Sozialstruktur der Selbsständigen Frauen in den Ostslowakischen Städten an der Schwelle zur neuzeit am Beispiel Bardejov (Bartfeld)

Abstract

E tanulmány arra vállalkozik, hogy forrásadatok alapján az egyedülálló asszonyokat állítsa a figyelem középpontjába. A városi társadalomban az adófizetőknek valamilyen, a termeléssel összefüggésben álló tevékenységet kellett folytatni. A fenti kötelezettségtől csak a családoknál szolgálók mentesültek. A szerző a 17. század első feléből há- rom évet választott ki, az 1603-ast, 1619-est és az 1645-öst, s ezek adólistáinak adataiból kiindulva tekintette át az egyedülálló nők társadalmi szerepét. Kétfajta vizsgálati formát is bemutat, az egyik szerint egy hármas tagozódási rendszert állíthatunk fel: a termeléssel foglalkozó nők csoportja, a cselédek igen népes köre, s végül a napszámosok. A másik kategorizálás a háztulajdon szerint két csoportot különböztet meg: a tulajdonosokat és a bérlőket. Az utóbbi csoport 1603-ban még csak fele volt az előbbinek, de a további vizsgált években hirtelen növekedésnek indult. A módosabb egyedülálló nők tevékenységi köréhez a borkereskedelem és a lenvászon készítése tartozott. Ez utóbbi különösen fontos Bártfa történetében. Tőke híján inkább a gazdagabb városi tanácsosok kezében összpontosult a termelés nagyobb része. A munkafolyamatok elvégzésére nagymértékben alkalmaztak egyedülálló nőket. A város termelési kapacitásának stagnálása súlyosan érintette a tárgyalt társadalmi csoport két fontos rétegét is, míg a háztartásban élő cselédség életkörülményei csak közvetlenül függtek a munkaadók anyagi hátterétől.