Abdalláh király és Izrael

Abstract

A második világháború után, amikor a gyarmati rendszer és így a közel-keleti mandátumrendszer gyors szétesése zajlott, és az 1947-es ENSZ-határozat alapján küszöbönállt Palesztina területének felosztása, Abdalláh és a cionisták titkos tárgyalásokba kezdtek a térség jövőjét illetően. Mindkét fél érdekelt volt a felosztásban, a cionisták számára Izrael állam megalapítása volt a legfontosabb, Abdalláh pedig Transzjordániához akarta csatolni Palesztina arab lakta területeit, ezzel azonban szembekerült a többi arab állammal. A nagy kérdés: milyen szerepben tetszeleg Transzjordánia az első arab–izraeli háborúban? Izraellel való kapcsolatain keresztül vizsgáljuk, hogy az arab állam szövetségese vagy ellensége volt-e a zsidó államnak. Milyen politikai-katonai céljai voltak a két félnek, és milyen politikai-katonai összecsapások zajlottak közöttük. Külön hangsúlyt kap Jeruzsálem kérdése, aminek birtoklásáért véres harcot vívtak a felek. Időben túllépve a háború eseményein, a fegyverszünet megkötése (1949) után egészen Abdalláh király haláláig (1951) vizsgáljuk a két ország közötti kapcsolatokat.