Nemzeti Konzultáció 2018 - A családok védelméről : töprengések a konzultáció "kérdéseiről", 1. rész
Main Article Content
Absztrakt
A nők több mint 200 éve célpontjai a demográfiai diszkurzusoknak és politikáknak, köszönhetően annak a meg nem kérdőjelezett előfeltevésnek, mely szerint a nemzés „természetes tényének” a nők az elsődleges alanyai és egyben a demográfiai egyensúlytalanságok elsődleges okozati ágensei. Ennek a folyamatnak fontos elemeként, a nők „termékenységi viselkedése”, „szülési hajlandósága” a demográfiai kutatások indikátoraivá vált. Ez a korlátozott perspektíva hozzájárul az adott gender rezsim fenntartásához, és közvetve azt a gondolatot is magában foglalja, hogy a női emancipáció az oka az alacsony reprodukciós ráták nyugati jelenségének. A gender rezsim (Walby 2001, 2004, 2011; Connell 1987) a társadalmi viszonyok egy olyan mintázata, amely a reprodukcióhoz, valamint a tevékenységek gender szerinti felosztásához kapcsolódik és, bár különböző formában, minden társadalomban fellelhető. A mai magyar gender rezsim viszonyok egyik veretes példáját kínálja a „Nemzeti konzultáció 2018, A családok védelméről”. A tanulmány, melynek itt most az első részét teszem közzé, a diszkurzuselemzés módszereivel vizsgálja az ez év őszén postázott nemzeti konzultáció szövegét, különös tekintettel annak kérdéseire.