Diplomán túl – jövőkép és pályaorientáció a szakmaipedagógus-képzésben
Main Article Content
Absztrakt
2021-ben egy hazai pedagóguslétszámot vizsgáló nagymintás kutatás 39%-ra tette a szakmai elméleti tárgy oktatóinak és 30%-ra a szakmai alapozó tárgyak oktatóinak arányát a betöltetlen álláshelyek tekintetében, ami azt bizonyítja, hogy a szakképzésbe bekapcsolódó oktatókra nagy mértékben és mielőbb szükség van (Lannert, 2021). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott, 2020-ban elindított Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiai program a szakmai és a felnőttképzés rendszerszintű fejlesztését vette célba, melynek fontos eleme volt a szakmaipedagógus-képzés megújítása is. A 2021 szeptemberében elindult, alapdiplomát adó szakoktató képzés egyik fő célja a szakmatanulás vonzóvá tétele olyan oktatók képzésével, akik alkalmasak az iskolarendszerű szakoktatás és a felnőttképzés keretében a szakma műveléséhez szükséges gyakorlati tudás és készségek átadására, emellett törekvés az is, hogy a szakmai pedagógusok létszámát a végzettek körével növelni lehessen. A szakoktató szakra való jelentkezés nagy ösztönzője volt a bejutáshoz elegendő középszintű érettségi, ezért a jelentkezők között magas arányban vannak, akik nem elsősorban a szakképzésbe való bekapcsolódás céljából, hanem más, egyéni motivációk miatt vesznek részt a képzésben, ami kérdésessé teszi, hogy a szakember-utánpótlás valóban megvalósul-e. A 2022-ben lefolytatott, teljes populációt megcélzó, kérdőíves kvantitatív kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezze, mi volt a valódi motivációja a hallgatóknak a szakra való jelentkezésben, a képzés tartalma milyen irányban formálta az eredeti, egyéni célkitűzéseket – tekintettel a résztvevők eltérő szocio-demográfiai hátterére, valamint szerteágazó érdeklődési és tapasztalati körére –, emellett képet kívántunk kapni arról is, mivel járulhat hozzá egy felsőoktatási képzőhely ahhoz, hogy a szakmaipedagógus- jelöltek motiváltak legyenek az iskolarendszerű szakoktatásba való bekapcsolódásra. A 103 fő részvételével lefolytatott kutatás eredményei igazolták, hogy a többség nem az iskolarendszerű szakképzésbe való bekapcsolódás miatt választotta a szakoktató szakot, inkább az önképzés igénye és egyéb személyes célok motiválták őket. A szakmai tudás átadásának szándéka azonban szinte mindenkinél megjelenik, amelyre alapozhatnak a képzőhelyek korszerű oktatási tartalommal, változatos, a kornak megfelelő oktatói módszertannal és hallgatóbarát szemlélettel, melyek által átformálhatóak az eredeti célok, s az iskolarendszerű szakképzésbe való bekapcsolódást vonzóvá tehetik számukra. A hallgatók az egyetem részéről nemcsak tudásbeli, hanem kapcsolati támogatást is várnak, az oktatói karrierjük indulásához fontosnak tartanák, ha a szakképző iskolákkal való összeköttetésben, kommunikációban segítséget kapnának.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ádám, A. (2020). Didaktikai kérdések a szakmatanár-képzésben. In Juhász, O. (szerk.), Szakmai tanárképzés a tanterveken túl. Miskolci Egyetemi Kiadó. 5–19.
Ádler, J. & Stocker, M. (2012). Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében. TM 60. sz. műhelytanulmány. Versenyképesség kutatások műhelytanulmány-sorozat. BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ.
Barakonyi, K. (2004). Egyetemek rangsorolása, teljesítményük értékelése. Vezetéstudomány, 35 (1-6), pp. 2-7.
Aradi, B., Bujdosó, Gy., Horváth, G. Szokol, P. (2017). Informatika a felsőoktatásban 2017. Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen. file: https://www.inf.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/if_2017_konferencia_kiadvanya_20180117.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 05.
Bacs-Bán, A. (2021). Alternatív utakon a pedagógushiány leküzdésének érdekében. Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények, 1 (1). 129-140.
Bacsa-Bán, A. (2022). Hozzáadott érték. egy felsőoktatási intézmény képzéseiben. DUE
Press, Dunaújváros.
Bartal, O. (2019). Attitűd-vizsgálat a szülők és a pedagógusok körében a BYOD-módszer tanórai alkalmazásának tekintetében egy tolna-megyei általános iskola felső tagozatán. In Varga, A., Andl, H., & Molnár-Kovács, Zs.(szerk.), Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Pécs: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság PTE BTK Neveléstudományi Intézet. 351.
Chernenko, O. (2020). Modern pedagogical technologies in higher education. Pedagogy and Education Management Review, (2), 52–59. DOI: 10.36690/2733-2039-2020-2-52
Csikósné Maczó, E. (2019). A gamifikáció felsőoktatási alkalmazásának lehetőségei. Képzés és Gyakorlat, 17 (3–4). 23–32.
Dringó-Horváth, I. (2018). IKT a tanárképzésben: a magyarországi képzőhelyek tanárképzési moduljában oktatók IKT-mutatóinak mérése. Új Pedagógiai Szemle. 2018/9-10. 13-41.
Györgyi, Z. (2022). A negyedik ipari forradalom és a hazai szakképzés. Educatio, 31(1), 56-69. DOI: 10.1556/2063.31.2022.1.5
Hovdhaugen, E., Kottmann, A., Thomas, L., & Vossensteyn, J. J. (2015). Dropout and completion in higher education in Europe. Annex 1: literature review. European Union. DOI: 10.2766/023254
Hrubos, I. (2021). A bolognai tornyok üzenete: tanulmányok az európai felsőoktatási reformról és a nemzetközi trendekről. Gondolat Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-556-074-5
Hülber, L., Papp-Danka, A., Dringó-Horváth, I. (2020). A felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának korrajza szakértői interjúk alapján. Opus et Educatio Vol. 7. No. 4. 27.
ITM (2019). Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira. 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat. fájl: https://ikk.hu/files/Szakkepzes_4.0.pdf, https://ikk.hu/files/Szakkepzes_4.0_II.pdf Utolsó letöltés: 2023. 10.10.
Köcséné Szabó, I. (2009). A tanárjelöltek tanárról alkotott nézetei, és azok változása a képzés során és a pályára lépés első éveiben. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. fájl: https://ppk.elte.hu/file/kocsene_szabo_ildiko_disszdolgo.pdf Utolsó letöltés: 2023.10.12.
KSH (é.n.). A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban. fájl: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/felsook_exp_eu.pdf Utolsó letöltés: 2023.10.14.
Lannert, J. (2021). Zárótanulmány az emberierőforrás-szűkösségekről a magyar közoktatásban. TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment, és Oktatáskutató Központ Zrt.
Maczó, E. (2023). A digitális oktatásban felhalmozott hátrányok és kompenzálási lehetőségei hátrányos helyzetű csoportoknál. Civil Szemle, Különszám VI. 91-106.
Molnár, Gy., Turcsányi-Szabó, M. Kárpáti, A. (2020). Digitális forradalom az oktatásban–perspektívák és dilemmák. Magyar Tudomány, 181 (1), 56-67. DOI:10.1556/2065.181.2020.1.6
Molnár, Gy. (2018). Hozzájárulás a digitális pedagógia jelenéhez és jövőjéhez (eredmények és perspektívák). MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport Közlemények. fájl: http://real.mtak.hu/86246/1/Hozz%C3%A1j%C3%A1rul%C3%A1s%20a%20digit%C3%A1lis%20kor%20pedag%C3%B3gi%C3%A1j%C3%A1hoz_MTA%20nyitott_kiadv%C3%A1ny.pdf Utolsó letöltés: 2023.10.10.
Námesztovszki, Zs. Kovács, C. (2018). IKT az oktatásban jellegű programok és fejlesztések az MTTK-n. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, ISBN: 978-86-87095-81-6, 418–426.
Ollé, J. (2010). Egy módszer alkonya: a katedrapedagógia végnapjai a felsőoktatásban. In Dobó, I., Perjés, I. Temesi, J. (szerk.), Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések. Konferencia-előadások. Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, Budapest. 22–31.
Pirohov-Tóth, B. (2022). A felsőoktatás átalakulása és dilemmái az elmúlt években. Polgári Szemle: gazdasági és társadalmi folyóirat. 18 (4-6). 338-348. ISSN 1786-6553
Polónyi, I. (2018). A hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok felsőoktatásba kerülésének esélyei. Statisztikai Szemle, 96.évf.10.sz. 1001-1019.
Pusztai, G. (2013). Kapcsolatok a felsőoktatási intézményben. Láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 105-129.
Rajcsányi-Molnár, M. (2016). Intézményi válaszok a hallgatói lemorzsolódás csökkentésére a felsőoktatásban. Konferenciaelőadás, MELLearN Intenzív Szakmai Szeminárium.
Shaytura, S.V., Ordov, K. & Minitaeva, A.M. (2019). Digital learning methods for the digital economy. 10.2991/iscde-19.2019.117. Proceedings of the International Scientific and Practical Conference on Digital Economy (ISCDE 2019) DOI: 10.2991/iscde-19.2019.117
Schofer, E., & Meyer, J. W. (2005). The Worldwide Expansion of Higher Education in the Twentieth Century. American Sociological Review, 70(6), 898–920. DOI: 10.1177/000312240507000602
Tőzsér, Z. (2012). A „nem-tradicionális” hallgató. A nemzetközi szakirodalom tanulságai. Iskolakultúra (1). 89-94.
Trautmann, L. & Vida, C. (2021). Tudásalapú gazdaság–iparpolitika–felsőoktatás. Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy, 16 (4), 49-76. DOI: 10.14267/RETP2021.04.04
Varga, J. (2007). Kiből lesz ma tanár?: A tanári pálya választásának empirikus elemzése. Közgazdasági Szemle, 54 (7-8). 609-627.