A fogyatékosok gondozásának egészségügyi és pedagógiai dimenziói a védőnői tevékenység tükrében

Abstract

Összefoglalás
Bevezetés: Hazákban a fogyatékkal élõk száma évrõl évre növekvõ tendenciát mutat a diagnosztika
fejlõdésének köszönhetõen. Egyre gyakrabban fordul elõ, hogy a gyermek valamilyen fogyatékossággal,
sérüléssel jön a világra. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a születés utáni (posztnatális)
károsodások száma sem csökken jelentõsen. Az eltérõ fejlõdés felismerésében és a fogyatékos gyermek
gondozásában kiemelkedõ szerepe van a védõnõnek, aki megfelelõ klinikumi és pedagógiai
ismeretekkel is rendelkezik e tevékenységek megvalósításához.
Célkitûzés: Kutatási célom, hogy feltárjam, a védõnõ milyen mértékben vesz részt az eltérõ fejlõdés
felismerésében, a fejlesztõmunka támogatásában, valamint az intézményes egészségfejlesztésben.
Módszer: Vizsgálatomat Bács-Kiskun és Csongrád megye 5 településének speciális tantervû általános
iskoláiban végeztem 2005-ben. Ezen iskolákba járó, különbözõ fokú értelmi fogyatékossággal élõ
gyermekek szüleit kérdeztem meg (n=101), valamint ezen iskolákban dolgozó vagy dolgozott
védõnõket kerestem fel (n=10). Vizsgálatomban az írásbeli kikérdezést alkalmaztam a kérdõív
eszközével. A kérdõív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott. Az adatok feldolgozása az alapstatisztikai
próbák segítségével történt.
Eredmények: A megkérdezett szülõk és védõnõk értékrendszerük elsõdleges elemének tekintik
az egészséget. Ennek megóvása érdekében 51%-uk tesz bizonyos lépéseket. Az eltérõ fejlõdés felismerése
65%-ban másfél éves kor után történik. Az eltérést elsõként észlelõ szakemberek közül
megemlítendõ a pedagógus (33%-ban), az orvos (23%-ban), valamint a védõnõ (10%-ban). A szülõk
31%-a több vagy sokkal több segítséget vár gyermeke gondozásában, nevelésében védõnõjétõl.
A védõnõk saját elmondásuk szerint nem rendelkeznek elegendõ és megfelelõ szakismerettel az eltérõ
fejlõdésû gyermekek gondozásához, ezért igénylik a képzést.
Következtetések: A védõnõk gondozási tevékenységüket személyre szabottam - differenciáltan -
végzik. Az eltérõ fejlõdésû gyermekek fokozott gondozást igényelnek, de nem csupán 6 éves korukig,
hanem ezen túlmenõen, az oktatási intézménybe lépve is. A szülõk igényeinek, elvárásainak
megfelelõen a védõnõi tevékenység terjedjen ki a család, az óvoda és az iskola színterére egyaránt.
Amennyiben e célok megvalósulnak, elérhetjük, hogy a sérült gyermekek is zökkenõmentesen
beilleszkedjenek a társadalomba, kialakuljon pozitív önértékelésük.

Summary : Introduction: Due to the diagnostic development the number of people living with deficiency has a
growing tendency in our country. It occurs more and more that the child is born with a deficiency or
a damage. Statistics prove that the postnatal (after birth) damages are not significantly decreasing
either. In the recognition and nursing children with deficiency the health visitor plays an outstanding
part, who has accurate clinical and pedagogical knowledge to fulfil this task.
Aim: The aim of my research is to discover the role of the health visitor in the recognition of
deficiency, in the support of development and in the institutional health development.
Method: My examination was taken place in 2005 in 5 settlements of Csongrád County in primary
schools with special curriculum. In these schools the parents of the children with different mental
deficiency level were asked (n=101) as well as the health visitors and former health visitors (n=10).
In my examination the written testing was applied with the help of a questionnaire. The questionnaire
consisted of open and closed questions. The evaluation of the data was occurred with the help of basic
statistical tests.
Results: The parents and health visitors in question consider health as the primary element of their
value system. Their 51% takes steps in order to protect it. The 65% of recognition of deficiency takes
place after the age of one and a half year . The experts first recognising the deficiency are the teacher
(33%), the doctor (23%) and the health visitor (10%). The 31% of the parents expect more or much
more help from their health visitor in connection of their children's nursing and education. According
to the health visitors they do not have adequate and sufficient professional knowledge at their
disposal to nurse the diversely developed children, therefore they require training.
Conclusions: The health visitors perform their nursing work differentiated. Diversely developed
children require different nursing but not only till the age of 6, but after that in the educational
institution as well. According to the parental requirements the health visitor's work must reach the
family the kindergarten and the school as well. If these aims materialize we can reach that the
damaged children can settle into the society without problem, and their positive self-esteem could
emerge.