Gazdaság, medialitás, műkritika A kritikai diskurzus szerkezetváltásának keretei

Absztrakt

A kultúra, ezen belül az irodalom felfogható olyan ellentétes erőket magában foglaló praxisként, amely egyrészt valamely veszteséget vagy áldozatot feltételező társadalmi szertartás, ugyanakkor viszont piaci jellegű, haszonelvű
termelőtevékenység is egyben. Az alkotás mint szimbolikus cselekvés és mint piacra termelő kalkuláció logikája az ajándékozás gazdasági logikájának inverze: az előbbi eszmeire konvertálható piaci érdekeket, az utóbbi pedig piacira konvertálható eszmei értékeket követ. A(z Új) gazdasági kritika problémafelvetései nem csupán azt teszik láthatóvá, hogy Művészet és Gazdaság, Eszme és Pénz nem feltétlen oppozicionális alá-fölérendeltségben, hanem valamiféle szimbiózisban funkcionálnak, de alkalmasnak tűnnek bizonyos irodalmi folyamatok újrakontextualizálására is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kritika műfaja, nyelve, kulturális pozíciója és funkciója miképpen változott meg a másodlagos szóbeliség korában az online kritika megjelenésével és térhódításával.
Miféle gazdasági tényezők befolyásolhatták a változásokat, milyen piaci folyamatok játszottak-játszanak közre a kritikai diskurzusformák módosulásaiban, a nyomtatott megjelenésről lassan az internetes felületekre áthelyeződő szövegek nyelvi és funkcionális létmódjának tekintetében?