Tankönyvértékelések a tanulók és a nyelvtanárok szemszögéből

Absztrakt

A nyelvtudás egyre fontosabb egyéni kompetencia a mindennapi életben, amelynek egyik fejlesztési lehetősége a közoktatási intézményekben kötelező nyelvoktatás. Ehhez számos eszköz használható, a leggyakoribbak és legelterjedtebbek a tankönyvek és munkafüzeteik, amelyek számos szempontból elemezhetők. Jelen tanulmányunkban a hatásorientált tankönyvkutatáshoz (Weinbrenner, 1992) sorolható eredményeket mutatunk be a tanulók, illetve nyelvtanárok tankönyvértékelését ismertetve: mit gondolnak a tankönyvekről, milyen hatást gyakorolnak rájuk. Tanulmányunkban a Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című papíralapú, kérdőíves kutatás tanulói, valamint tanári adatbázisát elemezzük, amelyekbe a 2018/2019-es tanévben 11. évfolyamos, érettségit adó képzésben részt vevő németet és/vagy angolt tanulóknak, valamint német- (43 fő) és angoltanáraiknak (57 fő) a válaszai kerültek be. Az adatokat SPSS programmal elemeztük. Eredményeink szerint a tanulók tankönyvértékelésében különbség van a különböző jövőbeli tervekkel rendelkező tanulói csoportok között, továbbá fenntartónként, képzéstípusonként és tanult idegen nyelvenként is. A tanulók alacsonyabb színvonalúra értékelik a tankönyveiket, mint a tanáraik, viszont magasabbra annál, mint amit a tanáraik feltételeznek róluk.