Változó attitűdök a szleng használatában

Absztrakt

A dolgozat a mai magyar nyelvhasználat egyre látványosabban megnyilvánuló, sajátos nyelvi és társadalmi kérdésével foglalkozik: azzal, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai milyen nyelvi attitűdökkel viseltetnek az idők során változatos szerepköröket betöltő, nemcsak szókészletét, hanem státuszát és stílusát tekintve is állandóan módosuló szleng iránt, hogy ez milyen hatással van az őket körülvevő és nevelő idősebbek, a szélesebb magyar beszélőközösség nyelvi mentalitására és fordítva, s hogy mindezek hátterében milyen nyelvi és társadalmi változások állnak. A kutatás elsősorban a fiataloktól változatos módszerekkel gyűjtött objektív és szubjektív nyelvi adatokra épül, de további adalékként vonja be idősebb, falusi beszélők véleményét is. A szleng definíciójához hagyományosan a funkciók felsorolásával közelít a szakirodalom, és a kutatás e funkciók módosulásának és a nyelvi változás néhány külső okának a feltárásával figyelmeztet arra, hogy a hivatalos nyelvhasználatban is fel-felbukkanó szleng korántsem minden esetben a fiatalok nyelvi és/vagy kommunikációs (in)kompetenciájáról árulkodik, hanem a változó társadalom változó közösségi mentalitásának egy következménye. Ennélfogva pedig a szlenggel kapcsolatos pedagógiai gyakorlatot is érdemes lenne újragondolni.