Az iskolai attitűd kutatásának kérdései: elméleti modellek és lehetséges mérőeszközök. Egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményei

Absztrakt

A tanulmány fókuszában egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeinek bemutatása áll, mely az iskolai attitűd, az elköteleződés és az iskolai jóllét fogalmakhoz kapcsolódó empirikus kutatások fogalmi megközelítéseit, a kutatások során alkalmazott mérőeszközök tartalmi sajátosságait vizsgálta. Az iskolához kapcsolódó kognitív, affektív és viselkedéses viszonyulások leírására a tanulói és tanári szempontú kutatásokban eltérő fogalomhasználatot találunk (vö. attitűd, jóllét, elköteleződés), azonban ezek a fogalmak több ponton összekapcsolódnak, tartalmi egyezést is mutatnak, mely széttartó fogalomhasználat az empirikus kutatásokat is megnehezíti. A szisztematikus szakirodalmi áttekintés során az 1990-2020 közötti időszakban publikált, az ERIC, EBSCO, és Google Scholar adatbázisokban azonosítható tanulmányok kerültek áttekintésre (N=2042), majd a felállított kritériumrendszer alapján 21 közlemény került az elemzésbe. A közlemények fogalomhasználatát elemezve a kutatás is megerősítette, hogy a koncepcionális sokszínűség az egyes empirikus kutatásokban is megjelent. Az elköteleződést (engagement) feltáró kutatások esetén az összetevők számában és azok tartalmában találunk különbségeket, míg az iskolai attitűd és jóllét kutatások során alkalmazott mérőeszközök tartalmi elemeit vizsgálva látható, hogy azok sok esetben eltérő elnevezések mellett azonos jelenségeket tárnak fel. A szisztematikus szakirodalmi áttekintés az elemzett kutatások főbb eredményeit is feltárta. A tanulók iskolához való viszonya kedvezően alakul, ha támogató tanulási környezet veszi őket körbe. A kedvező attitűd kialakításában a kutatások megerősítik a kétirányú kommunikáció jelentőségét, valamint az iskolához tartozás megélésének erősítésében az iskola arculatának, az iskola által a tanulók számára kínált szolgáltatások és támogatások minőségének fontosságát.