Optical flow method as a new opportunity in research about receptive movements while listening to classical music
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Present study is based on 10 years of research about receptive movements of listeners of classical music. The new method is optical flow, which can be a powerful supplementary tool providing quantitative data for qualitative methods, such as video analysis and microanalysis. This article is to introduce the theoretical background of the research and the new method.
Article Details
References
Blood, A. J. és Zatorre, R. J. (2001): Intensely Pleasurable Responses to Music Correlate with Activity in Brain Regions Implicated in Reward and Emotion. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 98. 11818–11823. http://dx.doi.org/ 10.1073/ pnas.191355898
Cadoz, C. (1988): Instrumental gesture and musical composition. Proceedings of the lnternational Computer Music Conference. Hague. 60–73.
Cadoz, C. és Wanderley, M. M. (2000): Gesture – Music. In: Wanderley, M. M. és Battier, M. (szerk.): Trends in Gestural Control of Music (CD-ROM). IRCAM, Paris. 71–93.
Cheung, V. K., Harrison, P. M., Meyer, L., Pearce, M. T. és Koelsch, S. (2019): Uncertainty and Surprise Jointly Predict Musical Pleasure and Amygdala, Hippocampus, and Auditory Cortex Activity. Current Biology, 29. 4084–4092.
Clayton, M., Sager, R. és Will, U. (2005): In time with the music: the concept of entrainment and its significance for ethnomusicology. European Meetings in Ethnomusicology. 11. 1–82.
Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária és Szilvási Léna (2011): A koragyermekkori fejlődés természete, fejlődési lépések és kihívások: kézikönyv a Biztos kezdet program munkatársai számára. SZMI, Budapest.
Davidson, C. (2009): Transcription: Imperatives for qualitative research. International journal of qualitative methods, 8. 2. sz. 35-52.
Eagleman, D. M. (2017): Az agy: a te történeted. Akkord Kiadó, Budapest.
Farnebäck, G. (2003): Two-frame motion estimation based on polynomial expansion. In: J. Bigun és T. Gustavsson (szerk.): Proceedings from 13th Scandinavian Conference on Image Analysis. 363–370.
Ferreri, L., Mas-Herrero, E., Cardona, G., Zatorre, R. J., Antonijoan, R. M., Valle, M., Riba, J., Ripollés, P. és Rodríguez-Fornells, A. (2021): Dopamine modulations of reward-driven music memory consolidation. Annals of the New York Academy of Sciences, 1502. 1. 85–98. 14.
Forsyth, D. A. és Ponce, J. (2002): Computer Vision: A Modern Approach. Englewood Cliffs. Prentice Hall Professional Technical Reference, NJ.
Gebauer, L., Kringelbach, M. L. és Vuust, P. (2012): Ever-Changing Cycles of Musical Pleasure: The Role of Dopamine and Anticipation Psychomusicology. Music, Mind, and Brain, 2. 152–167.
Glowinski, D., Gnecco, G., Piano, S. és Camurri, A. (2013): Expressive non-verbal interaction in string quartet. In: Proceedings of Conference on Affective Computing and Intelligent Interaction (ACII 2013).
Geneva. Gold, B. P., Mas-Herrero, E., Zeighami, Y., Benovoy, M., Dagher, A. és Zatorre, R. J. (2019a): Musical reward prediction errors engage the nucleus accumbens and motivate learning. Proceedings of the National Academy of Sciences, 116. 3310–3315.
Gold, B. P., Pearce, M. T., Mas-Herrero, E., Dagher, A. és Zatorre, R. J. (2019b): Predictability and Uncertainty in the Pleasure of Music: A Reward for Learning? The Journal of Neuroscience, 39. 9397–9409.
Hansen, N. C., Dietz, M. J. és Vuust, P. (2017): Commentary: Predictions and the brain: how musical sounds become rewarding. Frontiers in Human Neuroscience, 11. 168. https://doi.org/10.3389/fnhum.2017.00168
Jensenius, A. R., Wanderley, M. M., Godoy, R. I. és Leman, M. (2009): Musical gestures: Concepts and methods in research. In: Godoy, R. I. és Leman, M. (szerk.): Musical gestures: Sound, movement, and meaning. Routledge, New York. 12–35.
Kató Zoltán és Czúni László (2011): Számítógépes látás. Typotex Kiadó, Szeged. http://tananyagfejlesztes. mik.uni-pannon.hu/images/stories/vegleges_tananyagok/masodikreszlet/ kato_czuni_szamitogepes_latas0816.pdf
Keller, P. E. (2014): Ensemble performance: interpersonal alignment of musical expression. In: Fabian, D., Timmers, R és Schubert, E. (szerk.): Expressiveness in Music Performance: Empirical Approaches across Styles and Cultures. Oxford University Press, Oxford. 260–282.
Keller, P. E. és Appel, M. (2010): Individual differences, auditory imagery, and the coordination of body movements and sounds in musical ensembles. Music Perception, 28. 27–46. DOI:10.1525/mp.2010.28.1.27
Lányiné Engelmayer Ágnes (2001): Halmozott fogyatékosság; halmozottan fogyatékosok; szócikkek. In: Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai lexikon. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 109–110.
Márkus Eszter (2005): Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati problémái. Disszertáció. Kézirat. ELTE, Budapest. Moeslund, T. B. és Granum, E. (2001): A survey of computer vision-based human motion capture. Computer Vision and Image Understanding. 81.231–68. DOI: 10.1006/cviu.2000.0897
Moran, N., Hadley, L. V., Bader, M. és Keller, P. E. (2015): Perception of ‘back-channeling’ nonverbal feedback in musical duo improvisation. PLoS One, 10. e0130070. DOI:10.1371/journal. pone.0130070
Nahalka István (2013): Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány, 1. 4. sz. 21-33 Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Nakken, H. és Vlaskamp, C. (2007): A Need for a Taxonomy for Profound Intellectual and Multiple Disabilities. Journal of Policy and Practice for Intellectual Disabilities. 4. 2. sz. 83–87.
Owens, R. (1997): Optical flow. https://homepages.inf.ed.ac.uk/rbf/CVonline/LOCAL_COPIES/ OWENS/LECT12/node4.html (2023.10.06)
Paxton, A. és Dale, R. (2013): Frame-differencing methods for measuring bodily synchrony in conversation. Behavior Research Methods, 45. 329–43. DOI:10.3758/s13428-012-0249-2
Ragert, M., Schroeder, T. és Keller, P. E. (2013): Knowing too little or too much: the effects of familiarity with a co-performer’s part on interpersonal coordination in musical ensembles. Frontiers in Auditory Cognitive Neuroscience 4. 368. DOI:10.3389/fpsyg.2013.00368
Rasch, M. (1988): Linking cognitive learning theory to instructional prescriptions. Instructional Science, 17. 4. sz.369–385. https://doi.org/10.1007/BF00056222.
Romero, V., Amaral, J., Fitzpatrick, P., Schmidt, R. C., Duncan, A. W. és Richardson, M. J. (2016): Can low-cost motion-tracking systems substitute a Polhemus system when researching social motor coordination in children? Behavior Research Methods, 1–14. DOI:10.3758/ s13428-016-0733-1
Salimpoor, V. N., Benovoy, M., Larcher, K., Dagher, A. és Zatorre, R. J. (2011): Anatomically distinct dopamine release during anticipation and experience of peak emotion to music. Nature Neuroscience, 14. sz. 257–262.
Salimpoor, V. N., Zald, D. H., Zatorre, R. J., Dagher, A. és McIntosh, A. R. (2015): Predictions and the brain: how musical sounds become rewarding. Trends in Cognitive Neuroscience, 9. 2. sz. 86–91. DOI: 10.1016/j.tics.2014.12.001
Shaffer, L. H. (1984): Timing in solo and duet piano performances. The Quarterly Journal of Experimental Psychology, 36. 577–595. DOI:10.1080/14640748408-402180
Solberg, R. T. és Jensenius, A. R. (2016). Optical or inertial? Evaluation of two motion capture systems for studies of dancing to electronic dance music. Proceedings SMC https://www. duo.uio.no/ bitstream/handle/10852/52465/Solberg_Jensenius_SMC2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y (2023.10.06.)
Tiszai Luca (2023): Az élet minden területén... A súlyos-halmozott fogyatékosságról a mai kutatások fényében. Gondolat Kiadó, Budapest.
Tiszai Luca (2018a): A közös zenélés szerepe a befogadó attitűd kialakításában: Modellprojekt és hatásvizsgálat. Doktori értekezés. EKE NTDI.
Tiszai Luca (2018b): Therapeutic use of ‚Kokas-method’ in music therapy for people with severe disabilities. Journal of Russian and East European Psychology, 55. 1. sz. 85–105. https://doi. org/10.1080/10610405.2018.1491241 47.
Tiszai Luca és Devosa Iván (2019): Akiket Bartók lenyűgözött: súlyosan halmozottan fogyatékos személyek figyelmének EEG vizsgálata zenehallgatás közben. In: Varga Anna, Andl Helga és Molnár-Kovács Zsófia (szerk): Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet. 564.
Tiszai Luca, Szűcs-Ittzés Zsuzsanna és Devosa Iván (2022): Súlyosan-halmozottan sérült felnőttek zenebefogadása az „embodied music cognition” paradigma fényében. Neveléstudomány, 10. 3. sz. 62−77.
Wanderley, M. M., Vines, B. W., Middleton, N., McKay, C. és Hatch, W. (2005): The musical significance of clarinetists’ ancillary gestures: an exploration of the field. Journal of New Music Research, 34. 97–113. DOI:10.1080/09298210500124208
Zhang, Y., Wang, X. és Qu, B. (2012): Three-Frame Difference Algorithm Research Based on Mathematical Morphology. Procedia Engineering, 29. sz. 2705–2709. https://doi.org/10.1016/j. proeng.2012.01.376