Facts and misconceptions about the low socioeconomic status: Findings of a new research
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Present study aims to explore students’ motivation and social atmosphere in public schools of 11 socioeconomically disadvantaged settlements of Hungary, where the number of low SES students are relatively high (12-80%). Relations of social atmosphere (measured by stress and mood scales) and attitudes toward school, learning and peers were examined, with a special focus on socioeconomic status. School motivation was defined by 9 categories on the basis of 771 students’ answers to the online questionnaires. Comparing to 2014 HBSC (Health Behaviourin School-Aged Children) data students like their schools less, feel more pressure by school tasks and percept less teacher support, however they evaluate their classroom relations better. Classroom climate is rated higher by 5th graders and students of higher achievement, and the correlation between learning climate and attitude towards school is relatively high (r=0.426, p≤0.001). Considering motivation girls show less competition and higher social concern, and social background has small or no effect on the motivational profile. Groups formed by a cluster analysis of social atmosphere measures (School supporters, Non-conformists, Survivors) demonstrate significant difference in their motivational pattern. Data confirm that attitudes toward school are better predictors of motivation than social background. The examined variables showed no differences between schools according to the number of low SES students. It is important to formulate that schools show great diversity in their students’ attitudes toward school and learning, regardless to the number of low SES students.
Downloads
Article Details
References
Barboza, G. E; Schiamberg, L. B; Oehmke, J; Korzeniewski, S. J; Post, L. A. & Heraux, C. G. (2009). Individual Characteristics and the Multiple Contexts of Adolescent Bullying: An Ecological Perspective. Journal of Youth Adolescence, 38(1), 101–121. doi: 10.1007/s10964-008-9271-1
Brand, S; Felner, R; Shim, M; Seitsinger, A. & Dumas, T. (2003). Middle school improvement and reform: Development and validation of a school-level assessment of climate, cultural pluralism, and school safety. Journal of Educational Psychology, 95(3), 570-588. doi: 10.1037/0022-0663.95.3.570
Buda Mariann (2015). Az iskolai zaklatás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Buda Mariann és Péter-Szarka Szilvia (2015). Kreatív klíma. Új irány az iskolai klíma és a konfliktuskezelés kutatásában. Iskolakultúra, 25(9), 3-17. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.9.3
Djigic, G. & Stojiljkovic, S. (2011). Classroom management styles, classroom climate and school achievement. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 29, 819−828. doi:10.1016/j.sbspro.2011.11.310
Fejes József Balázs és Józsa Krisztián (2005). A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Magyar Pedagógia, 105(2), 185–205.
Freiberg, H. J. (1999, szerk.). School climate: measuring, improving and sustaining healthy learning environments. London: Falmer.
Fülöp Márta (2004): Versengés az iskolában. In Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 221-244.
Hallinger, J. & Murphy, J. F. (1986). The Social Context of Effective Schools. American Journal of Education, 94(3), 328-355. doi: 10.1086/443853
Howse, R. B., Lange, G., Farran, D. C. & Boyles, C. D. (2003). Motivation and Self-Regulation as Predictors of Achievement in Economically Disadvantaged Young Children. The Journal of Experimental Education, 71(2), 151-174. doi: 10.1080/00220970309602061
Józsa Krisztián (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motiváció alakulására. Iskolakultúra, 10(8), 69–82.
Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest.
Józsa Krisztián és Fejes József Balázs (2010). A szociális környezet szerepe a tanulási motiváció alakulásában: a család, az iskola és a kultúra hatása. In Zsolnai Anikó és Kasik László (szerk.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 134–162.
Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, 56(11), 959-1000.
Kozéki Béla (1991). Az iskolaethosz és a személyiségstruktúra kölcsönhatása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh Ágnes és Költő András (2014, szerk): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
Nótin Ágnes (2015). Iskolai szorongásformák megjelenése középiskolás tanulóknál. Nem publikált PhD-értekezés. DE BTK Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.
Nótin Ágnes és Páskuné Kiss Judit (2013): A tehetséggondozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés és „távolmaradás” intrapszichés feltételeinek vizsgálata. Kutatási beszámoló. NTP-TSZK-M-MPA-12, 36-86
Nótin Ágnes és Buda Mariann (2017). Az énhatékonyság szerepe a teljesítés és az iskolához való viszonyulásban hátrányos helyzetű tanulóknál. In Polonyi Tünde és Abari Kálmán (szerk.), Digitális tanulás és tanítás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 103-120.
Pásku Judit (2013): Az iskolai teljesítményt befolyásoló pszichológiai sajátosságok és összefüggésük a munkára vonatkozó értékekkel. Életpálya-tanácsadás, 2., 52-59.
Páskuné Kiss Judit (2017). A motiváció vizsgálata a Templeton Program beválogatási folyamatában. In A tehetségazonosítás folyamata, mérőeszközei és eredményei a Magyar Templeton Programban. Budapest: Géniusz Műhely.
Stipek, D. J. & Ryan, R. H. (1997). Economically disadvantaged preschoolers: Ready to learn but further to go. Developmental Psychology, 33(4), 711-723. doi: 10.1037/0012-1649.33.4.711
Szabó Éva és Virányi Barbara (2011). Az iskolai kötődés jelentősége és vizsgálata. Magyar Pedagógia, 111(2), 111–125. ISSN: 0025-0260
Szabó Éva, Zsadányi Zsuzsa és Szabó Hangya Lilla (2015). Ki szeret iskolába járni? Az iskolai kötődés, a motiváció, az énhatékonyság és a tanulmányifelelősség-vállalás vizsgálata. Iskolakultúra, 25. 25(10), 5-20. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.10.5
Wang, M. C; Haertel, G. D. & Walberg, H. J. (1993). Toward a Knowledge Base for School Learning. Review of Educational Research, 63(3), 249-294. doi: 10.2307/1170546