Catalan Terminological Databases as a Means of Language Policy

Article Sidebar

pdf (English)
Publicado: Oct 29, 2021
DOI: https://doi.org/10.14232/actahisp.2021.0.75-87
Palavras-chave:
Terminological Databases, Catalan Language Policy, Terminological Principles, Classification and Evaluation System, Technical Parameters

Main Article Content

Eszter Sermann
University of Szeged
https://orcid.org/0000-0001-8753-5312

Resumo

Terminological databases are reliable and useful tools for translators, because they contain not only the basic grammatical information related to the terms, but also facilitate the conceptual analysis necessary for the translation of the terms. High quality databases that are compiled according to terminological principles also serve language policy purposes and fulfil terminological policy tasks. In recent years, the Catalan language as an element of Catalan identity has also become the focus of interest in parallel with the independence movement in Catalonia. This paper aims to present and analyse five Catalan terminological databases compiled by TERMCAT, the Catalan Center for Terminology and two universities in Catalonia. A comprehensive classification and evaluation system will be used for the analysis of the databases, which includes four main aspects: background information, technical parameters, information on the content and the usage of the termbases. The databases presented here are the result of a conscious effort by the professionals responsible for terminology and the database as well as the associated workflow, can serve as a good practice for other language communities.

Downloads

Não há dados estatísticos.

Article Details

Como Citar
Sermann, E. (2021). Catalan Terminological Databases as a Means of Language Policy. Acta Hispanica, (III), 75–87. https://doi.org/10.14232/actahisp.2021.0.75-87
Edição
N.º III (2021): ACTA HISPANICA SUPPLEMENTUM. Catalanística a Szeged: 25
Secção
Artículos
Biografia Autor

Eszter Sermann, University of Szeged

Eszter Sermann, PhD is the Secretary of the Terminology Workgroup of the Hungarian Association of Applied Linguists and Language Teachers (MANYE), and a member of the Terminology Research Group (TERMIK) at the Károli Gáspár University and the Council of Hungarian Terminology (MATT). She is a Senior Lecturer at the University of Szeged, Faculty of Humanities and Social Sciences, Department of Italian Linguistics and Literature, and has been involved in translator and interpreter training for many years. She has been teaching Translation Studies, Terminology Theory and Practice, Translation and Interpreting. She is interested in translation oriented terminology, translation tools and terminology databases; she has published several articles on these topics in Hungarian, English, Spanish and Italian. She also works as a freelance translator of technical and literary texts, and she also contributed to the first English-Hungarian termbase on laser physics, the DictionEli.

Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC
Received 2021-08-02
Accepted 2021-08-29
Published 2021-10-29

Referências

Berta, Tibor (2018). Nyelv és identitás: a katalán esete. Szépirodalmi Figyelő, 2018(1). 45-54.

Brekke, Magnar (2001). LSP Lexicography and Terminography: A Complementary View. In: Mayer, Felix (ed.). Language for Special Purposes. Perspectives for the New Millenium. Vol. 1. Linguistics and Cognitive Aspects, Knowledge Representation and Computational Linguistics, Terminology, Lexicography and Didactics. Tübingen: Gunter Narr. 179-187.

Cabré Castellví, María Teresa (1999). Terminology: Theory, Methods and Applications. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins.

Cabré Castellví, María Teresa (1996). Terminology Today. In: Somers, Harold (ed.). Terminology, LSP and Translation. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. 15-34.

Déri, Balázs – Faluba, Kálmán (2018). Fejezetek a katalán kultúra történetéből. Szépirodalmi Figyelő, 2018(1). 26-44.

Fischer, Márta (2015). A fordító mint terminológus – A fordítás folyamatában. In: Bocz, Zsuzsanna (ed.). Porta Lingua – A XXI. századi szakmai, szaknyelvi kommunikáció kihívásai: tanári és tanulói kompetenciák. Budapest: SZOKOE. 93-107.

Fóris, Ágota (2002). Szótár és oktatás. Pécs: Iskolakultúra.

Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (2019). Ajánlások a magyar terminológiastratégiához. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Terminológiastratégiai kihívások magyar nyelvterületen. Budapest: OFFI – L’Harmattan. 140-164. Access date: July, 7th, 2021. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten.

Fóris, Ágota – Rihmer, Zoltán (2007). A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány IX(1). 109-113.

Gaál, Péter (2012). Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez. Magyar Terminológia, 5. 2012(2). 225-250.

Lénárt, András (2018). Katalónia a 20. században. RUBICON, 28. 2018(11). 54-63.

Nemes, Krisztina (2015). Függetlenség – állam – nyelv: Katalónia különös esete. Létünk, 2015(2). 117-128.

Németh, Tibor (2018). Regionális autonómia és nyelvpolitika Katalóniában. Új Pedagógiai Szemle, 2018(5-6). 116-122.

Nin Aranda, Anna (2016). Catalan terminology for IATE. Luxembourg: European Parliament. Terminology Coordination. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://termcoord.eu/2016/03/termcoord-and-termcat-in-close-cooperation-to-enrich-iate-content/.

Papp, Eszter (2019). A terminológiastratégia kérdései Európában. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Terminológiastratégiai kihívások magyar nyelvterületen. Budapest, OFFI – L’Harmattan. 94-104.

Pujol Berché, Mercè (2013). Política lingüística: lengua cultura e identidad, el ejemplo de Cataluña. Amnis. Revue d’études des sociétes et cultures contemporanies Europe-Amérique. 2013(12). Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://journals.openedition.org/amnis/2061.

UNESCO (2019) (Hungarian translation): Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben (original publication by: Infoterm, translated by Somogyi, Zoltán). In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (ed.). Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. Budapest, OFFI – L’Harmattan. 167-218. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten.

Sermann, Eszter (2021). A dokumentáció terminushoz kapcsolódó fogalmak a Cercaterm katalán terminológiai adatbázisban. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Tartalomfejlesztés és a dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Budapest: KRE – L’Harmattan. 247-262.

Sermann, Eszter (2020). A Neoloteca terminológiai adatbázis mint a nyelvi identitás kifejezésének eszköze. In: Bakti, Mária – Újvári, Edit (eds.). Nyelv és identitás. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 49-60.

Sermann, Eszter – Tamás, Dóra (2013). Elektronikus szótár vagy terminológiai adatbázis? In: Tóth, Szergej (ed.). Társadalmi változások – nyelvi változások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged, 2012. április 12–14. (A MANYE Kongresszusok előadásai 9.). Budapest – Szeged: MANYE – Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 450-454.

Sermann, Eszter – Tamás, Dóra (2010). Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata. In: Károly, Krisztina – Fóris, Ágota (eds.). Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó: 101-116.

Szente-Varga, Mónika (2012). Katalán nyelvpolitika. Mediterrán világ, 21. 53-63.

Tamás, Dóra Mária (2015). A fordító mint terminológus. In: Horváth Ildikó (ed.). A modern fordító és tolmács. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 47-66.

Tamás, Dóra Mária (2014). A gazdasági szövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. Fordítástudományi értekezések I. Budapest: ELTE BTK.

Tamás, Dóra Mária – Sermann, Eszter (2020). Evaluation System for Online Terminology Databases. Terminologija, 26. 24-46.

Tamás, Dóra Mária – Sermann, Eszter (2019). Elemzési szempontrendszer terminológiai adatbázisokhoz. Fordítástudomány, 21(2). 46-62.

Vázquez, Mercè – Oliver, Antoni – Casademont, Elisabeth (2019). Using open data to create the Catalan IATE e-dictionary. Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Special Communication, 25(2). 175-197.

Vázquez, Mercè – Oliver, Antoni – Ubide, Georgina (2018). La terminología jurídica del IATE en català. Revista de Llengua i Dret, 69. 139-153. Access date: July, 15th, 2021. Available at: http://revistes.eapc.gencat.cat/index.php/rld/article/view/10.2436-rld.i69.2018.3010 /n69-vazquez-oliver-ubide-ca.pdf.

Sources

Catalan terminology for IATE. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/diccionaris-en-linia/264.

Cercaterm. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/cercaterm.

IATE. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://iate.europa.eu/home.

Neoloteca. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/neoloteca.

Polytechnic University of Catalonia. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.upc.edu/en.

UBTERM. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.ub.edu/ubterm/.

University of Barcelona. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.ub.edu/web/portal/en/.

UPCTERM. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.upc.edu/slt/upcterm/.

TERMCAT. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.termcat.cat/ca.