Államilag elismert nyelvvizsgák tudományos feldolgozottsága magyarországi alkalmazott nyelvészeti és pedagógiai szakfolyóiratokban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás Magyarországon több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az eltelt idő alatt rengeteg tapasztalat gyűlt össze a vizsgaközpontok és a vizsgarendszerek működésével kapcsolatban. A központokban folyó szakmai munka és az akkreditációs előírások folyamatos fejlesztése együttesen járult hozzá az idegennyelvi mérés és értékelés korábban nem látott mértékű fejlődéséhez. Ez a fejlődés többnyire a tudományos feldolgozottság tekintetében is tükröződik: a vizsgáztatásról számos tanulmány jelent meg helyi, elsősorban egyetemi kiadványokban és konferenciakötetekben, doktori disszertációk is születtek ebben a témában, valamint külföldi konferenciákon is hangzottak el előadások. Jelen cikk azonban kizárólag azokat a tanulmányokat vizsgálja, amelyek a legnagyobb presztízsű magyarországi alkalmazott nyelvészeti és pedagógiai folyóiratokban jelentek meg 2000 és 2020 között. Jelen tanulmány első célja tehát ezeknek a tanulmányoknak az összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A második cél, hogy ezen tanulmányok tükrében áttekintést nyújtson a magyarországi akkreditált nyelvvizsgáztatás fejlődéséről, aktuális állapotáról, a szakembereket foglalkoztató kérdésekről és mindezek változásairól a vizsgált 20 év során. Végül pedig a meglévő tanulmányok elemzése alapján felhívja a figyelmet néhány további potenciális kutatási területre.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Andor, J., Berényi, S., Borgulya, Á., Dávid, G., Fekete, H., Heltai, P., Lengyel, Zs., Németh, Zs. & Völgyes, Gy. (1999). Az államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációjának kézikönyve. Professzorok Háza.
Balázs, B. (2007). A Rasch-modell szerepe a kvantitatív nyelvtudásmérésben. Alkalmazott Nyelvtudomány, 7(1–2), 177–189.
Bárdos, J. (2003). A nyelvtudás megítélésének korlátai. Iskolakultúra, 13(8), 28–39.
Bárdos, J. (2007). Ekvivalenciák és kompetenciák a nyelvvizsgák világában.Educatio, 16(2), 231–242.
Bárdos, J. (2019a). A magyar állami nyelvvizsga öröksége: (ne) nézz vissza haraggal? Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 5–29.
Bárdos, J. (2019b). A nyelvtudás elbírálásának rövid története, problémái és korlátai. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 134–154.
Bárdos, J. (2020). A félreismert Közös európai referenciakeret (KER, 2001) és Társkötete (2018): kritikai elemzés. Modern Nyelvoktatás, 26(1–2), 5–27.
Benke, E. (2010). Workplace language use and a test task-based needs analysis. Poszterprezentáció az EALTA 7. konferenciáján. 2010. május 28–30. Hága, Hollandia,
Benke, E. (2019). Egy siKERtörténet: mit kapott az oktatáspolitika és a nyelvoktatás a Közös európai referenciakerettől? Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 30–44.
Council of Europe (2018): Common European framework of reference for languages: Learning, teaching and assessment. Companion volume with new descriptors. Strasbourg: Council of Europe Publishing. https://rm.coe.int/common-european-frame-work-of-reference-for-languages-learning-teaching/16809ea0d4
Csépes, I. (2012). Államilag elismert nyelvvizsgáztatás: Kik és hogyan látják el a szakmai felügyeletet? Modern Nyelvoktatás, 18(4),56–60.
Csizér, K. & Öveges, E. (2019). Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők és a nyelvi vizsgák Magyarországon: összefüggések vizsgálata egy kérdőíves kutatás segítségével. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 86–101.
Dávid, G. (2002). A nyelvvizsgák akkreditációjának tanulságai. In Szűcs, T. & Kárpáti, E. (szerk.), Nyelvpedagógia. Iskolakultúra-könyvek 12. Iskolakultúra. 159–165.
Dávid, G. (2012). A szintleírások nyelvének szerepe a Közös Európai Referenciakeret magyar, angol és német nyelvű kiadásában. Magyar Pedagógia, 112(1),19–39.
Dávid, G. (2014). Mitől jó egy nyelvvizsga? Iskolakultúra, 24(4), 3–25.
Dávid, G. (2020). A human face to technology? – Digital exams are coming. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 1–13.
Dévény, Á. (2003). Az idegen nyelvi tesztelés etikai problémái. Új Pedagógiai Szemle,53(7–8), 134–145.
Dévény, Á., Jármai, E. & Tóth, É. (2004). A produktív írásfeladatok jelentősége a szaknyelvi vizsgára való felkészítésben. Modern Nyelvoktatás, 10(4), 16–27.
Dévény, Á., & Loch, Á. (2005). Miről szól a nyelvvizsga? Vizsgázók és vizsgáztatók feladatértékelése a szaknyelvi vizsgán. Iskolakultúra, 15(12), 85–98.
Dörnyei, Z. (2007). Research methods in applied linguistics: Quantitative, qualitative, and mixed methodologies. Oxford University Press.
Együd, Gy., Fazekas, M., Huszti, J., Kiszely, Z. & Tóth, I. (2008a). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vizsgahely-ellenőrzési projektje I. Modern Nyelvoktatás, 14(3), 10–28.
Együd, Gy., Fazekas, M., Huszti, J., Kiszely, Z. & Tóth, I. (2008b). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vizsgahely-ellenőrzési projektje II. Modern Nyelvoktatás, 14(4), 44–56.
Einhorn, Á. (1999). Nyelvtudás és vizsga. Educatio, 8(3), 543–556.
Fekete, A. & Csépes, I. (2018). B2-es szintű nyelvvizsga bizonyítvány: útlevél a diplomás élethez, társadalmi mobilitáshoz. Iskolakultúra, 28(10–11), 13–24. DOI: 10.14232/ISKKULT.2018.10-11.13
Fekete, H., Major, É. & Nikolov, M. (Szerk.). (1999). English language education in Hungary: A baseline study. The British Council Hungary.
Gottlieb, É., Huszti, J. & Tóth, I. (2012). A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ kutatási beszámolója a fogyatékkal élő nyelvvizsgázók esélyegyenlőségének biztosításáról a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgaközpontokban. Iskolakultúra, 22(2), 55–70.
Huszti, J. (2002). Kommunikatív szempontok a nyelvvizsgán. In Szűcs, T. & Kárpáti, E. (szerk.), Nyelvpedagógia.Iskolakultúra-könyvek 12. Iskolakultúra. 166–173.
Kiszely, Z. (2018). Egy online vizsgáztató-továbbképzés tapasztalatai. Modern Nyelvoktatás, 24(1), 3–18.
Kiszely, Z. (2019). Értékelési skálák használata a beszédkészség és íráskészség vizsgákon. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 120–135.
Kövér, Á. (2020). The possibility of supplementing the listening comprehension components of foreign language examinations with audio visual tasks. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 70–86.
Lengyel, Zs. (2000). Államilag elismert nyelvvizsga(rendszer): igény, szükség, diszciplináris háttér. Modern Nyelvoktatás, 6(1), 14–20.
Lengyel, Zs. (2005). Nyelvi jogok a nyelvvizsgáztatás tükrében Modern Nyelvoktatás, 11(1), 8–13.
Li, S. & Wang H. (2018) Traditional literature review and research synthesis. In Phakiti, A., De Costa, P., Plonsky, L. & Starfield S. (szerk.), The Palgrave handbook of applied linguistics research methodology. Palgrave Macmillan.
Lukácsi, Z. (2013). Cohesion and writing quality: Exploring the construct of written cohesion in Euro Examinations. Nem publikált PhD-értekezés. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.
Lukácsi, Z. (2017). Developing a level-specific checklist for assessing writing. Előadás az EALTA 14. konferenciáján. 2017. május 29. – június 3. Sevres, Franciaország.
Märcz, R. (2014). A hallott szöveg értése, mint teljesítmény. Milyen tényezők vannak hatással a vizsgázók teljesítményére egy középfokú angol hallásértésvizsga esetében? Modern Nyelvoktatás,20(1–2), 18–34.
Märcz, R. (2015). Az ECL nyelvvizsga vizsgázókra gyakorolt hatása: egy kérdőíves felmérés eredményei: előtanulmány. Iskolakultúra,25(2), 48–57. DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.2.48
Märcz, R. (2018). The Washback of Language Exams on Classroom Practice in Hungary in a Complex Dynamic System Framework. Nem publikált PhD-értekezés. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.
Morrow, K. (1979). Communicative language testing: Revolution or evolution? In Brumfit, C. J. & Johnson, K. (szerk.). The communicative approach to language teaching. Oxford University Press. 143–159.
PTMIK (2002). Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht.
Rozgonyi, Z. (2014). Mi változik az akkreditált nyelvvizsgáztatásban? Modern Nyelvoktatás, 20(3),52–57.
Spolsky, B. (1976). Language Testing: Art or Science? Paper read at the 4th International Congress of Applied Linguistics. Stuttgart, Germany.
Szabó, G. (2009). Ponthatár vagy képességszint? Az IRT-alapú teljesítményszint-minimumok megállapításának gyakorlati kérdései a nyelvtudásmérésben. Modern Nyelvoktatás, 15(4), 3–13.
Szabó, G. (2020). The impact of changing writing task word limits on written performance. Working Papers in Language Pedagogy, 15, 14–42.
Szabó, G. & Kiszely, Z. (2010). Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern Nyelvoktatás, 16(4), 19–38.
Tankó, Gy. (2019). A validálási folyamat érvelésalapú megközelítéséinek áttekintése. Modern Nyelvoktatás, 25(3–4), 65–85.
Vígh, T. (2005). A kommunikatív tesztelés elméleti alapjai. Magyar Pedagógia, 105(4),381–407.
Vígh, T. (2007). A vizsgák tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásának elméleti és empirikus kutatása. Magyar Pedagógia, 107(2),141–161.
/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsgabizonyítványokról. https://nyak.oh.gov.hu/doc/jogszab/71-1998.asp
/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2008-137-20-22