Chem on! Mi a reakciód? – Saját készítésű kémia társasjáték bemutatása
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az oktatáskutatással foglalkozó szakirodalomban egyre gyakrabban kerül elő, hogy hogyan lehet hatékonyan tanítani és motiválni a mai generációt, hogyan tudunk reagálni a 21. század kihívásaira, a változó tanulási környezetre és a tanulócsoportok heterogén összetételére. A diákok tanuláshoz való hozzáállását, az attitűdjeiket a tanár személyisége, az alkalmazott tanítási módszerek és az egyéni tanulási szokások befolyásolhatják. A hazai felmérések szerint a kémia az egyik legkevésbé kedvelt tantárgy a diákok körében. Kutatásunkban a játékra mint motivációs tényezőre helyezzük a hangsúlyt. Egyik hosszútávú célunk, hogy pozitívan befolyásoljuk a tanulók kémiához való hozzáállását. A cél elérése érdekében a társasjáték-pedagógiát vettük alapul, és kifejlesztettük a Chem on! Mi a reakciód? nevű kémia társasjátékot. A tervezés során arra törekedtünk, hogy a természettudományos ismereteket szórakoztató módon adjuk át. A tanulók kémiával kapcsolatos attitűdjeit és a társasjátékkal kapcsolatos tapasztalatait kérdőív segítségével vizsgáltuk (n=41). Továbbá interjúkat készítettünk a diákok szaktanáraival a társasjáték-pedagógiáról és magáról a játékról. Az eddigi eredményeink biztatóak: a tanulók többségének tetszett a társasjáték, szívesen használnák a jövőben is. A tanárok válaszai megerősítették, hogy van kereslet a társasjátékokra, és látnak lehetőséget az osztálytermi társasjáték-pedagógiában. A tapasztalatok alátámasztották, hogy érdemes további kutatásokat végezni, hiszen ezzel az innovatív módszerrel népszerűbbé tehetjük a kémia tantárgyat a diákok körében.
Article Details
Hivatkozások
Borbás Réka, Füzesi István, Szalay Luca és Tóth Zoltán (2022): A kémia tantárggyal és a természettudományos kísérletekkel kapcsolatos attitűdök változása egy kutatásalapú természettudomány- tanításhoz kapcsolódó longitudinális vizsgálat során. Új Pedagógiai Szemle, 72. 3-4. sz. 49-73.
Brydges, S. és Dembinski, H. E. (2019): Catalyze! Lowering the Activation Barriers to Undergraduate Students’ Success in Chemistry: A Board Game for Teaching Assistants. J. Chem. Educ. 96. 3. sz. 511–517. DOI: 10.1021/acs.jchemed.8b00544.
B. Tier Noémi és Szegedi Eszter (2014): Konstruktív tanuláselmélet, tanulási eredmények mérése. Interjú Nahalka Istvánnal. In: Vilimi Kata (2014, szerk.): Alma a fán. A tanulás jövője. 3. 38-47. Tempus Közalapítvány, Budapest.
Cancela, A, Sanchez, A. és Maceiras, R. (2012): Designing a flashcard with knowledge pills for learning to solve chemistry exercises. Eur. J. Eng. Educ. 37. 4. sz. 366–374. DOI: 10.1080/03043797.2012.697128.
Carbonell, Xavier, Chamarro, Andres, Fuster, Héctor, Griffiths, Mark, Talarn, Antoni és Oberst,
Ursula (2012): Psychological motivation in online role-playing games: A study of Spanish World of Warcraft players. Anales de Psicologia. 28. 274-280
Chrappán Magdolna és Malmos Edina (2016): Természettudományos attitűd vizsgálat egy pilot mérés tükrében. Educatio. 25. 4. sz. 608–616.
Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra. 22. 1. sz. 3–13.
Damsa Andrei és Fromann Richard (2016a): A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle. 66. 3-4. sz. 76-77.
Damsa Andrei és Fromann Richard (2016b): Gamification and gameful approaches in education, business, and IT. Infomatika. 18 1. sz. 28-33.
Draghici, C. és Njardarson, J. T. (2012): Chemistry by design: A web-based educational flashcard for exploring synthetic organic chemistry. J. Chem. Educ. 89. 8. sz. 1080–1082. DOI: 10.1021/ed2006423
Dziob, D. (2020): Board Game in Physics Classes—a Proposal for a New Method of Student Assessment. Res. Sci. Educ. 50. 3. sz. 845–862. DOI: 10.1007/s11165-018 9714-y.
Jesztl József, Lencse Máté, Kárpáti Gy. Anikó, Vastag Zsuzsa, Zsille Katalin Lenke, Buzgó Éva, Serbán Brigitta, Bagó Sarolta, Páll Gábor, Bolla Anita, Heltai Júlia, Bödecs Pál, Bödecs András, Csatlós Márton és Kőszegi Bálint (2016): Játsszunk helyesen! A játékpedagógia helye a fiatal
segítők társadalmi felelősségvállalásában. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány.
Jesztl József és Lencse Máté (2018): Társasjáték-pedagógia. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest.
Lencse Máté (2015): Társasjátékok és kulcskompetenciák. http://www.tani-tani.info/tarsasjate-kok_es_kulcskompetenciak (2022.04.07.)
Mbajiorgu, Ngozi és Reid Norman (2006): Factors Influencing Curriculum Development in Chemistry. The Higher Education Academy Physical Sciences Centre. DOI: 10.13140/RG.2.1.3079.1764
Nádori Gergely és Prievara Tibor (2018): 21. századi pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Reid, N. (2012): Successful Chemistry Education. La Chimica nella Scuola. XXXIV. 3. sz. 290-297.
Skillen, J., Berner, V. D. és Seitz-Stein, K. (2018): The rule counts! Acquisition of mathematical competencies with a number board game. J. Educ. Res. 111. 5. sz. 554–563. DOI: 10.1080/00220671.2017.1313187.
Szabó Csaba, Szenderák Júlia és Szörényi Sára (2021): A játékosítás lehetőségei a köznevelésben. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice. 19. 1-2. sz. 141-150.
Szalay Luca (2013): Továbbtanulás, pályaválasztás. Középiskolai Kémiai lapok - Határtalan kémia XL. 5. sz. 338-341.
Szénási Lilla (2019): A gamifikáció lehetséges formái az iskolai katechézisben. 11th International Conference of J. Selye University. DOI: https://doi.org/10.36007/3327.2019.171-178
Szilágyi Zsuzsa (2007): Rocard-jelentés. Interjú Csermely Péterrel. Fizikai Szemle 57. 9-10. 340-343.
Takács Viola (2001): Tantárgyi attitűdök struktúrája. Magyar Pedagógia 101. 3. sz. 301-318.
Triboni. E. és Weber, G. (2018): MOL: Developing a European-Style Board Game to Teach
Organic Chemistry. J. Chem. Educ. 95. 5. sz. 791–803. DOI: 10.1021/acs.jchemed.7b00408.