A digitális médiumok integrálási lehetőségei a rajz és vizuális nevelésben - nemzetközi kitekintés
Main Article Content
Abstract
Az elektronikus média világának változása hatással van az oktatásban létrejövő változásokra, és ez alól nem kivétel az iskolai vizuális művészeti nevelés területe sem. Ám a vélemények a mai napig megoszlani látszanak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehet, illetve hogy egyáltalán be kell-e emelni a digitális médiumokat a vizuális művészeti oktatásba. Az újmédia áthidalja a teret és időt, és lehetővé teszi a kulturális közelséget a földrajzi távolság ellenére. A mai úgynevezett információs társadalom képes az információ gyors terjesztésére: az üzenet gyorsan és egyszerre több helyen elérhető lesz. Rögzíthetjük, tárolhatjuk, módosíthatjuk tetszés szerint. A Photoshop képszerkesztő program ma már az amatőrök és a médiaművészeti szakmákban dolgozók számára egyaránt nélkülözhetetlen eszközzé vált (Manovich, 2001), egyben az újmédiával kapcsolatos kreativitás tipikus eszköze lett. Ahhoz, hogy a különböző technológiákat integrálni tudják, a jelenlegi és leendő tanároknak is meg kell tanulniuk a digitális eszközök használatát, el kell merülniük a digitális technológiában és az online médiumok világában. Ez pedig tervezést, stratégiakialakítást és szerkezetátalakítást, valamint új pedagógiai módszerek megismerését jelenti. Ám a digitális médiumok művészeti oktatásba való bevonását több tényező is gátolja. A technológia ismeretének hiányán túl ehhez az is hozzájárul, hogy bár a tanárok egy része elfogadta a digitális művészetet mint művészeti ágat, legtöbbjük ezt a médiumot mégis csak eszköznek tekinti, és eszközként is használja. Vagyis a rajzolás-festés-szobrászat hagyományos modelljétől el kell mozdulni egy új, befogadóbb szemlélet felé, ahol már nem egy médiumhoz tartozónak tekintik a vizuális művészetet. A bemutatott két esettanulmány a rajzoktatás és a digitális technológia kapcsolatának két egymástól teljesen eltérő példáját mutatja be: az elsőben tudatosan nem emelik be az IKT-t a művészet órába, a másodikban pedig a manuális és digitális médiumok folyamatos használata, azok kombinációja természetesnek számít az iskolában. Összegzésként elmondhatjuk, hogy mivel a technológia részben újradefiniálja magát a vizuális művészetet is, informatika specifikus művészeti képzésre is szükség van ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni a technológia által rendelkezésünkre álló lehetőségeket.