A hagyományos női szereprepertoár és a reformtörekvések megjelenésének ambivalenciája Gyertyánffy István munkáiban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az emlékezéskultúra utóbbi évtizedben bekövetkezett erősödése előhívta bennem azt az igényt, hogy a pedagóguskutatáshoz egy új, komplexebb megközelítést használjak. Fontosnak tartom, hogy ahogy a történészek és egyéb diszciplínák gondozói teszik, a különböző korok műveltségét történeti kategóriaként értékőrző és értékhordozó sajátosságaiban vizsgáljam. Az utóbbi években egyik kutatói célom volt, hogy Gyertyánffy István (1834–1930) korszerű neveléstörténeti narratívája megszülessen. A mikrotörténeti metodika szinte azonnal nyilvánvalóvá vált, amikor felfedeztem az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában a pedagógussal kapcsolatos primer dokumentumokat. Ezúttal a pedagóguskutatás keretén belül tervezem a nemzetnevelő nőneveléssel kapcsolatos korai, a 19. század utolsó harmadából származó gondolatait górcső alá venni. Véleményem szerint Gyertyánffy oktatással kapcsolatos megállapításai hiánypótlónak számítottak a maga korában, még ha a mai olvasó számára időnként elavult nézeteket is tartalmaznak. Ideáját egyértelműen a századfordulós hazai törekvések és mozgalmak kontextusában érdemes vizsgálni, és mikrotörténeti elemzéssel felfedni, hogy milyen kül- és belföldi személyek, illetve nemzetközi és hazai áramlatok voltak hatással a pedagógusra.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Levéltári források
Gyertyánffy István teljes kézirattári anyaga az Országos Széchényi Könyvtár állományában: Analekta, 21 db. Fol. Hung., 2253, 2254, 2255.; Levelek Gyetyánffy Istvánhoz, Levelestár, 198 db.; Quart Hung., 3058, 3059, 3060, 3061, 3062, 3063 (levelezőkönyv).
Szakirodalom
Baska Gabriella-Szabolcs Éva (2005). Életreform-motívumok a Népművelés (Új Élet) című folyóiratban 1906-1918. Iskolakultúra, 2. 5-12.
Bozsoki Petra (2019). Bővülő értelmiségi női szereprepertoára 19. századi Magyarországon, A Kánya Emília-féle honleányi szerepváltozatról. Irodalomismeret, 3. 37-38.
Cardoso, Fatima (2011). „Sydenham's chorea.” Handb Clin Neurol, 100, 221-229.
D [sine nomine] (1879). Könyvismertetés, Néptanítók lapja, 5. 89-91.
Dombi Alice (2003). Gyertyánffy István nevelői működése, a Theano-pedagógia. In Dombi Alice, Oláh János (szerk.), A XIX. századi magyar pedagógusok a polgárosodásért. APC-Stúdió, Gyula. 163-172.
Donáth Péter (2008). A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből, 1868-1958. Trezor, Budapest.
Erismann, Friedrich (1880). Népszerű egészségtan. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest.
Gyertyánffy István-Kiss Áron (1891). Népiskolai módszertan / Dittes Frigyes után/, Budapest, Dobrowsky - Franke, 1891, 201-209.
Gyertyánffy István (1876). Az ellenzéki szellem az iskolában, Egyet. Ny., Budapest.
Gyertyánffy István (1883). Könyvismertetés. Néptanítók lapja, 52. 823-824.
Gyertyánffy István (1896). Nagyméltóságú Wlassics Gyula ... úrhoz intézett emlékírat az Országos Tanszermúzeum és Paedagógiai Könyvtár ügyében. Hornyánszky Ny., Budapest.
Gyertyánffy István (1915). Theano—három részben. Budapest, Lampel.
Gyertyánffy István, Kiss Áron (1904). Népiskolai módszertan / Dittes Frigyes [átd. és ford.], 6. kiad. Stampfel, Budapest.
Gyertyánffy István, Kiss Áron, RADÓ Vilmos (1890). ABC és olvasókönyv az elemi népiskolák I. osztálya számára, Méhner, Budapest.
Gyertyánffy István-Kiss Áron (1888-1890). Magyar olvasókönyv. Méhner, Budapest.
Gyertyánffy István-Kiss Áron (1976). A népiskola módszertana /Dittes Frigyes után/., Franklin Ny., Budapest.
Imre Sándor (1913). A nőnevelés és a lélektan. Magyar Pedagógia, 22. 623-628.
Imre Sándor (1928). Neveléstan: bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Studium, Budapest.
Jáki László (2008). Kiss Áron, a tankönyvíró (Elektronikus Könyv és Nevelés, 2008), https://epa.oszk.hu/01200/01245/00038/jl_0802.htm, letöltés: 2022. 02.12.
K. Beniczky Irma (1927). Illemtan: A leányérzelem világa. Franklin Társulat, Budapest.
Kelemen Elemér (2007). A pedagógus Gyertyánffy István és a budai Paedagogium. In Uő. (szerk.), A tanító a történelem sodában— Tanulmányok a magyar tanítóság 19–20. századi történetéből. Iskolakultúra, Pécs. 71-77.
Kéri Katalin (2008). Hölgyek napernyővel: nők a dualizmus kori Magyarországon, 1867-1914. Pro Pannónia, Pécs.
Kéri Katalin (2018). Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon: nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással. Kronosz, Pécs, 2018.
Kerschenseiner, Georg (1930). Die Seele des Erziehers und das Problem der Lehrerbildung. 3. Aufl, Leipzig, Teubner, Berlin.
Key, Ellen (1976). A gyermek évszázada, Tankönyvkiadó, Budapest.
Kiss Áron (1880). A nőnevelésről. In Kiss Áron, Komáromy Lajos, Péterffy Sándor (szerk.), Olvasókönyv a tanító- s tanítóképző intézetek első osztálya számára. Dobrowsky - Franke, Budapest. 229-230.
Kiss Dávid (2022). „Az olvasás is gondolkodás s az írás is beszéd.” – Kiegészítések és kommentárok az irodalomtanítás körüli vitákhoz. Új Pedagógiai Szemle. 72. 07-08. 30-42.
Kolubán Samu, Gyertyánffy István, Kiss Áron (1906). Népiskolai neveléstan és módszertan tanító- és tanítóképző-intézetek számára / A népiskolai módszertan c. művének felhasználásával/, 7. kiad. Stampfel, Budapest.
Krakker Anna (2021). Egy környezeti nevelési oktatócsomag gyakorlati lehetőségei, In: Medovarszki István (szerk.), Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021 - Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás, Békéscsaba. 115-126.
Medovarszki István (2020). Lebutítás vagy disszemináció? A kulturális javak átadását gátló tényezők a konstruktivizmus és az újmédia szemszögéből. Új Pedagógiai Szemle, 70. 7-8. 76-90.
Mervo Zoltánné (1981). Adatok Bihar megye népoktatásának történetéhez 1868-1876. In Gazdag István (szerk.), A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, 49-52.
Miklós Gergely (1885). Az iskola egészségügye. Néptanítók lapja, 75. 615-617.
Mikonya György (2003). Kiút vagy tévút? Reformpedagógiai újítások a német internátusi nevelésben. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
Mikonya György (2005). A magyar anarchisták iskolaügyei és életreform törekvései. Iskolakultúra, 2. 52-63.
Mikonya György (2008). A Herbart-recepció historiográfiai kutatása. In.: Pukánszky Béla (szerk.): A neveléstörténet-írás új útjai. Gondolat, Budapest.
Németh András (1996). A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996.
Németh András (2005a). Reformpedagógia és életreform. Iskolakultúra, 2. 3-5.
Németh András (2005b). A századelő magyar életreform törekvései. Iskolakultúra. 2. 38-52.
Nóbik Attila (2019). A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Pelesz Nelli (2020). Megújuló pedagógusképzés a Dél-Alföldön: Reformtervek a két világháború közötti gazdasági szakoktatásban, Délvidéki Szemle, 1-2. 95-104.
Petrik Géza (1893). A Néptanítók Lapja 1868-1892. évi folyamainak repertóriuma. Dobrowsky, Budapest.
Pukánszky Béla (1995). A radikális neveléskritika tárgya: a hagyományos iskola. In Pukánszky Béla, Németh András (szerk.), Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Pukánszky Béla (2002). A tizenkilencedik század gyermekfelfogása. Iskolakultúra, 2. 14-29.
Pukánszky Béla (2005). Kodály Zoltán zenepedagógiája és az életreform. Iskolakultúra, 2. 26-38.
Pukánszky Béla (2006). A nőnevelés évezredei: fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Gondolat, Budapest.
Rohn József (1889). Gyertyánffy István. Magyar Pedagógiai Szemle, 5. 143.
Rosseau, Jean Jaques (1875). Emil, vagy A nevelésről. Franklin, Budapest.
Rosseau, Jean Jaques (1978). Emil, vagy A nevelésről, 3. kiad. Tankvk., Budapest.
Skiera, Ehrenhard (2004). Az életreform mozgalmak és a reformpedagógia. Iskolakultúra, 3. 32–45.
Sólyom Réka (2006). A népiskolai magyartanítás módszereiről a Néptanítók lapja (1894-1895) alapján. THL2, 1-2. 102-112.
Somogyi Géza (1879). A nőkérdés, hazai viszonyainkra való tekintettel. Dobrowsky - Franke, Igló.
Somogyvári Lajos (2009). Narratívum(ok) Brunszvik Teréz életéről és munkásságáról. Iskolakultúra, 19(3-4), 101-109.
Szűts-Novák Rita (2019a). Szendrey Júlia (1828-1868) költőnő romantikus gyermekképe. Korunk, 3. 84-95.
Szűts-Novák Rita (2019b). A pedagógia reformja? Imre Sándor (1877—1944) gondolatai a reformpedagógiáról. In Tóth Péter; Benedek András, Mike Gabriella, Duchon Jenő (szerk.), Fejlődés és partnerség a felsőoktatásban határok nélkül - Development and Partnership in HE without Borders. BME Gazdaság- És Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 31-39.
Szűts-Novák Rita (2019c). „Ez az út, az igazság, az élet” - Imre Sándor nemzetneveléssel kapcsolatos fogalomrendszere módosulása az első világháborút követő években (1919–1929). In Pelesz Nelli (szerk.), Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon. Szeged, Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, 103–118.
Szűts-Novák Rita (2020). Vass Jenő népnevelési törekvései a dualizmuskori (1870-1883) Berettyóújfalun a korabeli sajtó tükrében. Korunk, 1. 84-93.
Szűts-Novák Rita (2021). A nőnevelés és feminizmus dilemmája Gyertyánffy István pedagógiájában. In Medovarszki, István (szerk.), Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021 - Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás, Békéscsaba. 15-29.
Szűts-Novák Rita (2022). Gyertyánffy István és Imre Sándor nőképe és nőnevelési gondolatai (doktori értekezés), Eger, http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/107/4/disszert%C3%A1ci%C3%B3_Sz%C5%B1ts_Nov%C3%A1k.pdf , letöltés: 2022. 02.12.
Szűts-Novák Rita (2023). Berta Ilona nőnevelési működése Gyertyánffy István Epilógusa nőképének alapján. Korunk, 1. 104-112.
Vajna Géza (1907). Női foglalkozásokról. Szamos, 96. 1.