Software. Elérhető: www. maxqda.com.