Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi pályafutása a felsőoktatási adminisztratív adatok tükrében
Article Sidebar
Megjelent:
nov 2, 2020
Kulcsszavak:
Sajátos nevelési igény, fogyatékosság, esélyegyenlőség, felsőoktatás, lemorzsolódás
Main Article Content
Absztrakt
A sajátos nevelési igényű hallgatók vizsgálatának aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az egyetemeken, azonban Magyarországon jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban ennek a hallgatói csoportnak a tanulmányi pályafutására és eredményességére. Kutatásunk ezért a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási pályafutását vizsgálja kvantitatív kutatási módszerrel, a Felsőoktatási Információs Rendszer teljeskörű statisztikai adatait elemezve. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen arányban és milyen lemorzsolódási kockázattal haladnak a felsőoktatásban a vizsgált csoporthoz tartozók. Eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyeknek kedvezőbb státusú településekről van nagyobb esélyük bekerülni. Közülük a férfi hallgatók nagyobb arányban jutnak be, viszont a nők szereznek gyakrabban diplomát. A fogyatékossággal élő hallgatók körében gyakori a túlfutás, miközben kevésbé vesznek igénybe passzív féléveket, s a lemorzsolódás ritkább körükben.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Hrabéczy, A., & Pusztai, G. (2020). Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi pályafutása a felsőoktatási adminisztratív adatok tükrében. Iskolakultúra, 30(11), 3–23. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.11.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
Hivatkozások
2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról
Ash, A., Bellew, J., Davies, M., Newman, T., & Richardson, L. (1997). Everybody in? The experience of disabled students in further education. Disability & Society, 12, 605-621.
Attewell, P., Lavin, D., Domina, T. és Levey, T. (2007). Passing the torch: Does higher education for the disadvantaged pay off across the generations? Russell Sage Foundation, New York.
Balázs-Földi Emese (2019): A fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci szerepvállalása és a felsőfokú iskolai végzettség összefüggései, Munkaügyi Szemle, 62(3), 50-65.
Balázs-Földi Emese, Dajnoki Krisztina (2016). Munkáltatói aspektusok feltárása a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában. Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 8(3), 93-103.
Barakonyi Eszter, Pankász Balázs (2019). A felsőoktatási intézmények gyakorlata a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének biztosításban, Munkaügyi szemle, 2019/3 20-38.
Cole, E. V., & Cawthon, S. W. (2015). Self-disclosure decisions of university students with learning disabilities. Journal of Postsecondary Education and Disability, 28(2), 163–179.
Cooper, M. (2015). ‘Symposium report: Impacts of ICT on supporting students with disabilities in higher education’, The Journal of Open, Distance and e-Learning 30(1), 93–96.
Couzens, D., Poed, S., Kataoka, M., Brandon, A., Hartley, J. & Keen, D. (2015) Support for Students with Hidden Disabilities in Universities: A Case Study, International Journal of Disability, Development and Education, 62(1), 24-41, DOI: 10.1080/1034912X.2014.984592
Dyson, A. (2008). “Transitions for Disabled and Vulnerable Young People in the United Kingdom”, Background paper for the OECD, University of Manchester.
Fehérvári Anikó, Misley Helga, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna és Veroszta Zsuzsanna (2016): A felsőoktatás szociális dimenziója, Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás, Tempus Közalapítvány, Budapest
Fenyves Veronika, Bácsné Bába Éva, Szabóné Szőke Réka, Kocsis Imre, Juhász Csaba, Máté Endre és Pusztai Gabriella (2017). Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján, Neveléstudomány: oktatás-kutatás-innováció, 5(3), 5-14.
Fuller, M., Bradley, A. és Healey, M. (2004). Incorporating disabled students within an inclusive higher education environment. Disability and Society, 19(5), 455–468.
Gibson, S. (2012). Narrative accounts of university education: Socio-cultural perspectives of students with disabilities, Disability and Society 27(3), 353–369. https://doi.org/10.1080/09687599.2012.654987
Gordosné Szabó Anna (2004). Bevezető: általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gorman, J. C. (1999). Understanding Children?s Hearts and Minds: Emotional Functioning and Learning Disabilities. TEACHING Exceptional Children, 31(3), 72–77. https://doi.org/10.1177/004005999903100312
Gosper, M., Green, D., McNeill, M., Phillips, R., Preston, G., Woo, K. (2008). The impact of web-based lecture technologies on current and future practices in learning and teaching. Australian Teaching and Learning Council
Harper, S. R. és Quaye, S. J. (2009). Student Engagement in Higher Education. Routledge, New YorkLondon.
Holloway, S. (2001): The Experience of Higher Education from the Perspective of Disabled Students. Disability and Society, 16. 4. sz. 597–615
Hrabéczy, A (2019): Successful students with disabilities and learning difficulties in higher education in Hungary, In: Kováts Gergely, Rónay Zoltán: In search of excellence in higher education, Corvinus Universy of Budapest Digital Press, Budapest, p.191-203.
Kálmán Zsófia és Könczei György (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó, Budapest
Karászi Zsuzsanna, Pallay Katalin, Tóth Dorina Anna (2018): A hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabályozás komparatív elemzése. In: Pusztai, Gabriella; Szigeti, Fruzsina (szerk.): Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó
Laki Ildikó (2015). A felsőoktatás hallgatói – a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányai. In Karlovitz J. (szerk.): Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban, International Research Institute, Komárno
Lombardi, A., Murray, C. & Dallas, B. (2013). University faculty attitudes toward disability and inclusive instruction: Comparing two institutions. Journal of Postsecondary Education and Disability, 26(3), 221-232.
Marion, P. B., & Iovacchini, E. V. (1983). Services for handicapped students in higher education: An analysis of national trends. Journal of College Student Personnel, 24, 131-138.
Moriña, A., Cortés-Vega, M. D. & Molina, V. M. (2015). What if we could imagine the ideal faculty? Proposals for improvement by university students with disabilities, Teaching and teacher education, 52, 91-98
Mosia, P.A. & Phasha, N. (2017). Access to curriculum for students with disabilities at higher education institutions: How does the National University of Lesotho fare?, African Journal of Disability 6(0), a257
Ndlovu, S. (2019). Access into professional degrees by students with disabilities in South African higher learning: A decolonial perspective, African Journal of Disability 8(0), a514.
OECD (2011). Inclusion of Students with Disabilities in Tertiary Education and Employment, Education and Employment Education and Training Policy, OECD Publishing.
Polónyi István (2014). A hazai felsőoktatási részidős képzés néhány felvételi tendenciája és rekrutációs jellemzője, Statisztikai Szemle, 92(10), 892-918.
Pusztai Gabriella (2011). A láthatatlan kezektől a baráti kezekig. Új mandátum kiadó, Budapest
Pusztai Gabriella és Szabó Diána (2014): Felsőoktatási hallgatók és fogyatékossággal élő társaik. Kapocs, 13(4), 23-36.
Riddell, S., Tinklin, T. és Wilson, A. (2005). Disabled Students in Higher Education. Perspectives on widening access and changing policy. Routledge, London
Subrayen, R. és Dhunpath, R. (2019). A snapshot of the chalkboard writing experiences of Bachelor of Education students with visual disabilities in South Africa, African Journal of Disability 8(0), a523. https:// doi.org/10.4102/ajod.v8i0.523
Szellő János és mtsai. (2013). A rehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon. Kutatási zárótanulmány. Pécsi Tudományegyetem. Pécs.
Tausz Katalin, Bácskay Andrea, Csordás Gábor, Kovács Beáta, Németh Eszter, Panyik Barbara, Tóth Judit Nikoletta (2015): 2011. évi népszámlálás 17. a fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Veroszta Zsuzsa (2016). Hátrányos helyzetű hallgatói csoportok képzési életútja és munkaerő-piaci kilépése In: Fehérvári Anikó, Misley Helga, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna és Veroszta Zsuzsanna (szerk.): A felsőoktatás szociális dimenziója, Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban, Tempus Közalapítvány, Budapest
Vogel, S. A. (1983). On developing LD college programs. Journal of Learning Disabilities, 15, 518-528.
Ash, A., Bellew, J., Davies, M., Newman, T., & Richardson, L. (1997). Everybody in? The experience of disabled students in further education. Disability & Society, 12, 605-621.
Attewell, P., Lavin, D., Domina, T. és Levey, T. (2007). Passing the torch: Does higher education for the disadvantaged pay off across the generations? Russell Sage Foundation, New York.
Balázs-Földi Emese (2019): A fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci szerepvállalása és a felsőfokú iskolai végzettség összefüggései, Munkaügyi Szemle, 62(3), 50-65.
Balázs-Földi Emese, Dajnoki Krisztina (2016). Munkáltatói aspektusok feltárása a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában. Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 8(3), 93-103.
Barakonyi Eszter, Pankász Balázs (2019). A felsőoktatási intézmények gyakorlata a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének biztosításban, Munkaügyi szemle, 2019/3 20-38.
Cole, E. V., & Cawthon, S. W. (2015). Self-disclosure decisions of university students with learning disabilities. Journal of Postsecondary Education and Disability, 28(2), 163–179.
Cooper, M. (2015). ‘Symposium report: Impacts of ICT on supporting students with disabilities in higher education’, The Journal of Open, Distance and e-Learning 30(1), 93–96.
Couzens, D., Poed, S., Kataoka, M., Brandon, A., Hartley, J. & Keen, D. (2015) Support for Students with Hidden Disabilities in Universities: A Case Study, International Journal of Disability, Development and Education, 62(1), 24-41, DOI: 10.1080/1034912X.2014.984592
Dyson, A. (2008). “Transitions for Disabled and Vulnerable Young People in the United Kingdom”, Background paper for the OECD, University of Manchester.
Fehérvári Anikó, Misley Helga, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna és Veroszta Zsuzsanna (2016): A felsőoktatás szociális dimenziója, Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás, Tempus Közalapítvány, Budapest
Fenyves Veronika, Bácsné Bába Éva, Szabóné Szőke Réka, Kocsis Imre, Juhász Csaba, Máté Endre és Pusztai Gabriella (2017). Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján, Neveléstudomány: oktatás-kutatás-innováció, 5(3), 5-14.
Fuller, M., Bradley, A. és Healey, M. (2004). Incorporating disabled students within an inclusive higher education environment. Disability and Society, 19(5), 455–468.
Gibson, S. (2012). Narrative accounts of university education: Socio-cultural perspectives of students with disabilities, Disability and Society 27(3), 353–369. https://doi.org/10.1080/09687599.2012.654987
Gordosné Szabó Anna (2004). Bevezető: általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gorman, J. C. (1999). Understanding Children?s Hearts and Minds: Emotional Functioning and Learning Disabilities. TEACHING Exceptional Children, 31(3), 72–77. https://doi.org/10.1177/004005999903100312
Gosper, M., Green, D., McNeill, M., Phillips, R., Preston, G., Woo, K. (2008). The impact of web-based lecture technologies on current and future practices in learning and teaching. Australian Teaching and Learning Council
Harper, S. R. és Quaye, S. J. (2009). Student Engagement in Higher Education. Routledge, New YorkLondon.
Holloway, S. (2001): The Experience of Higher Education from the Perspective of Disabled Students. Disability and Society, 16. 4. sz. 597–615
Hrabéczy, A (2019): Successful students with disabilities and learning difficulties in higher education in Hungary, In: Kováts Gergely, Rónay Zoltán: In search of excellence in higher education, Corvinus Universy of Budapest Digital Press, Budapest, p.191-203.
Kálmán Zsófia és Könczei György (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó, Budapest
Karászi Zsuzsanna, Pallay Katalin, Tóth Dorina Anna (2018): A hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabályozás komparatív elemzése. In: Pusztai, Gabriella; Szigeti, Fruzsina (szerk.): Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó
Laki Ildikó (2015). A felsőoktatás hallgatói – a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányai. In Karlovitz J. (szerk.): Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban, International Research Institute, Komárno
Lombardi, A., Murray, C. & Dallas, B. (2013). University faculty attitudes toward disability and inclusive instruction: Comparing two institutions. Journal of Postsecondary Education and Disability, 26(3), 221-232.
Marion, P. B., & Iovacchini, E. V. (1983). Services for handicapped students in higher education: An analysis of national trends. Journal of College Student Personnel, 24, 131-138.
Moriña, A., Cortés-Vega, M. D. & Molina, V. M. (2015). What if we could imagine the ideal faculty? Proposals for improvement by university students with disabilities, Teaching and teacher education, 52, 91-98
Mosia, P.A. & Phasha, N. (2017). Access to curriculum for students with disabilities at higher education institutions: How does the National University of Lesotho fare?, African Journal of Disability 6(0), a257
Ndlovu, S. (2019). Access into professional degrees by students with disabilities in South African higher learning: A decolonial perspective, African Journal of Disability 8(0), a514.
OECD (2011). Inclusion of Students with Disabilities in Tertiary Education and Employment, Education and Employment Education and Training Policy, OECD Publishing.
Polónyi István (2014). A hazai felsőoktatási részidős képzés néhány felvételi tendenciája és rekrutációs jellemzője, Statisztikai Szemle, 92(10), 892-918.
Pusztai Gabriella (2011). A láthatatlan kezektől a baráti kezekig. Új mandátum kiadó, Budapest
Pusztai Gabriella és Szabó Diána (2014): Felsőoktatási hallgatók és fogyatékossággal élő társaik. Kapocs, 13(4), 23-36.
Riddell, S., Tinklin, T. és Wilson, A. (2005). Disabled Students in Higher Education. Perspectives on widening access and changing policy. Routledge, London
Subrayen, R. és Dhunpath, R. (2019). A snapshot of the chalkboard writing experiences of Bachelor of Education students with visual disabilities in South Africa, African Journal of Disability 8(0), a523. https:// doi.org/10.4102/ajod.v8i0.523
Szellő János és mtsai. (2013). A rehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon. Kutatási zárótanulmány. Pécsi Tudományegyetem. Pécs.
Tausz Katalin, Bácskay Andrea, Csordás Gábor, Kovács Beáta, Németh Eszter, Panyik Barbara, Tóth Judit Nikoletta (2015): 2011. évi népszámlálás 17. a fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Veroszta Zsuzsa (2016). Hátrányos helyzetű hallgatói csoportok képzési életútja és munkaerő-piaci kilépése In: Fehérvári Anikó, Misley Helga, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna és Veroszta Zsuzsanna (szerk.): A felsőoktatás szociális dimenziója, Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban, Tempus Közalapítvány, Budapest
Vogel, S. A. (1983). On developing LD college programs. Journal of Learning Disabilities, 15, 518-528.