Az énhatékonyság és a pszichológiai immunkompetencia összefüggései
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Hazai és nemzetközi empirikus kutatási eredmények igazolják a belső erőforrások fontosságát a lelki egyensúly megőrzésében, a kihívásokkal való sikeres megküzdésben. Jelen vizsgálatban felsőoktatásban részt vevő hallgatók énhatékonyságának, valamint a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív által lefedett területeket magában foglaló pszichés erőforrásainak feltérképezése volt a célom. A vizsgálat eredményei igazolták, hogy összefüggések mutathatók ki a válaszadó gyógypedagógus hallgatók énhatékonysági vélekedései és pszichológiai immunkompetenciája között. Összességében megállapítható jelen vizsgálat eredményei alapján, hogy a gyógypedagógus hallgatók rendelkeznek olyan erőforrásokkal, melyek segítséget nyújthatnak számukra későbbi gyakorlati, szakmai munkájuk során. Ezen erőforrások felhasználhatók a képzési folyamatban a személyiség komplex alakítása, a fejlesztendő területek megerősítése kapcsán. A személyiség erőforrásaira való tudatos odafigyelés elsajátítása a képzési folyamat egyik fontos feladatának tekinthető, mellyel az oktatás hozzájárul a leendő pedagógusok mentális egészségének megőrzéséhez.
Article Details
Hivatkozások
Bandura, A. (1977): Self-efficacy: Toward a Unifying Theory of Behavioral Change. Psychological Review, 84. 2. sz. 191−215.
Bandura, A. (1994): Self-efficacy. In: Ramachaudran, V. S. (szerk.): Encyclopedia of human behavior. 4. kötet, Academic Press, New York. 71−81.
Bandura, A. (1997): Self-efficacy: The exercise of control. Freeman, New York.
Bandura, A. (2001): Social cognitive theory: An agentic perspective. Annual Review of Psychology, 52. sz. 1−26.
Bandura, A. (2012): On the Functional Properties of Perceived Self-Efficacy Revisited. Journal of Management, 38. 1. sz. 9−44. https://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/0149206311410606 (2023.02.20.).
Bredács Alice (2019): A pozitív pedagógia fejlesztési területei – a pszichológiai immunkompetencia és a reziliencia fogalmainak tükrében. Parlando: Zenepedagógiai Folyóirat, 2. sz. Paper: 2019/2019-3. https://www.parlando.hu/2019/2019-3/BredacsAlice.pdf (2023.02.21.).
Capone, V. és Petrillo, G. (2020): Mental health in teachers: Relationships with job satisfaction, efficacy beliefs, burnout and depression. Current Psychology, 39. 1757−1766.
Kopp Mária, Schwarzer, Ralf és Jerusalem, Matthias (1993): Hungarian Questionnaire in Psychometric Scales for Cross-Cultural Self-Efficacy Research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin, Berlin.
Kopp Mária, Schwarzer, Ralf és Jerusalem, Matthias (1995): Általános énhatékonyság skála. http://userpage.fu-berlin.de/~health/hungar.htm (2023.02.20.).
Muenchhausen, S., Braeunig, M., Pfeifer, R., Göritz, A. S., Bauer, J., Lahmann, C. és Wuensch, A. (2021): Teacher Self-Efficacy and Mental Health – Their Intricate Relation to Professional Resources and Attitudes in an Established Manual-Based Psychological Group Program. Frontiers in Psychiatry, 12. sz. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2021.510183 (2023.02.21.)
Oláh Attila (1996): A megküzdés személyiségtényezői. A Pszichológiai immunrendszer és mérésének módszere. Kézirat, Budapest.
Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest.
Rózsa Sándor és Kő Natasa (é. n.): Az észlelt énhatékonyság szerepe gyermek- és serdülőkorban. Kézirat.
Salavecz Gyöngyvér, Neculai Krisztina és Jakab Ernő (2006): A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. 2. sz. 95-109. DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.2.2 http://real.mtak.hu/58525/1/mental.7.2006.2.2.pdf (2023.02.20.).
Schunk, D. H. (1990): Goal setting and self-efficacy during self-regulated learning. Educational Psychologist, 25. sz. 71−86. https://libres.uncg.edu/ir/uncg/f/D_Schunk_Goal_1990.pdf (2023.02.20.).