A köztesség, a közvetítés és a kulturális fordítás speciális kérdései Közép‐Európában

Absztrakt

A szlovénra, illetve magyarra fordított kortárs magyar és szlovén regényekben nagy számban lelhetők fel a legismertebb retorikai trópusok, a sajátosan kódolt metaforák, valamint azok a „kultúrspecifikumok” vagy „kulturális reáliák”, melyek az értelmezés konkrét kulturális és asszociációs formáját igénylik. Ennek megértése/fordítása jártasságot feltételez, amelyet egy kulturálisan meghatározott közösség ismer, formál. E reáliák ugyanis olyan mentális, érzelmi, társadalmi stb. sémák, amelyek az adott kulturális kontextusban speciális jelentéssel bírnak. E tanulmányban konkrét példák alapján veszem fontolóra azokat a fordítási módokat, melyeket a szlovén, illetve a magyar fordítók alkalmaztak az általam kiválasztott művekben, vagyis a lefordított kulturális reáliák konkrét eseteivel, fordítási lehetőségeivel/ lehetetlenségeivel foglalkozom.