Pest megye és a kelet-közép-európai agglomerációk változó gazdasági jellemzői a 2010-es években CHANGING ECONOMIC CHARACTERISTICS OF PEST COUNTY AND THE CENTRAL EASTERN EUROPEAN AGGOMERATIONS IN THE 2010s

Absztrakt

Pest megye a 2018. évtől az Európai Unió NUTS-rendszerében már nem csak NUTS3 szintű egység, hanem önálló NUTS2 régióként szerepel, miután a Közép-magyarországi régiót, amely Budapestből és Pest megyéből állt, kettéválasztotta a magyar szakpolitika. E térség több szempontból egyedi a hazai területi rendszerben, de nem csak abban, hogy a tizenkilenc magyarországi megye közül a legnagyobb területű és népességű, vagy hogy listavezető köztük az ország GDP-jéből való részesedés tekintetében, hanem földrajzi helyzetét, területi közigazgatási jegyeit tekintve is, amely az előbbi lépéssel tovább fokozódott. Felmerül, hogy mi vezetett ide, azaz miként alakult az elmúlt években a dinamikusan fejlődő főváros szomszédságában a megye gazdasági helyzete, és miként viszonyult a vidéki megyékhez képest. A cikk első része a megye változó gazdasági helyzetét mutatja be. Pest megye a munkaerő-piaci jellemzők szerint nem rendelkezik kiemelkedő értékekkel, az ingázók kivételével. Ugyanakkor, ha ezeket az értékeket terület szerint súlyozzuk, akkor a megye helyzete kiugróbb lesz. A gazdasági termelés és a gazdasági szervezetek adatai alapján Pest megyében az országos értékekhez viszonyítva alacsonyabb arány van a népesség- és a munkaerő-piaci adatokra vetítés esetén (Budapest túlsúlya és közelsége miatt), ám kiemelkedő a helyzete a megyék között. Ha a területre vetített adatokat vesszük újfent, Pest megye speciális helyzete még hangsúlyosabb: a gazdasági mutatók sűrűsége messze magasabb a vidéki megyékhez képest. Noha a 2008-as gazdasági válság óta a gazdasági növekedés lassabb, mint más megyékben, Pest megye továbbra is az ország fejlettebb, északnyugati és központi övezetének része. A cikk második része Pest megyét hasonlítja össze négy másik posztszocialista főváros agglomerációival (Varsó, Prága, Bukarest, Szófia körülötti térségek). Az agglomerációknak sok hasonlósága van egymással, de csak Prága és Budapest agglomerációi kiemelkedő helyzetűek országukban. Ezen kívül, más régiókhoz hasonlóan Pest megyében is lassú volt a népességnövekedés a 2010-es években, ám a gazdasági teljesítmény növekedése nagyon szerény volt a többi  agglomerációhoz képest. Pest megye gazdasági fejlődése ugyanakkor megegyezik a többi vizsgált régióval, posztindusztriális gazdasági szerkezete pedig hasonlít  Varsó és Bukarest agglomerációhoz. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a régiók elmaradnak a fővárosoktól, de a népsűrűség és a gazdasági fejlődés esetében a vidéki átlag felett vannak. Ennek ellenére minden agglomeráció kisebb-nagyobb (Budapest, Varsó, Prága) vagy nagyobb (Szófia, Bukarest) mértékben különbözik egymástól, ami a területi modellek keresése és felállítása mellett az egyedi regionális földrajzi jellemzők fontosságára utal.

In 2018 the NUTS2 level Central Hungarian region, which consisted of Budapest and Pest County, was divided by Hungarian regional policy. According to this decision Pest County has became an independent NUTS2 level region and it is not just a NUTS3 level region anymore. It is unique in several aspects: it is the biggest and most populous Hungarian county and it has a special geographical position and territorial administrative features which has been intensified by effects of the decision.

The first part of the paper presents the changing economic position of the county which was one of the driving factors of the regional policy decision. Because the large number of inhabitants, Pest County has not got outstanding values according to labour market characteristics except in the case of commuters. At the same time, if these values are weighted by area, the position of the county becomes better. Based on data of economic production and economic organisations Pest County has lower proportion from national values correspondence with population and labour market data (because of the predominance and proximity of Budapest) but it has remarkable position among the counties. If we use area-weighted data again, special situation of Pest County is even more pronounced: density of economic indicators is high compared to countryside counties. Although, economic growth has been slower than in other counties since the economic crisis of 2008, Pest County has remained part of the more developed, northwest and central zone of the country.

The second part of the paper compares Pest County with the agglomerations of four other post-socialist capitals (Warsaw, Prague, Bucharest, Sofia). According to this chapter these agglomerations have many similarities with each other but only agglomerations of Prague and Budapest have important positions within their countries. Furthermore, similarly to other regions, Pest County has been slow population growth in the 2010s but the growth of economic performance has been very modest compared with other capital agglomerations. Economic development of Pest County is the same as other examined regions and its post-industrial economic structure is similar to the values of agglomerations of Warsaw and Bucharest. It is worthy of note that these regions lag behind the capital cities but in the case of population density and economic development they are above than countryside average. Nevertheless, every agglomerations differ from each other to smaller (Budapest, Warsaw, Prague) or larger (Sofia, Bucharest) extent, which points to regional geographical features, alongside the rationale of territorial models.