„…nyakszirtjét és hallgatását megjegyezte…” Arc, nyak és tarkó Ottlik Géza elbeszélő prózájában

Main Article Content

Osztroluczky Sarolta

Absztrakt

Dolgozatomban a test – közelebbről két testrész, az arc és a nyak, illetve a tarkó motívumainak – jelentésgeneráló szerepét vizsgálom Ottlik elbeszélő prózájában. Első megközelítésben egyértelműnek tűnhet, hogy az arc megjelenítése, leíró bemutatása jóval több jelentéslehetőséget rejt magában, s hogy a hősök közötti kapcsolatok ábrázolásában e testrész minden más testrésznél kifejezőbb, „beszédesebb” lehet. Szemben a néma, kifejezéstelen, ha tetszik, „arctalan” nyakszirttel, amely – gondolhatnánk – nem sokat, és főleg semmi lényegit nem közöl tulajdonosáról.
A hallgatás táján sűrűsödő, végső lényeget, a nyelvileg artikulálhatatlant a vizsgált Ottlik-szövegekben nem a hősök által kimondott szavak, nem is az arcok (mimika, tekintet), hanem a „néma” testrészek közvetítik. E testrészek – köztük a tarkók és nyakak – szándékolatlanul közölnek, látványuk önmagában nem, mindig csak egy külső tekintet, illetve tudat számára válik jelentésessé.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Osztroluczky, S. (2019). „…nyakszirtjét és hallgatását megjegyezte…”: Arc, nyak és tarkó Ottlik Géza elbeszélő prózájában. Iskolakultúra, 29(12), 23–32. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.12.23
Rovat
Tematikus blokk