Közösség- és kapcsolatépítés a pedagógia szempontjából

Absztrakt

Ebben a rövidebb terjedelmű elméleti munkában bemutatásra kerül a közösség értelmezése, működése, illetve az, hogy milyen sajátosságai vannak egy jól működő közösségnek. Továbbá a leírás kitér a pedagógia jelentőségére a közösségek fejleszthetősége vonatkozásában. Kulcsfontosságú, hogy a közösségekkel foglalkozó szakemberek birtokában legyenek ilyen jellegű ismereteknek, szolgálva munkájuk eredményességét. A közösséget vehetjük egy halmaznak (Ewles és Simnett, 1999), vagy egy „dinamikus társas egységnek” (Szécsényi, 2009), de nem tekinthetjük azonosnak a csoport kifejezésével (Gergencsik, 2005). Ha egy közösség jól működik – amelynek jellemzői ismertek a szakirodalmak által –, akkor kialakul a közösségi tudat. Életünk során számos közösségnek tagjává válunk. A közösségek tagjaként kapcsolatok jönnek létre egyének között, amelyeket olykor az egyének közötti konfliktus jellemezhet. Amíg az adott közösség nem érte el célját, addig létezik, addig lehetőség van fejleszteni. A közösségfejlesztő tevékenység alapja, hogy megismerjük a közösségben, annak egyes tagjaiban rejlő lehetőségeket, és erősítjük az együttműködésre épülő cselekvést. Ezáltal az élményszerzést támogatjuk, ami a közösségi érzés létrejöttét segíti. A közösségek megismerésének számos módszere van, ezek egyike lehet a drámapedagógia. A játék mint módszer a közösségek fejlődéséhez járulhat hozzá.