Montenegró és a geopolitika - két nagyprojekt tükrében MONTENEGRO AND GEOPOLITICS – REFLECTED IN TWO LARGE PROJECTS

Abstract

Montenegró 2006. június 3-a óta ismét független ország, viszonylag kis területtel és kis népességgel (660,000 fő). A kis méretből adódóan gazdaságában egy-két nagyvállalat (hőerőmű, alumínium művek) is jelentőssé válik. A relatív elmaradottságból eredendően a turizmus és mezőgazdaság is jelentős. A modernizáláshoz tőkeimportra szoruló országban a külföldi befektetések súlya meghatározó, melyek között megjelent a Magyar Telekom és az OTP is. A geopolitikai összefüggéseket két infrastrukturális projekt kapcsán vizsgálom. Először az ország elektromos hálózatát Olaszországgal összekötő tenger alatti kábel megépítésének történetét mutatom be és ezen keresztül az ország EU-hoz fűződő viszonyát. Az építkezés tervezését részben Németország és az EU finanszírozta. Az új áramexport útvonal elősegítheti a térség elavult, környezetszennyező hőerőműveinek fennmaradását. A szigorúbb környezetvédelmi normáknak való megfelelés kényszere jórészt összefügg az EU tagság felé haladás sebességével, illetve a helyi civil mozgalmak erősségével. A másik nagy fejlesztési vállalkozás a tengerpartot Szerbiával összekötő gyorsforgalmi út, mely jobbára más ajánlkozó híján kínai segítséggel épül. A kis ország a nagy projekttel sokak szerint nagy kockázatot vállal, mivel a megtérülés korántsem garantált. A felvett 1.3 milliárd euró hitel az ország adósságrátáját a 2012-es 63%-ról a GDP 80%-ra emelte. Csőd esetén a hitel fedezeteként Kína montenegrói földterületekhez is hozzájut. A frissen befejezett és a nemrég induló projektek példáján keresztül érezhető az eltolódás a Montenegrót is érintő nemzetközi és regionális geopolitikai viszonyokban.

Montenegro declared its independence again on June 3, 2006. Its area is relatively small as well as its population of 660.000. Due to the also small size of its economy, a handful of companies can gain significance (like a power plant and an aluminium factory). Relative underdevelopment also means that agriculture and tourism are significant in its economy. The modernisation of the country needs capital that mostly comes from abroad, so foreign direct investments play a significant role, also including Magyar Telekom and OTP Bank from Hungary. The geopolitical context is presented here by the example of two large infrastructure projects. First, the history of the construction of the underwater electric cable connecting the country to Italy is examined, which also reflects the links of Montenegro to the EU. The launching of the Italian project was partially financed by the EU and Germany. As an adverse effect, electricity exports to a new market and upgraded interconnection grids to neighbouring countries may preserve the existence of heavily polluting fossil fuel power stations of the West Balkan region. Whether stricter environmental standards are followed is heavily depends on the EU stand in the accession processes as well as the strengths of local green movements. The second large project which is presented is the construction of the motorway connecting the touristic seaside to Serbia that is financed and carried out by China, due to the lack of other investing interests. Return on the project seems to be not guaranteed and many believe that the country takes up an excessive risk. The €1.3 billion loan that was needed for the construction have increased the debt to GDP ratio of Montenegro from 63% in 2012 to present 80%. In case of default, China would also seize land pieces in the country. These projects clearly signal the present changes in influence due to the geopolitical power shit of great and local powers.