Kulturális rendszerek elsajátítása és használata Az olvasás az agy, a kultúra és a web között

Absztrakt

Az ember kognitív tevékenységét számos kulturális rendszer teszi lehetővé, illetve irányítja. A mai evolúciós irányultságú kognitív pszichológia ezeket a rendszereket nem egyszerűen a ’magas kultúra’ és az iskoláztatás konstruált következményeinek tartja, hanem olyan, beállítást és egyéni élet során történő stabilizációt igénylő reprezentációs fordulatok (Merlin Donald) eredményeinek, melyek az ember biológiai alapú szocialitásának és a kultúra önkényeit elfogadó természetes pedagógiai hozzáállásának (Csibra és Gergely) a következményei. A természetes nyelv mint egyetemes rendszer lehetővé teszi nemcsak a távoli dolgokról való kommunikációt, hanem a nem közvetlenül észlelt tudások elsajátítását, a Russell értelmében vett kettős episztemológia (érzékelésen és leíráson alapuló tudás) megjelenését is. A nyelv mint elsődleges kulturális rendszer egyszerre ad számunkra kódokat és általános, illetve specifikus tudásokat. Ugyanaz érvényes a másodlagos kulturális rendszerekre, az írás/olvasás, számolás, zene stb. rendszereire is. A dolgozatban elsősorban az olvasásra és a webalapú tudásszervezésre összpontosítva bemutatom ezeknek a másodlagos rendszereknek néhány feszítő jellemzőjét, melyek a kognitív kutatás és a szervezett oktatás közös kérdéseibe helyezik őket. A másodlagos rendszerek, miközben lassan alakulnak ki az egyénnél, működésükben ugyanolyan gyorsak és hatékonyak, mint az észlelés elsődleges rendszerei. Miközben nincsenek evolúciósan kialakult előre specializált moduláris idegrendszeri „központjaik”, egy idegrendszeri újrahasznosítás (Dehaene) révén megtalálják a működtetésükhöz optimális agykérgi rendszereket. A paradoxonok mellett kitérek a mai legújabb rendszerek felvetette gondokra is. Vajon a digitális eszközök támogatta feladatmegoldás, a képernyőn keresztüli állandó vándorlás, az állandóan hozzáférhető tudásrendszerek kattintásnyi távolsága és például a webalapú tudáskeresés ki fogja-e alakítani a maga idegrendszeri fülkéjét, mint az olvasás tette volt, illetve visszafejleszti-e vagy új kategorizációkra készteti-e a meglevő kognitív rendszereinket?