Hallgatói identitás és a belőle származtatható hasznosság

Absztrakt

Tanulmányomban Akerlof és Kranton (2002, 2005) hasznosság-modelljének és elméleti alapfeltevéseinek alkalmazhatóságát vizsgálom felsőoktatási közegben. Érdeklődésem középpontjában az alábbi logikai lánc igazolhatósága áll: a diák, aki azonosulni tud iskolája értékeivel, illetve leendő szakmájával (identifikáció), nagyobb erőfeszítést tesz tanulmányi előrehaladása érdekében. Ennek egyik következménye, hogy befektetése rövid és hosszú távon is megtérül (pozitív énkép, majd később kedvező anyagi és munkahelyi előmenetel). Másik következmény, hogy az intézménynek is javul a minősége, a versenyhelyzete erősödik. Mindkét kimenet hasznosságként értelmezhető, mely befolyásolja az egyén/intézmény sikerességét