Térbeli formaalkotó tevékenységek tanórai integrációjának előnyei és lehetőségei egy biológiatanár szemszögéből

Absztrakt

Az emberiséget a kezdetektől fogva foglalkoztatja a körülöttünk lévő világ megismerése. Elődeink rájöttek, hogy megfigyeléseiket, tapasztalataikat formázás útján rögzíthetik az utókor számára. Más élőlényekkel és saját emberi testükkel kapcsolatos felfedezéseiket így tovább örökíthették, mindeközben pedig az alkotó és az eszközkészítő formaalakító tevékenységek gyakorlata nyomán egyre fejlettebb finom- és pszichomotoros, valamint absztrakciós képességekre tettek szert. Tanulmányomban felidézem a vizuális kommunikáció, ezen belül a formaalkotás szerepét mai világunk kialakulásában. Megkísérlem bizonyítani, hogy a formaalkotás tanórai integrációja sok szempontból előnyös lehet a tanulók számára. Először a formaalkotó tevékenységek készség-képességfejlesztő hatásait vizsgálom, melynek során gondolatkísérlet útján mutatom be a módszer bizonyított előnyeit és a benne rejlő fejlesztő potenciált. Ezt követően művészetterápiás kutatások eredményeire támaszkodva ismertetem a formálás egészség- és személyiségfejlesztő hatásait. Röviden kitérek a tevékenység kreativitást és motivációt serkentő hatásaira is. A legnagyobb hangsúlyt annak alátámasztására helyezem, hogy a formaalkotó tevékenység bizonyos helyzetekben nagyban növelheti a tanulás hatékonyságát biológia tananyagtartalmak tanítása során. Olyan külföldi kutatásokat mutatok be, melyek az elmúlt években bizonyították, hogy a formaalkotó tevékenység valódi alternatívát nyújthat a boncolás kiváltására az egyetemi anatómia kurzusokon és a közoktatásban egyaránt. Tanulmányom konklúziójaként megállapítom, hogy érdemes lenne itthon is kutatásokat végezni a formaalkotás tantárgyi integrációjával kapcsolatban. Mivel a módszer szorosan illeszkedik a 2020-as NAT aktív tanulói tevékenységgel kapcsolatos kívánalmaihoz, érdemes lenne több tantárgy szemszögéből is megvizsgálni annak tanórai alkalmazhatóságát.