Az interkulturális kompetencia szerepe a katonai idegennyelv-oktatásban

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept 18, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.9.68
Kulcsszavak:
idegennyelv-oktatás, audio-linguális katonai nyelvoktató módszer, kulturális tudatosság, interkulturalitás, interkulturális kompetencia

Main Article Content

Tóth József
Pannon Egyetem HTK Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet
Zsigmond Anikó
Pannon Egyetem HTK Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet
V. Szabó László
Pannon Egyetem HTK Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet
https://orcid.org/0000-0003-0657-4040

Absztrakt

Tanulmányunkban először is az amerikai hadsereg által eddigi leghatékonyabb, már a múlt század negyvenes éveiben alkalmazott Army Method (ún. audio-linguális) nyelvoktató módszer történetét és elméleti hátterét tekintjük át röviden, hangsúlyozva ennek lehetséges szerepét is a mai katonai nyelvoktatásban. Ezt követően az interkulturális kompetencia fogalmát, illetve előzményeit vizsgáljuk, kitérve néhány ezt taglaló elméletre. Végül az interkulturális kompetencia szerepét emeljük ki általában az idegennyelv-oktatásban (nemcsak az angol, de pl. a német nyelv oktatásában is), illetve ezen belül a katonai nyelvoktatásban, kitérve e módszer szükségességét már felismerő és alkalmazó hazai nyelvoktatói programokra, tanulságos és tovább gondolható példaként mutatva be azokat a jövő (katonai) nyelvoktatását illetően.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Tóth, J., Zsigmond, A., & V. Szabó, L. (2023). Az interkulturális kompetencia szerepe a katonai idegennyelv-oktatásban. Iskolakultúra, 33(9), 68–81. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.9.68
Folyóirat szám
Évf. 33 szám 9 (2023)
Rovat
Tematikus blokk: Kutatások a katonai képzések területéről külföldön és hazánkban. Dilemmák és jó megoldások

Funding data

Hivatkozások

Baráth, Á. (2019). Kulturális kompetencia és szociális munka. Esély, (2), 110–124.

Bárdos, J. (2000). Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai. Nemzeti Tankönykiadó.

Bennett, M. J. (1986). A developmental approach to training for intercultural sensitivity. International Journal of Intercultural Relations,10(2), 179–196. DOI: https://doi.org/10.1016/0147-1767(86)90005-2

Bennett, J. M. & Bennett, M. J. (2004, szerk.). Handbook of Intercultural Training. SAGE Publications. DOI: https://doi.org/10.4135/9781452231129

Bennett, J. M. (2008). Transformative training: Designing programs for culture learning. In: Moodian, M. A. (szerk.), Contemporary leadership and intercultural competence: Understanding and utilizing cultural diversity to build successful organizations. Sage. 95–110. DOI: https://doi.org/10.4135/9781452274942.n8

Butzkamm, W. & Caldwell, J. (2009). The Bilingual Reform. A Paradigm shift in Foreign LanguageTeaching. Gunter Narr.

Chomsky, N. (1967). A Review of B. F. Skinner’s Verbal Behavior. In Jakobovits, L. A. & Miron, M. S. (szerk.), Readings in the Psychology of Language. Prentice-Hall. 142–143.

Deardorff, D. K. (2006). The Identification and Assessment of Intercultural Competence as a Student Outcome of Internationalization at Institutions of Higher Education in the United States. Journal of Studies in International Education, (10), 241–266. DOI: https://doi.org/10.1177/1028315306287002

Diekhoff, J. S. (1945). The Mission and the Method of Army Language Teaching. Bulletin of the American Association of University Professors, 31(4), 606–620. DOI: https://doi.org/10.2307/40220639

Felder, R. M. (1995). Learning and Teaching Styles in Foreign and Second Language Education. Foreign Language Annals,28(1), 21–31. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1944-9720.1995.tb00767.x

Garamvölgyi, J. (2022). A kulturális intelligencia és a vezetői kompetenciák összefüggéseinek vizsgálata multikulturális környezetben. Disszertáció. MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.54598/002010

Häußling, R. & mtsai (2016). Akkulturation. In Kopp, J. & Steinbach, A. (szerk), Grundbegriffe der Soziologie. Verlag für Sozialwissenschaften. 1–24.

Sunnus, S. H. (1994). Herder Lesebuch. Zum 250. Geburtstag. Insel.

Korpics, M. (2011). Az interkulturális kommunikáció. Pécsi Tudományegyetem BTK. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/index.html

Liddicoat, A. J. & Scarino, A. (2013). Intercultural Language Teaching and Learning. John Wiley. DOI: https://doi.org/10.1002/9781118482070

Lüsenbrink, H.-J. (2005). Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer. Metzler.

Richards, J. C. & Rodgers, T. S. (1986). Approaches and Methods in Language Teaching. Cambridge University Press.

Rivers, W. M. (1964). The Psychologist and the Foreign-Language Teacher. 2. kiadás. ‎University of Chicago Press.

Sárosdyné Szabó, J. (2006). A kompetencia alapú nyelvtanítás előnyei és buktatói.THL, 2(1–2), 15–21.

Smith, P. D., Jr. & Baranyi, H. A. (1968). A Comparison Study of the Effectiveness of the Traditional and Audiolingual Approaches to Foreign Language Instruction Utilizing Laboratory Equipment. ERIC Clearinghouse.

Szombathelyi, Sz. (2014). Kompetencia-fogalomhasználata és az interkulturális párbeszéd gyakorlata a szociális területen.http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2013/09/24313_kompetencia_szsz_rubeus.pdf