Postcovid mentális egészséget és tanulási hatékonyságot fejlesztő edukációs program ismertetése és hatékonysága az SZTE-ETSZK hallgatóinak körében
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
A pandémia sokrétűen hatott életünkre. Ezen hatások közé tartozik a stresszel, hangulati élettel és kiégéssel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribb előfordulása is, amely a felsőoktatásban tanulókat is érinti. Célunk volt a hallgatók tapasztalataiból kiindulva képet kapni a pandémia tanulmányokra és mentális egészégre kifejtett hosszú távú hatásairól.
Longitudinális vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának hallgatóit toboroztuk (N=55). Az első vizsgálati alkalommal (T1) az alapvető demográfiai adatokon kívül saját fejlesztésű kérdéseket (online/offline tapasztalatok), standardizált kérdőíveket (Észlelt Stressz Kérdőív, Maslach Hallgatói Kiégés Skála, Megküzdési Módok Kérdőív, Beck Depresszió Rövidített Kérdőív) és saját fejlesztésű skálákat (Időmenedzsment Skála, Tanulástechnika Skála, Stresszkezelés Skála) alkalmaztunk. A résztvevőket két csoportba soroltuk. A kísérleti csoport tagjai négy héten keresztül heti két alkalommal e-mailben edukációs anyagokat kaptak, amiben a kontrollcsoport tagjai nem részesültek. A második adatfelvételkor (T2) mindkét csoporton visszamérést végeztünk egy rövidített kérdőívcsomaggal.
A kontrollcsoportban (N=31) szignifikáns javulást kizárólag az észlelt stressz mértéke mutatott a T1 és T2 időpontok összehasonlításakor (p=0,049), míg a kísérleti csoportban (N=24) több változó esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. A 4 hetes program után az észlelt stressz szintje csökkent (p=0,001), a kiégés hatékonyságcsökkenés dimenziójában javulás mutatkozott (p=0,009), nőtt a céltudatos cselekvéssel való megküzdés mértéke (p=0,009), az érzelmi egyensúly keresésével történő megküzdés mértéke (p=0,032), a tanulástechnikai módszerek alkalmazási gyakorisága (p=0,001) és a stresszkezelési technikák alkalmazási gyakorisága is (p=0,022).
A megalkotott program hatékonyságát bizonyítják eredményeink, melyek a legtöbb tényező mentén pozitív irányú változást igazoltak. Érdemes lehet az online tér adta lehetőségekkel élni hasonló programokkal, akár preventív célzattal is.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Alsoufi, A., Alsuyihili, A., Msherghi, A., Elhadi, A., Atiyah, H., Ashini, A., Ashwieb, A., Ghula, M., Hasan, H. B., Abudabuos, S., Alameen, H., Abokhdhir, T., Anaiba, M., Nagib, T., Shuwayyah, A., Benothman, R., Arrefae, G., Alkhwayildi, A., Alhadi, A., „…”, Elhadi, M. (2020). Impact of the COVID-19 pandemic on medical education: Medical students’ knowledge, attitudes, and practices regarding electronic learning. PloS One, 15(11) doi:10.1371/journal.pone.0242905
Di Blasio, B., & Szigeti, M. V. (2022). Hallgatói kiégés szindróma a poszt-COVID-19 időszakban. Közösségi Kapcsolódások-tanulmányok kultúráról és oktatásról, 2(1), 5-17. doi: 10.14232/kapocs.2022.1.5-17.
Hargitai D. M., Sasné Grósz A. & Veres Z. (2020). Hagyományos és online tanulási preferenciák a felsőoktatásban – A COVID-járvány kihívásai. Statisztikai Szemle, 98(7), 839–857. doi:https://doi.org/10.20311/stat2020.7.hu0839
Hazag A., Major J., & Ádám S. (2010). A hallgatói kiégés szindróma mérése: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatának (MBI-SS) validálása hazai mintán=Assessment of burnout among students. Validation of the Hungarian version of the Maslach Burnout Inventory-Student Version (MBI-SS). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 151-168. doi: 10.1556/Mental.11.2010.2.4
Heitlerné Lehoczky, M. (2009). A hallgatók életminőségének javítása stresszkezelő tréninggel. Szakmai Füzetek (27), 24-29.
Herold M., Herold R., Csuta C., & Tényi T. (2021). Hikikomori: a COVID–19-járvány egy lehetséges mentálhigiénés következménye. Orvosi Hetilap, 162(41), 1637-1642. doi: https://doi.org/10.1556/650.2021.32357
Hrubos I. (2021). A koronavírus-válság hatása a felsőoktatásra, Educatio, 30(1), 50-62. doi: https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.4
Julesz M. (2020). A telemedicina és a COVID–19-világjárvány. Információs Társadalom 20(3), 27–38. doi: https://doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.3.2
Kazainé Ónodi, A. (2022). Online vagy hagyományos tantermi oktatás? Educatio, 30(3), 508-514. doi: https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.10
Kopp, M., & Skrabski, Á. (1992). Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó, Budapest
Kopp M., Skrabski Á., & Czakó L. (1990). Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken, 1(2), 4-24.
Lazányi K., R. (2011). A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest, 155-170., Óbudai Egyetem
Lazányi K., R. (2012). Stressz és társas támogatás a felsőoktatásban. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest, 341-360., Óbudai Egyetem
Machado, R. A., Bonan, P., Perez, D., & Martelli Júnior, H. (2020). COVID-19 pandemic and the impact on dental education: discussing current and future perspectives. Brazilian oral research, 34, doi: 10.1590/1807-3107bor-2020.vol34.0083
Madhav, K. C., Sherchand, S. P., & Sherchan, S. (2017). Association between screen time and depression among US adults. Preventive medicine reports, 8, 67-71. doi: 10.1016/j.pmedr.2017.08.005
Mheidly, N., Fares, M. Y., & Fares, J. (2020). Coping With Stress and Burnout Associated With Telecommunication and Online Learning. Frontiers in public health, 672. doi: https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.574969
Oláh, B., Rádi, B. M., & Kósa, K. (2022). Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 23(3), 286-315. doi: https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.011
Pikó, B. (2001). Gender differences and similarities in adolescents’ ways of coping. The Psychological Record, 51(2), 223-235. doi: 10.1007/BF03395396
Sklar, J. (2020). ‘Zoom fatigue’ is taxing the brain. Here's why that happens. National Geographic, https://www.nationalgeographic.com/science/article/coronavirus-zoom-fatigue-is-taxing-the-brain-here-is-why-that-happens
Stauder, A., Balog, P., Kovács, M., & Susánszky, É. (2016). A Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő program magyar adaptációja és 10 éves tapasztalatai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17(2), 81-95. doi: https://doi.org/10.1556/0406.17.2016.2.1
Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216. doi: 10.1556/Mental.7.2006.3.4
Szűts Z. (2020). A tanárképzés digitális transzformációjának kevésbé exponált elemei (Az intézmény, a szülő, és a tanár új szerepei). Civil Szemle, 17, Különszám 2020, 133-145.
Van de Velde, S., Buffel, V., Bracke, P., Van Hal, G., Somogyi, N. M., Willems, B., Wouters, E. & C19 ISWS consortium#. (2021). The COVID-19 international student well-being study. Scandinavian Journal of Public Health, 49(1), 114-122. doi: 10.1177/1403494820981186