A versszöveg mint hermaphroditoszi test Berzsenyi Dániel Barátimhoz [I.] című verse jelentésrétegeinek keresése: az értelmezés egy lehetséges világa

Main Article Content

Tóth Sándor Attila

Absztrakt

Berzsenyi Dániel 1804-ben megnősült (feleségül vette Dukai Takács Zsuzsannát), és gazdasági okok miatt elhagyta árkádikus szülőhelyét, Kemenesalját, s Niklára költözött. Új életszakaszát, életidejének múlását is számba véve ír a Barátimhoz című versében, amelyben a platóni ideák világában szárnyalva ábrázolja ifjúsága színhelyének és boldog életének tündéri világát, majd antik filozófiai olvasmányai és Horatius-tanulmányozása alapján perspektívát vált, s a kor népszerű antik irányzata, a sztoa morális éleslátásával próbál belehelyezkedni új élethelyzetébe. Jelen írás platonikus világképének és boldogságeszményének forrásait veszi számba, s értelmezi a Berzsenyi- versszöveget.

Article Details

Hogyan kell idézni
Tóth, S. A. (2023). A versszöveg mint hermaphroditoszi test: Berzsenyi Dániel Barátimhoz [I.] című verse jelentésrétegeinek keresése: az értelmezés egy lehetséges világa. Módszertani Közlemények, 63(4), 18–46. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.4.18-46
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Arisztotelész (1977): Nikomakhoszi etika. ford. Szabó Miklós, Európa Kiadó, Budapest.

Baróti Szabó (1792): Kisded szó-tár. Eilinger János, Kassán.

Bárány István (2020): A homéroszi pszükhé a Phaidónban. Elpis, 13. 1. sz. 25–39.

Bárczi Géza (1982): A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel’ (1842): Összes művei, költelem ’s folyóbeszéd, közrebocsátá Döbrentei Gábor, első kötet, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budán.

Berzsenyi Dániel’ (1816): Versei, kiadta egy kalauz Értekezéssel megtoldva barátja Helmeczi Mihály, második meg bővített kiadás, Trattner János Tamás, Pesten.

Berzsenyi Dániel (1902): munkái. Magyar művészek rajzaival, s. a. r. Bánóczi József, Lampel Róbert, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1943): minden munkája. s. a. r. Kovách Aladár, Bolyai Akadémia, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1979): Összes művei. s. a. r. Merényi Oszkár, Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1985): művei/Kis János emlékezései, s. a. r. Orosz László, Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2011): Prózai munkái. s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2014): Kritikai levelek. In: Berzsenyi Dániel prózai munkái, s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps. Budapest. Bessenyei Sándor (1796): Elveszett Paraditsom Milton által, I–II. Ellinger János, Kassa.

Cicero (2004): Tusculumi eszmecsere. ford. Vekerdi József, Allprint, Budapest.

Czuczor Gergely és Fogarasi János (1862–1874): A magyar nyelv szótára, 1–8., MTA, Budapest.

Dante (1962): Isteni színjáték. ford. Babits Mihály. In: Dante összes művei. Magyar Helikon, Budapest.

Döbrentei Gábor (1838): Régi magyar nyelvemlékek, I., Magyar Tudós Társaság, Budán.

Féja Géza (1943): Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégebbi időktől 1772-ig. Magyar Élet, Budapest.

Ficino, Marsilio (1557): Divini Platonis opera omnia, Marsilio Ficino interprete, nova editio, Lugduni.

Ficino (1590): Platonis opera omnia, apud Franciscum de Preux, h. n.

Gyenge Zoltán (2016): Kép és mítosz II. A mitológia esztétikája, Typotex Kiadó, Budapest.

Horatius (1608): Q. Horatius Flaccus cum erudito Laevini Torrentii commentario nunc primum in lucem edito, Antverpiae.

Horatius (1762; 1817): Quinti Horatii Flacci Opera. Interpretatione et notis illustravit Ludovicus Desprez, in usum Serenissimi Delphini, Londini; Budae.

Horatius (1961): Opera omnia. Corvina Kiadó, Budapest.

Jakubovich Emil és Pais Dezső (1929): Ó-magyar olvasókönyv, Danubia, Pécs.

Jankovits László (2002): Acessum ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Balassi Kiadó, Budapest.

János István (2012): Vízió az égi túlvilágról. Janus Pannonius, Ad animam suam. In: Mercs István (szerk.): Egyén és világegész: János István válogatott tanulmányai. Nyíregyháza, 44–58.

Katona Tamás (1980): Énekek éneke. Károli Gáspár, a Döbrentei-kódex névtelenje, Heltai Gáspár,

Bogáti Fazakas Miklós fordításában, s. a. r. Komoróczy Géza [Bogáti Fazakas Miklós szövegét

Szabó Géza rendezte sajtó alá], Magyar Helikon, Budapest.

Kerényi Károly (1923): Ascensio Aeneae. A görög apokalyptika történetéhez. In: Egyetemes Philológiai

Közlöny (EPhK), 22–43.

Kerényi Károly (1924): Ascensio Aeneae II. Újabb kutatások az Aeneis VI. énekének magyarázatához. EPhK, 21–33.

Kerényi Károly (1940): Az ismeretlen Berzsenyi. Budapest–Debrecen–Pécs.

Kerényi Károly (1977): Görög mitológia. Gondolat Kiadó, Budapest.

Kocziszky Éva (1981): Janus Pannonius: Ad animam suam. ItK, 192–209.

Milton, John (1987): Elveszett Paradicsom – A küzdő Sámson, ford. Jánossy István és Jánosházy György, Európa Kiadó, Budapest.

Molnár József és Simonyi György (1980): Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest.

Páriz Pápai Ferenc (1782): Dictionarium Hungarico–Latinum. Cibinii.

Páriz Pápai Ferenc (1801): Dictionarium Latino–Hungaricum, Tomus I.

Platón (1984): összes művei. ford. Kövendi Dénes, Európa Kiadó, Budapest.

Platón (2005): összes művei kommentárokkal. Kövendi Dénes fordítását átdolgozta és a jegyzetek

Simon Attila, Atlantisz, Budapest.

Plinius (2001): Természetrajz (XXXIII–XXXVII.). ford. Darab Ágnes. Enciklopédia Kiadó, Budapest.

Plutarchii (1841): Scripta moralia, Graece et Latine. Parisiis.

Révai Miklós (1803): Antiquitates literaturae Hungaricae, volumen I., Pestini.

Révai Miklós (2014): Magyar irodalmi régiségek (Antiquitates literaturae Hungaricae), ford. C.

Vladár Zsuzsa, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet - OSZK, Budapest.

Sajnovics, Joannis, S. J. (1771): Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse, Tyrnaviae.

Servius (1826): Commentarii in Virgilium Serviani, instr. Albertus Lion, vol. 1. Gottingae, 1826.

Simon, Johannes (1757, 1828): Lexicon manuale Hebraicum et Chaldaicum. Hallae; Lipsiae.

Szily Kálmán (1902): A magyar nyelvújítás szótára. Hornyánszky

Viktor, Budapest.

Toldy Ferenc (1852): A magyar nemzeti irodalom története. I., Pesten.

Tóth Orsolya (2017): Andalgók, merengők, ábrándozók és rajongók. Megjegyzések Kölcsey

Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez. Irodalomtörténet, 2. sz. 147–175.

Trencsényi-Waldapfel Imre (1983): Vallástörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Vas István (1972): Hét tenger éneke. Válogatott műfordítások. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Vergilius (1984): Összes művei. Európa Könyvkiadó, Budapest.

V. Kovács Sándor s. a. r. (1987): Janus Pannonius összes munkái. Tankönyvkiadó, Budapest.

Vince Máté (2005): Ha az álom kapuja kitárul. In: Ferenczy Attila (szerk.): A rejtélyes Aeneis. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 89–116.

Weinrich, Harald (2002): A Léthé. A felejtés művészete és kritikája. ford. Mártonffy Marcell, Atlantisz Kiadó, Budapest.