Makarenko-értelmezések Magyarországon a hosszú 1950-es években
Main Article Content
Absztrakt
Az 1945 után kiépülő magyar szocialista pedagógiában és neveléstudományban a sztálinista pedagógiai mintának megfelelően erős Makarenko-kultusz bontakozott ki. A korszak Makarenko-interpretációi rendelkeztek oktatáspolitikai, tudománypolitikai és szakmai-pedagógiai olvasattal is. Ennek megfelelően az oktatáspolitikai iránya erősen befolyásolta a Makarenko-képet, legyen az sztálinista, vagy antisztálinista. Az aktuális Makarenko-kép minden esetben referált a szocialista tudománypolitika aktuális helyzetéről, különös tekintettel a pedagógia és a lélektan viszonyáról, szembenállásáról. Végül, különösen a 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a Makarenko-értelmezések igyekeztek szakmai-pedagógiai segítséget nyújtani a szocialista rendszerhez hű pedagógusoknak a szocialista iskola megteremtésében és fenntartásában. Az ötvenes évek eleji, sztálinista korszakbeli, Makarenko-értelmezések legfőbb jellegzetességének tekinthető, hogy csak egyetlen és kizárólagos Makarenko-értelmezés létezett. Az ötvenes évek második felében, a kiépülő Kádár-rendszerben, már nemcsak egy, hanem legalább két fajta Makarenko-interpretáció jelent meg legitim módon az oktatási mezőben. Azonban a differenciáltabb Makarenko-kép kialakításának lehetősége nem feltétlenül a nagyobb szakmai autonómiáról referált, hanem inkább a „Hruscsovi olvadás” idején elinduló desztalinizációs folyamat indikátorának tekinthető. Ugyanis az 1956 után felépített új szocialista rendszer már lehetőséget adott arra, hogy ugyan politikájának megfelelő irányú, de különböző szocialista tartalmú pedagógiai megközelítések legyenek jelenek az oktatásügyi mezőben, a monolit jellegű sztálinista korszakkal szemben.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bársony Jenő (1954). Makarenko fegyelemről szóló tanításainak alkalmazása középiskolai nevelésünkben. Pedagógiai Szemle, 4(2-3), 170-200.
Békés Csaba – Kalmár Melinda (2014). Hruscsov, a kubai rakétaválság és a szovjet blokk. Acta Scientiarum Socialium. 42. 85-96.
Clawson W. R. (1973). Political Socialization of Children in the USSR. Political Science Quarterly, 88(4), 684-712.
Darvai Tibor (2019). A szocialista neveléslélektan megteremtése Magyarországon az 1960-as években. Iskolakultúra, 29(8), 47-67. DOI: 10.14232/ISKKULT.2019.8.47
Erős Ferenc (2016): Három pályakép a magyar szociálpszichológia történetéből. Múltunk, (11)4. 57-71.
Ewing, E. T. (2001). Restoring Teachers to Their Rights: Soviet Education and the 1936. Denunciation of Pedology. History of Education Quarterly, 41(4), 471-493.
Fitzpatrick, S. (1976). Culture and Politics under Stalin: A Reappraisal. Slavic Review, 35(2), 211-231.
Geréb György (1953). Megjegyzések a pedagógia és a pszichológia kapcsolatához I. P. Pavlov tanításának tükrében. Pedagógiai Szemle, 2(5-6), 515-525.
Gehring, T., Bowers, F., & Wright, R. (2005). Anton Makarenko: The "John Dewey of the U.S.S.R." Journal of Correctional Education, 56(4), 327-345.
Hegedűs B. András – Rainer M. János (1992). A Petőfi-kör vitái. Pedagógusvita. Múzsák, 1956-os Intézet. Budapest.
Holtz, R. (2002). Makarenko and Dewey: Two Views On Overcoming Life Circumstances Through Education. Journal of Correctional Education, 53(3), 116-119.
Joravsky, D. (1977). The Mechanical Spirit: The Stalinist Marriage of Pavlov to Marx. Theory and Society, 4(4), 457-477.
Kardos József (2003). Fordulat a magyariskolák életében:a Rákosi-időszak oktatáspolitikája. Iskolakultúra. 13(6-7). 73-80.
Kardos József & Kornidesz Mihály (1990, szerk.). Dokumentumok az oktatáspolitika történetéből. 1-2. kötet. 1950-1972. Tankönyvkiadó, Budapest.
Kestere, I. & Kalke, B. (2018) Controlling the image of the teacher’s body under authoritarianism: the case of Soviet Latvia (1953–1984). Paedagogica Historica, 54(1-2), 184-203. DOI: 10.1080/00309230.2017.1358289
Kovai, M. (2019). The Social Roles and Positions of the Hungarian Psychologist-Intelligentsia between 1945 and the 1970s: A Case Study of Hungarian Child-Psychology. In Borgos, A. & Erős, F. & Gyimesi J. (eds.). Intersections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. Central European University Press.
Lányi Gusztáv (1999). Ki volt Mérei Ferenc? BUKSZ. 11(1).
Makarenko, A. Sz. (1947). Az új ember kovácsa. Pedagógia hősköltemény. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest.
Makarenko, A. Sz. (1948). Válogatott pedagógiai tanulmányok. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest.
Makarenko, A. Sz. (1949): A robbantásról. In: Pataki Ferenc (szerk. 1965), A. Sz. Makarenko neveléselméleti művei. I. kötet. 463-466.
Medinszkij, E. N. (1950). Makarenko élete és pedagógiája. Hungária Könyvkiadó, Budapest.
Mérei Ferenc (1947a). Makarenko: Az új ember kovácsa. Társadalmi Szemle. (2)11. 828-830.
Mérei Ferenc (1947b). Az együttes élmény. Officiana, Budapest.
Mérei Ferenc (1949a). Group leadership and institutionalization. Human Relations, 2(1), 23-39. https://doi.org/10.1177/001872674900200103
Mérei, F. (1949b). Makarenko, a szocialista építés nevelője. Embernevelés. 5(4), 185–192.
Mérei, F. (1949c). A burzsoá objektivizmus a gyermeklélektanban. Magyar Pedagógia, 57(1), 68–78.
Nagy Sándor (1979, szerk.). Pedagógiai Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Pataki Ferenc (1953). Iskolai közösségeink nevelésének néhány kérdése. Pedagógiai Szemle, 3(1-2), 47-77.
Pataki Ferenc (1960a). A polgári pedagógia Makarenko-képének bírálatához I. Pedagógiai Szemle, 10(10), 848-865.
Pataki Ferenc (1960b). A polgári pedagógia Makarenko-képének bírálatához II. Pedagógiai Szemle, 10(11), 956-974.
Pataki Ferenc (1965, szerk.). A. Sz. Makarenko neveléselméleti művei. I-II. kötet. Budapest, Tankönyvkiadó.
Pataki Ferencné (1954). Makarenko tanítása a távlatok rendszeréről. Pedagógiai Szemle, 4(2-3), 155-170.
Pénzes Dávid (2016). A hazai pedagógia szaksajtó-kutatás történetéhez: a Pedagógiai Szemle genezise. Neveléstudomány. 4(3), 36-48.
Péter Anna (1954a). Makarenko közösségről szóló tanítása a szovjet iskolák gyakorlatában. Pedagógiai Szemle, 4(2-3), 200-210.
Péter Anna (1954b, szerk.). Az SzKP, a Szovjet Kormány és a Komszomol határozatai a szovjet iskoláról. Tankönyvkiadó, Budapest.
Pléh Csaba (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba (2016). Kovai Melinda: Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban, 1945-1970. BUKSZ. 28(3-4), 192-197.
Rókusfalvy Pál (1960). A személyiségnevelés néhány kérdése Makarenko pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai Szemle, 10(5) 399-411.
Sáska Géza (2015). Az általános iskola és az emlékezetpolitika. A szovjet forgatókönyv és a nemzetnevelők. Educatio, 25(4) 11-35.
Sáska Géza (2016). A szocialista neveléstudomány rekrutációja 1952-1962 között. In Tóth Péter & Holik, Ildikó (szerk.). Új kutatások a neveléstudományokban. ELTE Eötvös Kiadó. 255-262.
Sáska Géza (2018). Igény az igazság monopóliumára. A politikai és világnézeti marxizmus-leninizmus a sztálini kor pedagógia tudományában. Pedagógiatörténeti Szemle. 4(1-2). 1-52. DOI:10.22309/PTSZEMLE.2018.1.1
Sáska Géza (2020). Az ifjúság nevelésének egyszer volt hőse. Kézirat.
Snyirman, A. (1951). A szovjet ember személyiségének lélektani vonásai Makarenko műveiben. Pedagógiai Szemle, 1(1-2) 3-24.
Szarka József (1958). Vitáink a revizionista nézetekkel. Köznevelés. 13(12), 269-270.
Székely Endréné (1955-1956, szerk.): Makarenko művei. 1-7. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó. 406-407.
Szokolszky István (1959). A szocialista pedagógiai „logikája” Makarenko műveiben. Pedagógiai Szemle, 9(4) 344-361.
Sz. N. (1957b). Folytatva és mégis újrakezdve. Pedagógiai Szemle, 7(1), 1-2.
Tasiné Csúcs Ildikó (2015). „Félek, hogy az uraknak rossz helyre esett a választásuk”. Jegyzetek a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy Lajos elnöksége alatti működéséhez. Aetas, 30(2), 154-171.
Várkonyi Hildebrand (1947): Bevezetés. In: Makarenko, A. Sz. (1947), Az új ember kovácsa. Pedagógia hősköltemény. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest. 5-11.
Várkonyi Hildebrand (1948): Bevezetés. In: Makarenko, A. Sz. (1948). Válogatott pedagógiai tanulmányok. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest. 27-28.