Asszimilációkutatás a szabadkai magyar végzős középiskolások között

Absztrakt

Bár az asszimilációról szóló diskurzusok csak a nemzetállamok létrejöttével egyidejűleg kapnak teret a tudományok palettáján, mégis jól kidolgozott elméletek és megalapozott kutatások készültek ebben a témában. Elsősorban azokban a nyugati államokban lettek hangsúlyosak az asszimilációs vizsgálatok, ahol már a hétköznapi élet során reprezentálva voltak a különböző dimenziók mentén megoszló társadalmi csoportok különbségei (Brubaker, 2002). A keletközép-európai megközelítés azonban jelentősen eltér a nyugatitól. A tengerentúli szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai megközelítésekkel szemben történeti és demográfia szempontokat követnek, ennek oka pedig a társadalomfejlődés eltéréseiben keresendő. Az asszimiláció vizsgálódási köre az európai kutatások terén sokkal inkább a nemzeti hovatartozás kérdésére redukálódott és a nemzeti közösségek nyitottságának vagy zártságának mértékét vizsgálja (Yinger, 2002)