Preliminary studies for Dániel Berzsenyi’s poem A’ Tanczok (Berzsenyi’s comments on dance theory after the poem)
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Dániel Berzsenyi’s poem A’ Tánczok, a poem about the search for and expression of the Hungarian folk spirit, which formed the basis of his comments on dance history, at the same time, his later reflections contributed to the national program that was fragmentarily formulated in Berzsenyi’s poem (and poems), which was re-formulated during the reform period, and continued and completed it. In the specific, Pindarosian legality and freedom of the Hungarian dance, the peculiarity and nationality of the military and cultural virtue are also expressed in the theoretical references that follow the poem.
Article Details
References
Ábrányi Kornél (é. n.): Jellemképek a magyar zenevilágból. Budapest.
Barthélemy, Jean-Jacques (1793): Reise des jüngern Anacharsis durc Griechenland, Wien.
Batteux (1746): Les Beaux Arts réduits à un même principe, Paris.
Batteux és Schlegel (1770): Einschränkung der Schönen Künste auf einen einzigen Grundsatz, I. Leipzig.
Bándhidi Lászlóné (1998): Klasszikusok mindenkinek. Nyíregyháza. Berzsenyi Dániel (1978): Összes művei., s. a. r. Merényi Oszkár. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.
Berzsenyi Dániel (2011): Prózai munkái, s. a. r. Fórizs Gergely, Editio Princeps, Budapest.
Berzsenyi Dániel (2014) levelezése, s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps, Budapest.
Bouterwek, Friedrich (1806, 1807): Aesthetik. Leipzig, Wien und Prag.
Cicero (1985): Az istenek természete. Helikon Kiadó, Budapest.
Csekey István (1932): Liszt Ferenc származása és hazafisága, MTA, Budapest.
Domokos Mária (1999): Lavotta János. Mágus Kiadó, Budapest.
Eschenburg (1783; 1818): Handbuch der klassischen Literatur enthaltend I. Archaologie, II. Runde der Klassiker, III. Mythologie. IV. Griechen Alterthümer, V. Römische Alterthümer. Berlin und Stettin.
Fenyő István (1961): Kisfaludy Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fórizs Gergely (2009): „Álpeseken Álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben. Universitas Kiadó, Budapest.
Fresnoy (1695): De Arte Graphica – The Art of Painting, London.
Jókai Mór (1888): Az Osztrák−Magyar Monarchia Írásban és Képben. Magyarország, I., Budapest.
Jókai Mór (1914): Csataképek. Franklin-Társulat, Budapest.
Kazinczy Ferenc (1890–1927): Összes művei, levelezés, 1–22., közzéteszi Váczy János (23. kötet: Harsányi István), MTA, Budapest.
Kazinczy Ferenc (1895) levelezése 6., közzéteszi Váczy János, Budapest.
Kazinczy Ferenc (1896) levelezése, 7., közzéteszi Váczy János, Budapest.
Kis János (1816): Nevezetes utazások tárháza I., Pesten
Kis jános (1809): A régi Görögök’ erköltseinek és szokásainak, vagy vallásbéli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírása. Pozsony. Kárpáti Attila István (2015): Wesselényi István és az árvízi hajós. FONS, 3. sz. 343–361.
Kisfaludy Sándor (1903): Munkái, I., s. a. r. Heinrich Gusztáv. Franklin-Társulat, Budapest.
Liszt, Franz (1859): Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Paris.
Liszt Ferenc (2020): A cigányokról és magyarországi zenéjükről. ford. és s. a. r. Hamburger Klára, Balassi Kiadó, Budapest.
Luden, Heinrich (1808): Grundzüge Ästhetischer Vorlesungen zum Akademische Gebrauche. Göt tingen.
Major Ervin (1928): Bihari János. Zenei Szemle, 1–2. sz. 5–27.
Major Ervin (1935): Liszt Ferenc magyarsága. Magyar Muzsika, 7–11.
Major Ervin (1967): Fejezetek a magyar népzene történetéből. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest.
Makó Pál (1769): Compendaria logicae institutio. Bécs.
Mátray Gábor (1853): Bihari János, magyar népzenész életrajza. In: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre (szerk.): Magyarország és Erdély Képekben, II., Pest.
Meyer, Fritz (1957): Johann Joachim Eschenburg (1743–1820). Braunschweig.
Paul, johann, Friedrich (1813): Vorschule der Aesthetik. Stuttgart und Tübingen.
Pál József (1988): A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Rakos Miklós (2002): Könnyűlovasság. Zenekar, 9. 2. sz. 22–30.
Rakos Miklós (2011): Bihari János: Hatvágás verbung. Zenekar, 18. 2. sz. 28–34.
Rakos Miklós (2017): Hogyan lettek világhírűek Ruzitska Ignác veszprémi verbunkos táncgyűjteményének dallamai (1823–1832). Veszprémi Szemle, 19. 3. sz. 227–260.
Réthei Prikkel Marián (1924): A magyarság táncai. Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára, Buda pest.
Ruzitska Ignátz és Rakos Miklós (1994): Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből – Veszprém vármegyei nóták, szerzői kiadás.
Sárosi Bálint (2002): Bihari János. Mágus Kiadó, Budapest.
Szabó András (1814): Philosophiára vezető értekezések. Erdélyi Muzéum, 90–113.
Szilágyi Sándor (1930): Lavotta János. A kor és az ember. Könyvbarátok Szövetsége, Budapest.
Ujfalussy József (1960): Hogyan kerülnek a magyarok Beethoven III. szimfóniájának utolsó tételébe? Adalékok a szimfonikus finálé tartalmi kérdéséhez. Magyar Zene, 1. 1. sz. 7–15