Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek? : gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában

Main Article Content

Erika Garadnai

Absztrakt

A felekezetileg és politikailag megosztott 17. századi Magyarországon az 1610–20-as esztendők tekinthetők a hazai hitvitázó irodalom virágkorának. Az 1650-es évek után azonban már Európában és hazánkban is egyre kevesebb egyházpolitikai és vallási tétje volt a polemikus irodalomnak, és a vitairatok száma jelentősen csökkent. Érdekes jelenség tehát, hogy a Magyar Királyság területén 1657-től kezdve ismét felélénkült a hitvitázás. Ennek hátterében elsősorban azok a politikai változások álltak, amelyek felborították azt a viszonylagos egyensúlyt, amely a század közepén a magyar katolikus és protestáns rendek között fennállt (Heltai, 2007). Erdély államiságának meggyengülése és az erősödő katolicizmus egy „ütközőzónában”, az addig elsősorban protestáns túlsúlyú felsőmagyarországi régióban éreztette leginkább hatását.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Garadnai, E. (2011). Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek? : gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában. Iskolakultúra, 21(8-9), 34–41. Elérés forrás https://iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21169
Rovat
Cikkek