A lemorzsolódás esélyét befolyásoló társadalmi és intézményi tényezők a felsőoktatásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen társadalmi és intézményi tényezők okozzák a felsőoktatás hallgatóinak lemorzsolódását, elbizonytalanodását a diplomaszerzési szándékukban, illetve azt, hogy magabiztosan haladjanak a végzettség megszerzése felé. Elemzésünk a kelet-magyarországi felsőoktatási régió intézményéből egykor lemorzsolódott hallgatók, valamint jelenlegi hallgatók körében végzett nagymintás kérdőíves felmérések egyesített adatbázisán alapul. Kétváltozós módszerek mellett multinomiális logisztikus regresszióelemzéssel vizsgáljuk, hogy a hallgatók neme, társadalmi háttere, a képzés finanszírozási formája, a tanulmányaik melletti fizetett munkavállalásuk, valamint az oktatókkal és a diáktársakkal való kapcsolatuk hogyan befolyásolja a lemorzsolódás, a lemorzsolódási kockázatba kerülés és a perzisztens hallgatóvá válás esélyét. A korábbi tanulmányokkal ellentétben, amelyek a lemorzsolódottakat az intézményből való kikerülés után nem tudták összehasonlítani a tanulmányaikat folytató, lemorzsolódási veszélynek kitett és a tanulmányokat magabiztosan folytató hallgatókkal, kutatásunk újszerűsége ezen csoportok összehasonlítása. Eredményeink azt mutatják, hogy a tényleges lemorzsolódást legalább annyira befolyásolja a hallgatók kedvezőtlen társadalmi háttere, mint az intézményi integrációs tényezők.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program
Hivatkozások
Arulampalam, W., Naylor, R. A. & Smith, J. P. (2007). Dropping out of medical school in the UK: Explaining the changes over ten years. Medical Education, 41(4), 385–394. https://doi.org/10.1111/j.1365-2929.2007.02710.x
Astin, A.W. (1984). Student Involvement: A Developmental Theory for Higher Education. Journal of college student personnel 25, 297–308.
Astin, A. W. (1993). What matters in college? Four critical years revisited (1st ed). Jossey-Bass.
Astin, A. W. & Antonio, A. L. (2012). Assessment for excellence: The philosophy and practice of assessment and evaluation in higher education (2nd ed). Rowman & Littlefield Publishers.
Berger, J. B. & Milem, J. F. (1999). The Role of Student Involvement and Perceptions of Integration in a Causal Model of Student Persistence. Research in Higher Education, 40(6), 641–664. https://doi.org/10.1023/A:1018708813711
Bocsi, V., Ceglédi, T., Kocsis, Z., Kovács, K. E., Kovács, K., Müller, A., Pallay, K., Szabó, B. É., Szigeti, F. & Tóth, D. A. (2019). The discovery of the possible reasons for delayed graduation and dropout in the light of a qualitative research study. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation, 3(1), 27–38. https://doi.org/10.1556/2059.02.2018.08
Bocsi, V., Fényes, H. & Pusztai, G. (2022). First-generation students at universities from the aspect of achievement, motivation and integration. Revija za sociologiju, 52(1), 61–85. https://doi.org/10.5613/rzs.52.1.3
Bocsi Veronika, Pusztai Gabriella & Fényes Zsuzsanna Hajnalka (2020). Első generációs hallgatók a campuson: Különös tekintettel az eredményesség kérdéskörére. Szociológiai szemle, 30(4), 26–44. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.4.2
Bradley, H. (2017). ‘Should I stay or should I go?’: Dilemmas and decisions among UK undergraduates. European Educational Research Journal, 16(1), 30–44. https://doi.org/10.1177/1474904116669363
Braxton, J. M. (2000, szerk.). Reworking the student departure puzzle (1st ed). Vanderbilt University Press.
Cabrera, A. F., Castañeda, M. B., Nora, A. & Hengstler, D. (1992). The convergence between two theories of college persistence. The Journal of Higher Education, 63(2), 143–164. https://doi.org/10.1080/00221546.1992.11778347
Ceglédi, T., Fényes, H. & Pusztai, G. (2022). The effect of resilience and gender on the persistence of higher education students. Social Sciences, 11(3), 93. https://doi.org/10.3390/socsci11030093
Clark, B. R. & Trow, M. (1966). The organizational context. In Newcomband, T. M. & Wilson, E. K. (szerk.), College peer groups: Problems and prospects for research. Aldine Press. 17-70.
Dwenger, N., Storck, J. & Wrohlich, K. (2012). Do tuition fees affect the mobility of university applicants? Evidence from a natural experiment. Economics of Education Review, 31(1), 155–167. https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2011.10.004
Fényes Hajnalka (2009). Nemek szerinti iskolai eredményesség és a férfihátrány hipotézis. Magyar Pedagógia, 109(1), 77-101. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/412
Gairín, J., Triado, X. M., Feixas, M., Figuera, P., Aparicio-Chueca, P. & Torrado, M. (2014). Student dropout rates in Catalan universities: Profile and motives for disengagement. Quality in Higher Education, 20(2), 165–182. https://doi.org/10.1080/13538322.2014.925230
Gebel, M. & Baranowska-Rataj, A. (2012). New inequalities through privatization and marketization? An analysis of labour market entry of higher education graduates in poland and ukraine. European Sociological Review, 28(6), 729–741. https://doi.org/10.1093/esr/jcs012
Giani, M. S., Attewell, P. & Walling, D. (2020). The value of an incomplete degree: Heterogeneity in the labor market benefits of college non-completion. The Journal of Higher Education, 91(4), 514–539. https://doi.org/10.1080/00221546.2019.1653122
Godor, B. P. (2017). Academic fatalism: Applying durkheim’s fatalistic suicide typology to student drop-out and the climate of higher education. Interchange, 48(3), 257–269. https://doi.org/10.1007/s10780-016-9292-8
Hatos, A. & Pop, A. (2019). Commitment to the goal of completing studies in higher education: Dropout risk of the students from social science specialization from three Romanian public universities. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation, 3(1), 12–19. https://doi.org/10.1556/2059.02.2018.05
Hegedűs Roland (2016). Számok–arányok–mintázatok a felsőoktatásba felvett hátrányos helyzetűek esetében. Modern Geográfia, 11(3), 1-14. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23926/Modern%20Geogr%C3%A1fia,%20XI.%20%C3%A9vf.,%202016-3.pdf?sequence=1
Heublein, U. (2014). Student drop-out from german higher education institutions. European Journal of Education, 49(4), 497–513. https://doi.org/10.1111/ejed.12097
Hübner, M. (2012). Do tuition fees affect enrollment behavior? Evidence from a ‘natural experiment’ in Germany. Economics of Education Review, 31(6), 949–960. https://doi.org/10.1016/j.econedurev.2012.06.006
Kahu, E. R. (2013). Framing student engagement in higher education. Studies in Higher Education, 38(5), 758–773. https://doi.org/10.1080/03075079.2011.598505
Kálmán, O. (2019). A felsőoktatás oktatóinak szakmai fejlődése: Az oktatói identitás alakulása és a tanulás módjai. Neveléstudomány, 1, 74–97. https://doi.org/10.21549/NTNY.25.2019.1.6
Kehm, B. M. (2014). Editorial: Editorial. European Journal of Education, 49(4), 453–456. https://doi.org/10.1111/ejed.12092
Kehm, B. M., Larsen, M. R. & Sommersel, H. B. (2019). Student dropout from universities in Europe: A review of empirical literature. Hungarian Educational Research Journal, 9(2), 147–164. https://doi.org/10.1556/063.9.2019.1.18
Kerby, M. B. (2015). Toward a new predictive model of student retention in higher education: An application of classical sociological theory. Journal of College Student Retention: Research, Theory & Practice, 17(2), 138–161. https://doi.org/10.1177/1521025115578229
Kocsis Zsófia (2020). A hallgatói munkavállalás mint a lemorzsolódás egyik lehetséges tényezője. Educatio, 29(2), 295–304. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.9
Kocsis, Z., Alter, E. & Pusztai, G. (2022). The role of student employment in persistence and efficiency in stem higher education. International Journal of Education in Mathematics, Science and Technology, 10(4), 831–848. https://doi.org/10.46328/ijemst.2177
Kocsis, Z. & Pusztai, G. (2021). A double road to success? Impact of dual education on effectiveness. Research in Post-Compulsory Education, 26(2), 164–188. https://doi.org/10.1080/13596748.2021.1909923
Kovács, K. (2022). A survey of the interrelation between sports and persistence among students in five countries. Journal of College Student Retention: Research, Theory & Practice, 23(4), 1018–1041. https://doi.org/10.1177/1521025119889588
Kovács Klára, Ceglédi Tímea, Csók Cintia, Demeter-Karászi Zsuzsanna, Dusa Ágnes Réka, Fényes Hajnalka, Hrabéczy Anett, Kocsis Zsófia, Kovács Karolina Eszter, Markos Valéria, Máté-Szabó Barbara, Németh Dóra Katalin, Pallay Katalin, Pusztai Gabriella, Szigeti Fruzsina, Tóth Dorina Anna, Váradi Judit (2019). Lemorzsolódott Hallgatók 2018. CHERD-H.
Kuh, G.D., Kinzie , J., Buckley , J.A., Bridges, B.K., Hayek , J.C. (2006). What Matters to Student Success: A Review of the Literature. National Postsecondary Education Cooperative.
Ladányi János (1994). Rétegződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio
Li, I. W. & Carroll, D. R. (2020). Factors influencing dropout and academic performance: An Australian higher education equity perspective. Journal of Higher Education Policy and Management, 42(1), 14–30. https://doi.org/10.1080/1360080X.2019.1649993
Markos, V., Kocsis, Z. & Dusa, Á. R. (2019). Different forms of civil activity and employment in hungary and abroad, and the development of student drop-out. Central European Journal of Educational Research, 1(1), 41–54. https://doi.org/10.37441/CEJER/2019/1/1/3342
Milem, J.,& Berger, J. (1997). A modified model of college student persistence: Exploring the relationship between astin’s theory of involvement and tinto’s theory of student departure. Journal of College Student Development, 38(4), 387–400. https://scholarworks.umass.edu/cie_faculty_pubs/11
Mortenson, T. G. (2012). Measurements of persistence. In Seidman, A. (szerk.), College student retention: Formula for student success (2nd ed). Rowman & Littlefield Publishers. 35-60.
O’Neill, L. D., Wallstedt, B., Eika, B., & Hartvigsen, J. (2011). Factors associated with dropout in medical education: A literature review: Factors associated with dropout in medical education. Medical Education, 45(5), 440–454. https://doi.org/10.1111/j.1365-2923.2010.03898.x
Education at a Glance 2019: OECD Indicators (2019). OECD. https://www.oecd-ilibrary.org/education/education-at-a-glance-2019_f8d7880d-en
Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (1980). Predicting freshman persistence and voluntary dropout decisions from a theoretical model. The Journal of Higher Education, 51(1), 60–75. https://doi.org/10.1080/00221546.1980.11780030
Pascarella, E. T. & Terenzini, P. T. (1991). How college affects students (First edition). Jossey-Bass Publishers.
Pásztor, A. (2018). Destination unknown? Study choices and graduate destinations of Hungarian youth in Slovakia. European Journal of Education, 53(1), 118–127. https://doi.org/10.1111/ejed.12259
Perna, L. W. (2010, szerk.). Understanding the working college student: New research and its implications for policy and practice (1st ed). Stylus.
Pusztai Gabriella (2021) A lemorzsolódási rizikó növekedésének esélyét befolyásoló tényezők. In Pusztai Gabriella & Szigeti Fruzsina (szerk.), Előrehaladási és lemorzsolódási kockázat a felsőoktatásban. CHERD. 92-100.
Szerző (2011).
Szerző (2019).
Pusztai, G., Fényes, H. & Markos, V. (2021). The effect of volunteering and voluntary group membership on student’s persistence. Heliyon, 7(9), e07900. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2021.e07900
Pusztai, G., Fényes, H., Szigeti, F. & Pallay, K. (2019). Dropped-out students and the decision to drop-out in hungary. Central European Journal of Educational Research, 1(1), 31–40. https://doi.org/10.37441/CEJER/2019/1/1/3341
Pusztai Gabriella, Kovács Klára & Hegedűs Roland (2019). Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap. Educatio, 28(4), 737–754. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.4.6
Pusztai, G. & Szabó, P. Cs. (2008). The bologna process as a trojan horse: Restructuring higher education in hungary. European Education, 40(2), 85–103. https://doi.org/10.2753/EUE1056-4934400205
Reay, D., Crozier, G. & Clayton, J. (2009). ‘Strangers in paradise’? : Working-class students in elite universities. Sociology, 43(6), 1103–1121. https://doi.org/10.1177/0038038509345700
Ross, S., Cleland, J. & Macleod, M. J. (2006). Stress, debt and undergraduate medical student performance. Medical Education, 40(6), 584–589. https://doi.org/10.1111/j.1365-2929.2006.02448.x
Seidman, A. (2012, szerk.). College student retention: Formula for student success (2nd ed). Rowman & Littlefield Publishers.
St. John, E. P., Hu, S. & Weber, J. (2001). State Policy and the Affordability of Public Higher Education: The Influence of State Grants on Persistence in Indiana. Research in Higher Education, 42(4), 401–428. https://doi.org/10.1023/A:1011002808866
Stiburek, S., Vlk, A. & Švec, V. (2017). Study of the success and dropout in the higher education policy in Europe and V4 countries. Hungarian Educational Research Journal, 7(1), 43-56. DOI: 10.14413/herj.2017.01.04
Stinebrickner, R. & Stinebrickner, T. R. (2014). A major in science? Initial beliefs and final outcomes for college major and dropout. The Review of Economic Studies, 81(1), 426–472. https://doi.org/10.1093/restud/rdt025
Szemerszki Marianna (2018). Lemorzsolódási adatok és módszertani megfontolások. In Pusztai Gabriella & Szigeti Fruzsina (szerk.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 18-28.
Tinto, V. (1975). Dropout from higher education: A theoretical synthesis of recent research. Review of Educational Research, 45(1), 89–125. https://doi.org/10.3102/00346543045001089
Tinto, V. (1993). Leaving college: Rethinking the causes and cures of student attrition (2nd ed). University of Chicago Press.
Váradi, J., Demeter-Karászi, Z. & Kovács, K. (2019). The connection between extracurricular, leisure time activities, religiosity and the reasons for drop-out. Central European Journal of Educational Research, 1(1), 55–67. https://doi.org/10.37441/CEJER/2019/1/1/3343
Wollscheid, S., Stensaker, B., Jongbloed, B., Vossensteyn, H., Cremonini, L., Hovdhaugen, E., Kaiser, F. & Cremonini, L. (2015). Dropout and Completion in Higher Education in Europe: Main Report; CHEPS, NIFU. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4deeefb5-0dcd-11e6-ba9a-01aa75ed71a1/language-en
Wolter, S. C., Diem, A. & Messer, D. (2014). Drop-outs from Swiss Universities: An empirical analysis of data on all students between 1975 and 2008: Drop-Outs from Swiss Universities. European Journal of Education, 49(4), 471–483. https://doi.org/10.1111/ejed.12096
Yorke, M. & Longden, B. (2004). Retention and student success in higher education. Society for Research into Higher Education & Open Univ. Press.
Zając, T. Z. & Komendant-Brodowska, A. (2019). Premeditated, dismissed and disenchanted: Higher education dropouts in Poland. Tertiary Education and Management, 25(1), 1–16. https://doi.org/10.1007/s11233-018-09010-z