A kéziratok típusai és terjedelmük

• ● Tanulmány:
• ○ hosszabb elméleti vagy empirikus munka
• ○ 30.000–50.000 karakter szóközökkel
• ▪ absztraktok (magyar, angol) és irodalomjegyzék nélkül
• ▪ ábrák és táblázatok beleszámítanak a karakterszámba
• ▪ maximum 3 (fekete-fehér) képet tartalmazhat

• ● Szemle:
• ○ rövidebb elméleti vagy empirikus munka
• ○ beszámoló konferenciáról
• ○ interjú
• ○ maximum 25.000 karakter szóközökkel
• ▪ absztraktok (magyar, angol) és irodalomjegyzék nélkül
• ▪ ábrák és táblázatok beleszámítanak a karakterszámba
• ▪ maximum 3 (fekete-fehér) képet tartalmazhat

• ● Kritika:
• ○ recenzió
• ○ maximum 10.000 karakter szóközökkel (nem kell absztrakt)
• ▪ irodalomjegyzék nélkül
• ▪ nem tartalmazhat táblázatot, ábrát és képet

 

A Tanulmány formai követelményei

A kézirat egy címlapból és egy törzsszövegből áll, amelyeket külön kell feltölteni.

 

Címlap
A címlap 1. oldalán szerepelnek a következők: cím, szerző(k), e-mail-cím(ek), levelezést lefolytató szerző megadása az alábbi formában (balra zárt, TNR betűtípus, 12-es betűméret, 1-es sortáv, mindenhol 2,5-es margó):

 

A TANULMÁNY CÍME

 

Kis Álmos (levelező)
intézmény
szerző elérhetősége: e-mail, telefon, postacím

Nagy Tihamér
intézmény
szerző elérhetősége: e-mail, telefon, postacím

Közepes Éva
intézmény
szerző elérhetősége: e-mail, telefon, postacím

 

Mindezt követően (opcionális):

Köszönetnyilvánítás, támogatás
A tanulmány keletkezésére, kutatási témára, támogatási forrásra, a munka bármely fázisában nyújtott segítésre utaló információk. 

 

A címlap 2. oldalán szerepel:

• ● elsőként a magyar nyelvű absztrakt (200–250 szó) kulcsszavakkal (3–5),
• ● ezt követően a kézirat angol címe, az angol nyelvű absztrakt (200–250 szó) kulcsszavakkal (3–5).

Formai jellemzők: sorkizárt, TNR betűtípus, 12-es betűméret, 1-es sortáv, mindenhol 2,5-es margó, nem tagolt bekezdésekre. A kulcsszavak mindkét absztrakt esetében az absztraktot követő második sorban szerepelnek balra zárt formában (Kulcsszavak: iskola; kultúra; Iskolakultúra).

Az absztraktban – ahogyan a főszövegben sem – nem egyértelműsíthetik magukat a szerzők. Amennyiben ezt megteszik, a szerkesztőség visszaküldi a kéziratot. Nem használható a többes szám első személyű szerkezet, melyhez hivatkozást csatolnak, például Kis Tódor esetében: ...korábbi munkáinkban... (Kis, 1999; Kis és mtsai, 2013). Saját munkára mint más szerző művére szükséges hivatkozni. Amennyiben ez nem megoldható, a következő formák használata javasolt: (Szerző, 1999), (Szerző és mtsai, 2013), ...korábbi munkáinkban... (Szerző, 1999; Szerző és mtsai, 2013).

 

Törzsszöveg

Általános formai jellemzők

• ● TNR betűtípus
• ● 12-es betűméret
• ● 1-es sortáv
• ● sorkizárt
• ● 2,5-es margó mindenhol
• ● fő- és alfejezet alatt egy sor kihagyása
• ● sem a főfejezet, sem az alfejezet címét követő első sorban nincs bekezdés
• ● minden más esetben: 1-es behúzás bekezdésként
• ● lábjegyzet kerülendő
• ● nem kell számozni sem az oldalakat, sem a fő- és alfejezeteket
• ● egy kifejezés idegen nyelven megadott változata: ...énhatékonyság (self-efficacy)...

Alapszerkezet (mindegyik balra zárt)

 

Magyar cím és absztrakt (a magyar absztraktot mind a címlapon, mind a törzsszövegben fel kell tüntetni)

 

Cím alatti kiemelés
Bevezetés
Főfejezet
Alfejezet(ek)
Alfejezet alfejezete(i)
Összegzés
Köszönetnyilvánítás, támogatás (opcionális)
Az 1. oldalon szerepel, a főszövegben nem adható meg. Amennyiben adott meg az 1. oldalon, a főszövegben csak ennyit tüntessen fel: Lásd az 1. oldalon. 
Irodalom
Melléklet (opcionális)

 

A cím alatti kiemelés

Az Iskolakultúra folyóirat jellegzetessége a cím alatti néhány mondatos kiemelés, amely megközelítőleg 200-500 leütés terjedelemben megjelöli az írás témáját. A cím alatti kiemelés logikailag a bevezetés részeként értelmezhető. A cím alatti kiemelést a címet és absztraktot követően, de a bevezetés előtt kell megadni dőlttel és félkövérrel szedve, előtte és utána egy üres sort beszúrva.

 

Hivatkozási forma a szövegben

Kis (1999) szerint…

Kis (1999. 12.) „…” (mindez szerepelhet a szó szerinti idézet végén is)

Kis és munkatársai (2000) úgy vélik,…

…(Kiss, 1999; Közepes, 2000; Nagy és Kis, 2003; )… – a zárójelben a szerzők ábécé-sorrendben szerepelnek

Három vagy több szerző által írt írásra való hivatkozáskor az első előforduláskor is mtsai használata szükséges: …(Kiss és mtsai, 2000)... 

A mondat végén szereplő hivatkozáskor a mondatvégi írásjel a hivatkozás után áll: ...(Kis, 2016).

 

Hivatkozás az Irodalomban (többsoros hivatkozás esetén a 2. sortól 1-es behúzás)

Szerzők nevei
Mivel a magyar nyelvben nem terjedt el a két keresztnév használata, továbbá vannak gyakori családnevek, így a családnév és keresztnév kezdőbetűje nem azonosítaná minden esetben kellő biztonsággal a szerzőt. Ezért – az elterjedt szokásnak megfelelően – magyar szerzőknél a teljes név szerepel az Irodalomban abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl. Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József).

Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik.
Nagy, J. & Szebenyi, P. (1990). Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1(3), 247–254.

Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűi (pl. Bloom, B. S.). Szöveg közben a szerzők neveit – a mondat szerkezetének megfelelően – szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Ha zárójelben adjuk meg a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995).

 

Egy szerző több műve

Egy szerzőnek több művére való hivatkozás:

• ● szövegben: ...(Kis, 2013, 2017)...
• ● az Irodalomban:

Kis Tódor (2013).
Kis Tódor (2017).

Egy szerzőnek azonos évben megjelent munkáira való hivatkozás:

• ● szövegben: ...(Kis, 2013a, 2013b)...
• ● az Irodalomban:

Kis Tódor (2013a).
Kis Tódor (2013b)

 

Önálló könyv

Lénárd, F. (1986). Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó.
Saarni, C. (1999). The development of emotional competence. The Guilford Press.

 

Szerkesztett könyv

 

Könyvfejezet

Nagy, J. (2013). A diagnosztikus pedagógiai értékelés fejlesztésének lehetőségeiről. In Molnár, Gy. & Korom, E. (szerk.), Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 181–202.

Neves, D. M. & Anderson, J. R. (1981). Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In Anderson, J. R. (szerk.), Cognitive skills and their acquisition.  Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. 57–84.

 

Folyóiratban megjelent cikk

Kissné, G. Á. (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra, 26(3), 89–100. 10.17543/ISKKULT.2016.3.89

Wakeling, H. C. (2007). The psychometric validation of the Social Problem-Solving Inventory–Revised with UK incarcerated sexual offenders. Sex Abuse, 19(3), 217–236. 10.1177/107906320701900304

 

Disszertáció (absztrakt)

Black, J. (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. PhD-értekezés absztraktja. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.

 

Disszertáció (publikált)

Black, J. (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.

 

Disszertáció (nem publikált)

Black, J. (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. Nem publikált PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.

 

Internetes felület

Webster-Stratton, C. (2011). The Incredible Years. file:///The-Incredible-Years-Parent-Teacher-Childrens-Training-Series-1980-2011p.pdf Utolsó letöltés: 2018. 02. 22.

 

Hivatalos dokumentum

NAT 2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf  http://ofi.hu/nemzeti-alaptanterv Utolsó letöltés: 2018. 01. 10.

 

Korábbi kiadások, fordítások

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.
Neisser, U. (1976/1984). Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó.

 

DOI-számok feltüntetése
A DOI (Digital Object Identifier) az elektronikus dokumentumok esetében használt egyedi azonosító, amit a folyóiratok a cikkek interneten elérhető elektronikus változatainak megjelölésére alkalmaznak. Amennyiben a hivatkozott irodalom rendelkezik DOI-számmal (az ezredfordulót követően megjelent angol nyelvű források többsége már rendelkezik, valamint az utóbbi években hazai folyóiratban megjelent tanulmányok kapcsán is egyre nagyobb számban elérhetők ezek), kérjük azt feltüntetni az irodalomjegyzékben. A DOI-számok kereséséhez a Crossref hivatalos nyilvántartását javasoljuk: https://www.crossref.org/ (a nyitólapon található keresőbox esetében a „Search Metadata” lehetőséget bejelölve, a forrás adatait beillesztve lehet keresni).

 

Táblázatok, ábrák, képek
A táblázatokat, ábrákat és képeket szerkeszthető formában kell a szövegbe illeszteni (TNR betűtípus, 10-es betűméret). Az ábra címe nem lehet része az ábrának; az ábra címét az ábra alatt kell megadni. A szövegben a táblázat/ábra/kép sorszámára utalni kell a táblázat/ábra/kép előtti szövegrészben, valamint – ahol szükséges – az utána következő szövegrészben is. Például: Az 1. táblázatban/ábrán/képen látható... Az eredmények jól szemléltetik a különbségeket (1. táblázat/ábra/kép).

1. táblázat. Az ONK résztvevőinek megoszlása egyetemek szerint

Egyetem	Résztvevők (fő)	Résztvevők (%)
SZTRF	2016	2016
KJIKSZ	2016	2016
Összesen	2016	2016

 

K É P / Á B R A

(1 sor kihagyása)

1. kép/ábra
A konferencia résztvevőinek egyetemek szerinti megoszlása (amennyiben szükséges, a forrás megadása oldalszámmal zárójelben ebben a formátumban: Forrás: Kis, 2016. 23.)

 

A Szemle formai követelményei

A Szemle formai követelményei szinte megegyeznek a Tanulmány formai követelményeivel. Különbség, hogy a Szemle rovatban megjelent írások terjedelme általában rövidebb (legfeljebb 25.000 karakter szóközökkel). A terjedelembe nem tartozik bele az absztrakt és az irodalomjegyzék tételei, ugyanakkor a táblázatok és az ábrák beleszámítanak.

 

A Kritika formai követelményei

A Kritika formai követelményei szinte teljes mértékben megegyeznek a Tanulmány formai követelményeivel. A Kritika rovatban megjelent írások terjedelme megközelítőleg 10.000 karakter szóközökkel. A terjedelembe nem tartoznak bele az irodalomjegyzék tételei (a recenzió megírásához használt irodalmak jegyzéke). A recenzió táblázatot, ábrát és képet nem tartalmazhat. A recenziót követően (a recenzió és az Irodalom között) kell feltüntetni a bemutatott művet az e dokumentumban ismertetett formai követelményeknek megfelelően. A könyvismertetésnek egy kifejező címet kell adni, alcímként pedig a kötet szerzőjét/szerzőit (szerkesztőjét/szerkesztőit), majd kettőspontot követően a mű címét kell megadni (további adatok feltüntetése az alcímben nem lehetséges).
Sem magyar, sem angol nyelvű absztraktot nem kell csatolni a recenzióhoz (feltöltéskor az absztrakt mezőbe a recenzált mű adatait kell bemásolni). A recenzió esetében egyetlen, a címlapot és törzsszöveget is tartalmazó dokumentumot kell feltölteni.