Health behavior and health literacy among college students
Main Article Content
Abstract
Lifestyle and health-conscious behavior have a decisive influence on an individual's state of health. However, health professionals are not only responsible for their own health, but they also have an indirect impact on those who they care for. Their decisions for their own health will be determined by their health literacy, and their understanding of health will also affect their future health promotion activities. The aim of our research is to examine the health behavior and understanding of our students and their correlations. Between September and October 2021, we conducted a quantitative, descriptive cross-sectional survey among students participating in health science training at the University of Szeged, with targeted sampling (n = 152). Data collection was online and completed voluntarily and anonymously. The data collection tool was a questionnaire composed of self-edited questions and validated question sets. In addition to descriptive statistical analysis using IBM SPSS Version 25.00 software, a chi-square test, Fisher’s exact test, and Mann Whitney test were performed at a 95% confidence level (p <0.05). The majority of respondents (82.1%) have at least good subjective health, but only half of the sample participants (51%) exercise for at least 150 minutes per week. 43.7% of the participants consume fruit and 41.7% vegetables daily. One-third of them have an excellent understanding of health. Vegetable consumption is significantly affected by body shape (p = 0.001), and none of the obese eat vegetables at least once a day. First-graders consume a significantly higher proportion of fruit per day (p = 0.006), but consumption of sugary soft drinks is also more common among them (p = 0.033). It is more common in the lower age group (p = 0.027) to move enough. The health perception of nurses was significantly worse (p = 0.013). Our results on physical activity were certainly affected by the pandemic period, however, along with progress in studies, none of the factors related to health behaviors showed improvement. The workload of students in the upper grades is increasing, but it would be important to ensure that their lifestyles can improve as their knowledge expands.
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Bencsik, A., Csanádi, Á., Horváth-Csikós, G. & Juhász, T. (2018). Az egészségmagatartás jellemzői egyetemista fiatalok körében. Valóság, 61 (5), 53-67.
Boros, J., Gárdos, É. & Kovács, K. (2021). Egészségi állapot. In: Demográfiai portré 2021 (139-162). KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, LVII (3), 41-45. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.68
Dombrádi, V., Czifra, E., Gáll, T., Nagy, A. & Bíró, K. (2019). Az egészségmagatartás összehasonlító vizsgálata az orvostanhallgatók és jogászhallgatók körében. Egészségfejlesztés, LX (1), 6-19. https://doi.org/10.24365/ef.v60i1.344
Egészségjelentés 2016. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2017. január
Haase, A., Steptoe, A., Sallis, J. F. & Wardle, J. (2004). Leisure-time physical activity in university students from 23 countries: associations with health beliefs, risk awareness, and national economic development. Preventive Medicine, 39 (1), 182-190. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.01.028.
Hussain, R., Guppy, M., Robertson, S. & Temple, E. (2013). Physical and mental health perspectives of first year undergraduate rural university students. BMC Public Health 13, 848. https://doi.org/10.1186/1471-2458-13-848.
Koltai, J. & Kun, E. (2016). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, LVII (2), 3-21. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.62
KSH (2021). Tehetünk az egészségünkért. Központi Statisztikai Hivatal
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html#szubjektvegszsgillapot
Letöltés dátuma: 2022.02.15.
Lévai, K., Rucska, A. & Kiss-Tóth, E. (2018). Fizikai aktivitás és egészség: avagy milyen összefüggés található a lakosság fizikai aktivitása és egészségi állapota között. Egészségtudományi közlemények, 8 (2), 59-70.
Mullan, J., Burns, P., Weston, K., McLennan, P., Rich, W., Crowther, S, Mansfield, K., Dixon, R., Molsen, E.& Osborne, R. H. (2017). Health Literacy amongst Health Professional University Students: A Study Using the Health Literacy Questionnaire. Education Sciences, MDPI, 7,54 https://doi.org/10.3390/educsci7020054
Pöszment, T. & Bácsné Bába, É. (2016). Sportolási szokások felmérése a Debreceni Egyetemre 2016-ban felvételt nyert hallgatók körében. In. Sport és társadalom (37-48). Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen.
Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J. Doyle G., Pelikan J., Slonska Z., Brand H. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health 12, 80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80
Sukys S., Cesnaitine V. J. & Ossowsky Z. M. (2017). Is Health Education at University Associated with Students Health Literacy? Evidence from Cross-Sectional Study Applying HLS-EU-Q. In: Hindawi BioMed Research International, Article ID 8516843, 9 p. https://doi.org/10.1155/2017/8516843
Taller, Á., Makara, P. & Tonté, D. (2015). Az egészségműveltség értelmezése és fő kihívásai a mai magyar társadalomban - I. rész Egészségfejlesztés LVI (1-2), 17-22.
Taller, Á., Makara, P. & Tonté, D. (2015). Az egészségműveltség értelmezése és fő kihívásai a mai magyar társadalomban - II. rész Egészségfejlesztés LVI (3), 2-8.
Tompa, A. Népegészségügyi látlelet. (2019) In: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.), Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó.
Végh, B. & Bíró, É. (2018). Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata. Egészségfejlesztés, LVIX (6), 3-13. https://doi.org/10.24365/ef.v59i6.357
Vitályos, G., Dancs, G., Bärkopfné Zsoffay, K., Venyingi, B.& Darvay, S. (2018). Egyetemi hallgatók vérnyomásának, tápláltsági állapotának és életvitelének összefüggései. Antroph. Közl. 59, 31-45. https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2018.59.31.
Vitályos, G., Dancs, G., B. Zsoffay, K., Venyingi, B.& Darvay, S. (2020). Az ELTE TÓK hallgatóinak testi-egészségi állapotának változásai az egyetemi évek alatt. Gyermeknevelési Tudományos Folyóirat, 8(3), 166-178. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.166.178.
World health statistics 2019: monitoring health for SDGs, sustainable development goals. World Health Organization, Switzerland, 31-36
https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/324835/9789241565707-eng.pdf?sequence=9&isAllowed=y Letöltés dátuma: 2022.02.15.