Margaret Atwood spekulatív regényei (speculative fiction) Etikai-kritikai kísérlet (ethical criticism)

Main Article Content

Mária Joó

Abstract

A sci-fi irodalmi státuszának kérdése általában is a tudomány/filozófia és irodalom összeegyeztethetőségének problémáját veti fel, amelyre Atwood regényei már önmagukban, létükben igenlő választ adnak. A filozófia oldalán is vannak a kettő határainak őrzői, akik kiiktatnák a művészi fantázia formáit, pl. Platón mítoszait, az utópiákat. A két terület összetartozik: lehet irodalomban elméleti kérdéseket vizsgálni. Ez a meggyőződés jut kifejezésre az Atwood által javasolt „speculative fiction” (spekualtiv regény) terminusában, melyet non-fiction írásaiban jár körbe és három regényében valósított meg (Atwood 1985, 2003, 2009). Az utóbbi két évtized ökológiai és feminista gondolkodása a fent jelzett határok mentén irodalmi formában Atwood műveiben jelenik meg, míg a tudományban Donna Haraway ökofeminista játékos-érzelmes, személyes írásaiban. Atwood két utóbbi regénye a disztópia műfajában mégis ad reményt a Földet és önmagát szinte teljesen elpusztító emberiségnek. Platón utópiájának filozófus-királya biztos metafizikai tudására alapozhatta a tökéletes állam elképzelését, míg a mai filozófia számos áramlata szerint erre nem alapozhat sem a politika , sem az erkölcsi gondolkodás. Az Ember antropológiai fogalmára sem építhetjük annak eldöntését, mi a helyes a génkutatásban, bioetikában, ökopolitikában. Erről segít gondolkodni, döntéseink módját és következményeit megérteni, elképzelni, a spekulatív irodalom.

Article Details

How to Cite
Joó, Mária. 2012. “Margaret Atwood spekulatív regényei (speculative fiction): Etikai-Kritikai kísérlet (ethical Criticism)”. Interdisciplinary EJournal of Gender Studies 2 (1):48-58. https://iskolakultura.hu/index.php/tntef/article/view/33635.
Section
Meghívott előadók
Author Biography

Mária Joó, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Joó Mária, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport (TNT) külső tagja, rendszeres vendégelőadója. Fő kutatási területei feminista filozófia, ezen belül Platón, mai kontinentális filozófia, hermeneutika, egzisztenciális fenomenológia, főleg Simone de Beauvoir. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi folyóiratokban, szerkesztett kötetekben. Legutóbb megjelent publikációi “The Second Sex in Hungary. Simone de Beauvoir and the (Post)-Socialist Condition” in AHEA (2011 4); “Nach der Befreiung der Frau? Simone de Beauvoir in der post-sozialistischer Situation” in Querelles. Jahrbuch der Frauen- und Geschlechterforschung (2010, Bd. 15); “A feminista elmélet és a (női) test” in Magyar Filozófiai Szemle (2010 2). Jelenleg megjelenés előtt álló könyvén dolgozik, ideiglenes cime Erósz és logosz. Racionalizmuskritika és a nemek reprezentációja.