Az egyetem munkaerőpiacra való felkészítő szerepének a vizsgálata hallgatói interjúk alapján
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A 21. században előtérbe került a kompetenciák fejlesztésének igénye. A szakirodalom szerint a puha készségek teszik lehetővé, hogy a fiatal pályakezdők potenciális munkaerővé váljanak. A legtöbb oktatási rendszer felvértezi a végzetteket a munka világába való belépéshez szükséges kognitív készségekkel, azonban a felsőoktatásra gyakran jellemző a tanárközpontú szemlélet, amely nem támogatja a puha készségek fejlesztését. Feltáró jellegű kvalitatív kutatásunkban vizsgáljuk, hogyan támogatják a felsőoktatási intézmények a hallgatók munkaerő- piaci átmenetét és készségfejlődését. Az interjúk is arról tanúskodnak, hogy az egyetem jó alapot biztosít, de a felsőoktatási képzés során kevésbé összpontosítanak a soft skillek fejlesztésére. A kutatás eredményei számos olyan kulcsfontosságú területre és azok hiányosságaira világítanak rá, amelyek fejlesztése nemcsak az egyén szintjén fontos, hanem hosszabb távon az egyetemi képzések megítélése szempontjából.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ailer, P. (2017). Duális képzés – tapasztalatok, eredmények. https://www.mkt.hu/wp-content/uploads/2017/10/Ailer_Piroska.pdf Utolsó letöltés: 2021.12.22.
Balogh, G. (2014): Integratív tehetségmenedzsment szempontrendszer a gazdasági felsőoktatásban Egyéni-szervezeti tehetségmenedzselés és területi tehetséggazdálkodás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar példáján. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem
Buday-Sántha, A. (2013). Kutatás főbb megállapításai és következtetései. In: Szűcs Krisztián (szerk.) (2013): Dél-dunántúli régió fejlesztése. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 528-538.
Castro, C. M., Levy, D. (2001). Four Functions in Higher Education. International Higher Education, (23). https://doi.org/10.6017/ihe.2001.23.6594
Cross, P.K. (1987). The Changing Role of Higher Education in the United States. Higher Education Research & Development, 6(2), 99-108.
Dobos, E. (2013). Személyes kompetenciák, személyes márka, karrier – Szerkesztői bevezető. Magyar Coachszemle, 2(2), 3-4.
Elliott, G. (2017). Introduction to the special issue on ‘Learning for Work. Research in Post-Compulsory Education, 22(1), 1-6, DOI: 10.1080/13596748.2016.1272083
Fitzgerald, T. (2012). Tracing the fault lines. In Fitzgerald, Tanya, White, J. & Gunter, M. H. (eds.): Hard Labour? Academic Work and the Changing Landscape of Higher Education. Bingley, UK, Emerald Group, 1-22.
Györgyi, Z. (2012). A képzés és a munkaerőpiac. Találkozások és töréspontok. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 70-78.
Harrison, D. F. (2017). The Role of Higher Education in the Changing World of Work. EDUCAUSE Review, 52(6).
Hercz, M., Koltói, L., Pap-Szigeti, R. (2013). Hallgatói kompetenciaértékelés és modellkutatás. Felsőoktatási Műhely, 1. sz. 83-97. p.
Holik I., Makó F. (2022). A munkaadói képzési igény és a foglalkoztatási készségigény felmérése. In: Steklács, János; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) 21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség. Absztraktkötet: XXII. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 256.
Hurtado, S. (2007). The Study of College Impact. In Gumport, P. J. (eds.): Sociology of Higher Education: Contributions and their Contexts. Baltimore, Johns Hopkins University Press, 94-113.
Kálmán, O. (2019). A felsőoktatás oktatóinak szakmai fejlődése: az oktatói identitás alakulása és a tanulás módjai. Neveléstudomány: Oktatás Kutatás Innováció, 25(1), 74-97.
Kiss P., Lerner, N., Lukács, F. (2010). Kompetenciavizsgálatok módszertana, első tapasztalatok. Kompetenciamérés a felsőoktatásban. Diplomás pályakövetés. Educatio, 3. sz. 109-122.
Kocsis, Zs. (2021). Eredményesebbek-e a dolgozó hallgatók? In Pusztai, Gabriella; Szigeti, Fruzsina (szerk.): Lemorzsolódási kockázat és erőforrások a felsőoktatásban. Debrecen, CHERD-Hungary, 264-288.
Kovács, I. (2016). Country Background Report Hungary, prepared for the HE Innovate Hungary country review, unpublished report submitted to the OECD.
Kovács K. et al. (2019). Lemorzsolódott hallgatók. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó
Lewis, S.G. (n.d.). The changing role of higher education. Retrieved December 28, 2022, from https://www.iiep.unesco.org/en/chang ing-role-higher-education
Nagy, Á. (2022). Hardware-software: hard skill-soft skill – az okokra épülő tervezés kudarca. Elméleti háttér. In In: Steklács, János; Molnár-Kovács, Zsófia (szerk.) 21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség. Absztraktkötet: XXII. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 255-256.
Óbuda University (2018). STEM-Hungary - STEM-végzettséget szerzett pályakezdők és fiatal munkavállalók helyzetére vonatkozó nemzetközi kutatások másodelemzése.
Perna, L. (2010). Understanding the Working College Student New Research and Its Implications for Policy and Practice. Sterling, Stylus Publishers, 283-309.
Pogátsnik, M. (2019). The Impact of Dual Higher Education on the Development of Non-Cognitive Skills. In: In search of excellence in higher education edited by G. Kováts, Z. Rónay. Budapest, Magyarország, 179-190.
Ramaley, J. (2014). The Changing Role of Higher Education: Learning to Deal with Wicked Problems. Journal of Higher Education Outreach and Engagement,18(3). 7-22.
Ranschburg, Á. (2004). Az iskolák értékelési-mérési gyakorlata és a kompetenciák. Új Pedagógiai Szemle, 54(3), 52-68.
Sárdi, Cs. (2012, szerk). A felsőoktatás-pedagógia kihívásai a 21. században. Problémák és megoldási javaslatok. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó.
Teichler, U. (2003). Az európai felsőoktatási reformok főbb kérdései. Egy felsőoktatás- kutató véleménye. Educatio, 12(1), 3-18.
Teichler, U. (2011): International Dimensions of Higher Education and Graduate Employment. In Teichler, U. (eds.): The Flexible Professional in the Knowledge Society: New Challenges for Higher Education. Netherlands, Springer, 177-197.
Török, I: (GJ, 2017/9., 18-26. o.): Gondolatok a felsőoktatás (saját) feladatairól https://jogkodex.hu/doc/3717364
Veresné Somosi, M. (2013). A szervezeti kompetencia- és képességmérés problémái. Kvantitatív és kvalitatív módszerek empirikus szervezetkutatási alkalmazásai. In: Szabó Lajos (szerk.) (2013): Mérföldkövek és kihívások a menedzsmentben. Konferenciakötet. Veszprém: Pannon Egyetem, 47-65.
Walsh, J. (2018). The Transformation of Higher Education. In: Higher Education in Ireland, 1922–2016. Palgrave Macmillan, London.https://doi.org/10.1057/978-1-137-44673-2_7