Examining the mental health of special education teachers and the factors related to their mental health

Main Article Content

Krisztina Pecze

Abstract

Support for mental health is becoming more and more essential these days. In the profession of teaching, the preservation of one’s mental health is particulary significant, which is affected by many factors. More and more studies are investigating the mental health of mainstream education teachers, however special education teachers receive less attention. The purpose of my research is to reveal the mental health of special education teachers and examine the factors that affect their mental health. My study delineates the theoretical background, describes the process of the research and introduces the obtained results. Although the mental health of special education teachers does not differ significantly from the other members of society, knowing the state and links of the factors can help in the prevention and intervention of mental health.

Article Details

How to Cite
Pecze, K. (2023). Examining the mental health of special education teachers and the factors related to their mental health. Módszertani Közlemények, 63(2), 87–97. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.2.87-97
Section
Mappa

References

Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest.

Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Farkas Péter (2011): A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: A pedagógusok lelki egészsége. Keresztény Szó, 22. 10. sz. 28–32.

Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J. és Sartorius, N. (2015): Toward a new definition of mental health. World psychiatry, 14. 231–233.

Horváth Szilvia (2014): Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei. In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Mozgás, környezet, egészség. International Research Institute sro, Komarno. 155–174.

Masak Andrea, Tobak Orsolya és Deutsch Krisztina (2021): Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében. Egészségfejlesztés, 62. 2. sz. 26−35.

Maslach, C. (1982): Burnout: The Cost of Caring. Prentice-Hall. Englewood. Mihálka Mária és Pikó Bettina (2018): Pedagógusok élettel való elégedettsége és összefüggése a kiégéssel, valamint a pszichoszomatikus egészség mutatóival. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19. 2. sz. 140–157.

Oláh Attila (2005): Érzelmek, Megküzdés, Optimális Élmény. Trefort Kiadó, Budapest.

Oláh Attila és Kapitány-Fövény Máté (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67. 1. sz. 19−45.

Oláh Attila, Nagy Henriett, Magyaródi Tímea, Török Regina és Vargha András (2018): Egy új mentális egészséget mérő kérdőív, a MET kidolgozása. In: Lippai Edit (szerk.): Változás az állandóságban. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Kivonatkötet. Magyar Pszichológiai Társaság, Budapest. 80–81.

Paksi Borbála, Veroszta Zsuzsanna, Schmidt Andrea, Magi Anna, Vörös András, Endrődi-Kovács Viktória és Felvinczi Katalin (2015): Pedagógus-Pálya-Motiváció. Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal, Budapest.

Petróczi Erzsébet (2007): Kiégés − elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Petróczi Erzsébet, Fazekas Márta, Tombácz Zsuzsanna és Zimányi Mária (1999): A kiégés jelensége pedagógusoknál. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 3. sz. 429–441.

Pintér Tibor (2004): Mentálhigiéné, krízis, krízisintervenció, tanácsadás. DRHE. Ethelbert Stauffer Teológiai Kutatóintézet, Szeged.

Salavecz Gyöngyvér, Neculai Krisztina és Jakab Ernő (2006): A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. 2. sz. 95–109.

Szondy Máté, Martos Tamás, Szabó-Bartha Anett és Pünkösty Mária (2014): A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15. 2. sz. 305−316.

Tomcsányi Teodóra és N. Tóth Zsuzsa (1995): Humán segítő foglalkozásúak posztgraduális mentálhigiénés képzése. Magyar Felsőoktatás, 5. 7. sz. 31–34.

Vargha András, Török Regina, Diósi Karola és Oláh Attila (2019): Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74. 3. sz. 327−346.

Vargha András, Zábó Virág, Török Regina és Oláh Attila (2020): A jóllét és a mentális egészség mérése: A Mentális Egészség Teszt. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21. 3. sz. 281–322.

Vári Krisztina (2020): Mentálhigiéné és kiégés a konduktorok körében. Tudomány és Hivatás. 1. sz. 112−122. https://semmelweis.hu/pak/files/2020/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat% C3%A1s_2020_1_final.pdf#page=112 (2022.10.20.)

Wernigg Róbert (2020): A mentális egészség a XXI. század egyik nagy népegészségügyi kihívása. Egészségfejlesztés, 61. 2. sz. 3–6.