A családi minta fontossága – szülő és gyermek médiahasználata a COVID-19 idején

Article Sidebar

PDF
Megjelent: febr 16, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93
Kulcsszavak:
médiahasználat, szülői minta, COVID-19 világjárvány

Main Article Content

Szabó-Prievara Dóra Katalin
SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet
https://orcid.org/0000-0001-9646-4923
Nádudvari Gabriella Erika
SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet
https://orcid.org/0000-0002-6837-3351

Absztrakt

Manapság a gyermekek is már médiahasználónak minősülnek, ezt a folyamatot pedig csak tovább gyorsította a COVID–19 világjárvány megjelenése, például az online oktatásra való átállással. Kutatásunk célja a szülői attitűd megvizsgálása volt a gyermekük médiahasználati szokásaira, illetve annak szabályozási elveire vonatkozóan. Különösen arra voltunk kíváncsiak, mennyiben változott a korábbi használat a világjárvány ideje alatt. Összesen 30 fővel készült interjú, melyből 15 szülő (5 fő óvodás, 5 fő általános iskolás és 5 fő serdülőkorú gyermek szülője). Az adatgyűjtésre 2022 tavaszán került sor. A család digitális eszközökkel való felszereltsége, a használat mértéke és a használatra vonatkozó szabályok álltak elsősorban a kérdések fókuszában. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a gyermekek életkorának előrehaladtával változik a preferált eszköz. Az óvodások esetén a televíziónézés a fő tevékenység, míg később az okostelefon és a saját számítógép, laptop veszi át a helyét. A médiahasználat intenzitása az életkorral emelkedik, a COVID–19 világjárvány alatt pedig tovább fokozódott a gyermekek médiahasználata; ezzel egyidőben csökken a szülői kontroll és a médiahasználat szabályozása. Holott a szülőktől látott minta (különösen általános iskolás korban) jelentős hatással van a gyermek saját szokásainak kialakítására. A szabályozásnak nemcsak a digitális tartalom mennyiségére, hanem annak minőségére és a fogyasztás körülményeire is ki kellene térnie.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szabó-Prievara, D. K., & Nádudvari, G. E. (2023). A családi minta fontossága – szülő és gyermek médiahasználata a COVID-19 idején. Iskolakultúra, 33(1-2), 93–110. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93
Folyóirat szám
Évf. 33 szám 1-2 (2023)
Rovat
Tanulmány

Funding data

Hivatkozások

American Academy of Pediatrics (AAP). (2016). Family Media Plan. https://www.healthychildren.org/English/media/Pages/default.aspx Utolsó letöltés: 2022. 08. 09.

Arundell, L., Parker, K., Timperio, A., Salmon, J. & Veitch, J. (2020). Home-based screen time behaviors amongst youth and their parents: familial typologies and their modifiable correlates. BMC Public Health 20, 1492. 10.1186/s12889-020-09581-w (https://doi.org/10.1186/s12889-020-09581-w)

Bandura, A. (1976). Szociális tanulás utánzás útján. In Pataki, F. (szerk.), Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó. 84123.

Bassul, C., Corish, C. A. & Kearney, J. M. (2021). Associations between home environment, children’s and parents’ characteristics and children’s tv screen time behavior. International Journal of Environtmental Research and Public Health, 18, 1589. viron. Res. Public Health 2021, 18, 1589. 10.3390/ijerph18041589 (https://doi.org/10.3390/ijerph18041589)

Bhatia, A., Karberg, E. & Vann, N. (2019). Helping fathers manage their children’s screen time. National Responsible Fatherhood Clearinghouse. https://www.fatherhood.gov/sites/default/files/resource_files/screen_time_brief.pdf Utolsó letöltés: 2022. 08. 09.

D’Angelo, J. D. & Moreno, M. A. (2019). Not at the dinner table – take it to your room: Adolescent reports of parental screen time rules. Communication Research Reports, 26(5), 426436. 10.1080/08824096.2019.1683528 (https://doi.org/10.1080/08824096.2019.1683528)

Duan, L., Shao, X., Wang, Y., Huang, Y., Miao, J., Yang, X. & Zhu, G. (2020). An investigation of mental health status of children and adolescents in China during the outbreak of COVID-19. Journal of Affective Disorders, 21, 112118. 10.1016/j.jad.2020.06.029 (https://doi.org/10.1016/j.jad.2020.06.029)

Elekes, Zs. & Arnold, P. (2020). Barátok és szabadidő. In Elekes, Zs., Arnold, P. & Bencsik, N. (szerk), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában – A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapesti Corvinus Egyetem. 7988.

Fitzpatrick, C., Almeida, M. L. Harvey, E. Garon-Carrier, G., Berrigan, F. & Asbridge, M. (2022). An examination of bedtime media and excessive screen time by Canadian preschoolers during the COVID-19 pandemic. BMC Pediatrics, 22, 212. 10.1186/s12887-022-03280-8 (https://doi.org/10.1186/s12887-022-03280-8)

Gong, J., Zhou, Y., Wang, Y., Liang, Z., Hao, J., Su, L., Wang, T., Du, X., Zhou, Y. & Wang, Y. (2022). How parental smartphone addiction affects adolescent smartphone addiction: The effect of the parent-child relationship and parental bonding. Journal of Affective Disorders, 307, 271277. 10.1016/j.jad.2022.04.014 (https://doi.org/10.1016/j.jad.2022.04.014)

Hiniker, A., Sobel, K., Suh, H., Sung, Y. C., Lee, C. P. & Kientz, J. (2015). Texting while parenting: How adults use mobile phones while caring for children at the playground. Proceedings of the 33rd Annual ACM Conference on Human Factors in Computing Systems, 727736. 10.1145/2702123.2702199 (https://doi.org/10.1145/2702123.2702199)

Kemp, S. (2022). Digital 2022: April Global Statshot Report. https://datareportal.com/reports/digital-2022-april-global-statshot Utolsó letöltés: 2022. 08. 09.

Kushlev, K. & Dunn, E. W. (2019). Smartphones distract parents from cultivating feelings of connection when spending time with their children. Journal of Social and Personal Relationships, 36(6), 1619–1639. 10.1177/0265407518769387 (https://doi.org/10.1177/0265407518769387)

Lauricella, A. R. & Cingel, D. P. (2020). Parental influence on youth media use. Journal of Child and Family Studies, 29, 19271937. 10.1007/s10826-020-01724-2 (https://doi.org/10.1007/s10826-020-01724-2)

Lee, E. Y., Hesketh, K. D., Rhodes, R. E., Rinaldi, C. M., Spence, J. C. & Carson, V. (2018). Role of parental and environmental characteristics in toddlers' physical activity and screen time: Bayesian analysis of structural equation models. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 15(1), 17. 10.1186/s12966-018-0649-5 (https://doi.org/10.1186/s12966-018-0649-5)

Lemish, D., Elias, N. & Floegel, D. (2020). „Look at me!” Parental use of mobile phones at the playground. Mobile Media & Communication, 8(2), 170187. 10.1177/2050157919846916 (https://doi.org/10.1177/2050157919846916)

Lippi, G., Henry, B., Bovo, C. & Sanchis-Gomar, F. (2020). Health risks and potential remedies during prolonged lockdowns for coronavirus disease 2019 (COVID-19). Diagnosis, 7(2), 8590. 10.1515/dx-2020-0041 (https://doi.org/10.1515/dx-2020-0041)

Matthes, J., Thomas, M. F., Stevic, A. & Schmuck, D. (2021). Fighting over smartphones? Parents' excessive smartphone use, lack of control over children's use, and conflict. Computers in Human Behavior, 116, 106618. 10.1016/j.chb.2020.106618 (https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106618)

Niermann, C., Spengler, S. & Gubbels, J. S. (2018). Physical activity, screen time, and dietary intake in families: A cluster-analysis with mother-father-child triads. Frontiers in Public Health, 6, 276. 10.3389/fpubh.2018.00276 (https://doi.org/10.3389/fpubh.2018.00276)

Pedersen, J., Rasmussen, M. G., Olesen, L. G., Klakk, H., Kristensen, P. L. & Grøntved, A. (2022). Recreational screen media use in Danish school-aged children and the role of parental education, family structures, and household screen media rules. Preventive Medicine, 155, 106908. 10.1016/j.ypmed.2021.106908 (https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2021.106908)

Prievara, D. K. (2022, megjelenés alatt). Internethasználat – egészségesen és tudatosan. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Radesky, J. S., Kistin, C. J., Eisenberg, S., Gross, J., Block, G., Zuckerman, B. & Silverstein, M. (2016). Parent perspectives on their mobile technology use: The excitement and exhaustion of parenting while connected. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics, 37(9), 694–701. 10.1097/DBP.0000000000000357 (https://doi.org/10.1097/DBP.0000000000000357)

Serra, G., Lo Scalzo, L., Giuffrè, M., Ferrara, P. & Corsello, G. (2021). Smartphone use and addiction during the coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic: Cohort study on 184 Italian children and adolescents. Italian Journal of Pediatrics, 47(1), 150. 10.1186/s13052-021-01102-8 (https://doi.org/10.1186/s13052-021-01102-8)

Smahel, D., Machackova, H., Mascheroni, G., Dedkova, L., Staksrud, E., Ólafsson, K., Livingstone, S. & Hasebrink, U. (2020). EU Kids Online 2020: Survey results from 19 countries. EU Kids Online. 10.21953/lse.47fdeqj01ofo (https://doi.org/10.21953/lse.47fdeqj01ofo)

Stockdale, L. A., Coyne, S. M. & Padilla-Walker, L. M. (2018). Parent and child technoference and socioemotional behavioral outcomes: A nationally representative study of 10- to 20-year-old adolescents. Computers in Human Behavior, 88, 219–226. 10.1016/j.chb.2018.06.034 (https://doi.org/10.1016/j.chb.2018.06.034)

Symons, K., Ponnet, K., Emmery, K., Walrave, M. & Heirman, W. (2017). A factorial validation of parental mediation strategies with regard to internet use. Psychologica Belgica, 57(2), 93–111. 10.5334/pb.372 http://doi.org/10.5334/pb.372

Trott, M., Driscoll, R., Irlando, E. & Pardhan, S. (2022). Changes and correlates of screen time in adults and children during the COVID-19 pandemic: A systematic review and meta-analysis. eClinicalMedicine, 48, 101452. 10.1016/j.eclinm.2022.101452 (https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2022.101452)

Vanden Abeele, M. M. P., Abels, M. & Hendrickson, A. T. (2020). Are parents less responsive to young children when they are on their phones? A systematic naturalistic observation study. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 23(6), 363370. 10.1089/cyber.2019.0472 (https://doi.org/10.1089/cyber.2019.0472)

Xie, X., Chen, W., Zhu, X. & He, D. (2019). Parents’ phubbing increases adolescents’ mobile phone addiction: Roles of parent-child attachment, deviant peers, and gender. Children and Youth Services Review, 105, 104426. 10.1016/j.childyouth.2019.104426 (https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2019.104426)

Xie, X. & Xie, J. (2020). Parental phubbing accerelates depression in late childhood and adolescence: A two-path model. Journal of Adolescence, 78(1), 4352. 10.1016/j.adolescence.2019.12.004 (https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2019.12.004)